Europarlamenti ülés 2008. szeptember 22-25., ismét Brüsszelben: áldozatok emléknapja, elhízás elleni küzdelem és a médiák …
33 perc olvasásStrasbourg helyett újra Brüsszelben tartja rendes plenáris ülését az Európai Parlament. A képviselők augusztus 23-át a sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak európai emléknapjává nyilvánítanák. A parlament szavaz az elhízás elleni küzdelemmel foglalkozó jelentésről, a telekommunikációs csomagról. Vitát tartanak a szociális csomagról és a pénzpiaci válságról. Az EP voksol Szájer József és Hegyi Gyula jelentéseiről, valamint a média pluralizmusával foglalkozó szövegről is.
Strasbourg helyett újra Brüsszelben tartja rendes plenáris ülését az Európai Parlament. A képviselők augusztus 23-át a sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak európai emléknapjává nyilvánítanák. A parlament szavaz az elhízás elleni küzdelemmel foglalkozó jelentésről, a telekommunikációs csomagról. Vitát tartanak a szociális csomagról és a pénzpiaci válságról. Az EP voksol Szájer József és Hegyi Gyula jelentéseiről, valamint a média pluralizmusával foglalkozó szövegről is.
Legyen augusztus 23. a sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak európai emléknapja
A Molotov-Ribbentrop paktum évfordulóját, augusztus 23-át a sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak európai emléknapjává nyilvánítaná az Európai Parlament. A házelnök a mostani plenáris ülésen hirdeti ki az ezt kérő írásbeli nyilatkozatot.
Az összesen 785-ből 409 európai parlamenti képviselő írta alá azt az írásbeli nyilatkozatot, amely azt sürgeti, hogy augusztus 23-át nyilvánítsák a sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak európai emléknapjává. Ennek célja a szöveg szerint, „hogy megőrizzük a tömeges deportálások és a népirtás áldozatainak emlékét, egyúttal elmélyítsük a demokráciát és előmozdítsuk földrészünkön a békét és stabilitást".
A képviselők több mint fele
Az írásbeli nyilatkozatokat akkor lehet az EP hivatalos álláspontjának tekinteni, ha azt a képviselők több mint fele aláírta. Ez ebben az esetben megtörtént, a házelnök így a következő plenáris ülésen kihirdetheti a szöveget.
A nyilatkozatot a szocialista Gurmai Zitán kívül Marianne Mikko (szocialista, észt), Christopher Beazley (néppárti, brit), Inese Vaidere (UEN, litván) és Alexander Alvaro (liberális, német) Alexander Alvaro terjesztette be.
A szöveg emlékeztet: „a Szovjetunió és Németország között 1939. augusztus 23-án megkötött Molotov-Ribbentrop paktum a hozzá csatolt titkos jegyzőkönyvekkel együtt Európát két érdekszférára osztotta fel".
Emberiség elleni bűncselekmények
„A sztálinizmus és a nácizmus erőszakos cselekedeteinek keretében elkövetett tömeges deportálások, gyilkosságok és a rabszolgaság a háborús és emberiség elleni bűncselekmények kategóriájába tartoznak", ezek pedig és „a nemzetközi jog szerint nem évülnek el" – így a szöveg.
„Európában kevéssé ismerik a szovjet berendezkedés és megszállás jelentőségét és hatásait a posztkommunista országok polgáraira" – vélik a képviselők.
Aktív megemlékezés
A nyilatkozat megemlíti, hogy az Európai Parlament és a Tanács korábban létrehozta az Európa a polgárokért elnevezésű programot, melynek része az „Aktív európai megemlékezés" is. Ennek célja, hogy a nácizmus és a sztálinizmus által elkövetett bűnök soha ne ismétlődhessenek meg.
Az európaiak fele kövér – uniós fellépést sürget az EP
Az európaiak több mint fele túlsúlyos vagy elhízott, közülük mintegy 27 millió gyerek. Az elhízás európai népbetegségnek számít. Az EP például iskolai tájékoztatással, a hízlaló termékek hirdetésének korlátozásával, mozgásra ösztönző reklámokkal, a mesterséges transzzsírsavak betiltásával küzdene.
Az Európai Bizottság 2007-ben kiadott, a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekről szóló fehér könyvéről mondhat véleményt az Európai Parlament Alessandro Foglietta (UEN, olasz) jelentésének elfogadásával.
A szöveg szerint a túlsúly, az elhízás és a többi táplálkozással kapcsolatos betegség egyre nagyobb léptékű, járványszerű jelenség.
Évi 1,3 millió kövér gyerek
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az európai felnőtt lakosság több mint 50 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Több mint 5 millió gyermek elhízott, csaknem 22 millióan pedig túlsúlyosak, 2010-ig pedig évente további 1,3 millió gyerek kerül ezekbe a kategóriákba.
Egyes EU-országok nemzeti egészségügyi költségvetéseiből 7 százalékot fordítanak az elhízással kapcsolatba hozható betegségek kezelésére.
Obezogén zónák
A jelentés emlékeztet: tudományosan elismert tény, hogy a hasi elhízás az egyik fő előjele számos túlsúlyhoz kapcsolódó betegségnek, mint például a szív- és érrendszeri betegségeknek és a 2-es típusú cukorbetegségnek.
A szöveg szerint „az európai polgárok az elhízást elősegítő (»obezogén«) környezetben élnek, amelyben az ülő életmód megnövelte az elhízás kockázatát".
A képviselők felszólítják a tagállamokat, ismerjék el krónikus betegségnek az elhízást.
Informatív címkék
A jelentés szerint „az élelmiszerek minőségére irányuló politika jelentősen hozzájárulhat az egészség támogatásához és az elhízás csökkentéséhez, és a címkéken található érthető információk kulcsfontosságúak abból a szempontból, hogy képessé tegyék a fogyasztókat a jó, a jobb és a kevésbé jó ételek közötti választásra".
Kövér gyerek – kövér felnőtt?
A képviselők támogatnák szélesebb pedagógiai koncepcióba illesztett, iskolai gyümölcsfogyasztást segítő programok elindítását, általános iskolákban a táplálkozásról és az egészségről szóló órák tartását.
A parlament felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, „tekintsék prioritásnak az elhízás elleni küzdelem korai életszakaszban való megkezdését, nem feledkezve meg arról, hogy a gyermekkorban kialakult étkezési szokások gyakran több év elteltével is megmaradnak".
A szakbizottság „úgy véli, hogy elsősorban az iskola szintjén kell lépéseket tenni annak biztosítása érdekében, hogy a testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás a gyermek magatartásának részévé váljon". „Arra kéri továbbá a tagállamokat, a helyi szervezeteket és az oktatási hatóságokat, hogy ellenőrizzék és javítsák az iskolai és óvodai ételek minőségét, valamint azok tápértékére vonatkozó előírásait, többek között a konyhai személyzetnek szóló képzés és iránymutatás biztosításával, az élelmezők minőségellenőrzésével és az étkezdékben felszolgált egészséges ételekre vonatkozó iránymutatások meghatározásával".
Kólareklám igazgatói engedéllyel
A jelentés arra is kitér, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kellene, hogy az iskolai automaták egészséges kínálattal rendelkezzenek. A szakbizottság „úgy véli, hogy alacsony tápértékű, úgynevezett HSSF- (magas cukor-, só- és zsírtartalmú) termékekkel kapcsolatos, iskolákban történő szponzorálásokat és hirdetéseket az iskolai hatóságok kéréséhez vagy kifejezett beleegyezéséhez kell kötni, és a szülői munkaközösségnek kell felügyelnie".
Mesterséges transzzsírsavak
Az EP emellett a mesterséges transzzsírsavak EU-szintű betiltását szorgalmazza. „A tudományos ismeretek jelenlegi állása azt mutatja, hogy a transzzsírsavak túlzott fogyasztásához (a teljes energiabevitel 2 százaléka fölött) jelentősen magasabb szív- és érrendszeri kockázatok társulnak" – áll a jelentésben.
Mozgásra ösztönző reklámok
A jelentés „felhívja a médiaszektor valamennyi szereplőjét, hogy a tagállamokkal és a sportszervezetekkel együttműködve minden médiában alkalmazzanak további ösztönzőket a testmozgás gyakoriságának növelésére és egy sportág megkezdésére".
Az EP „szorgalmazza, hogy az ipar különös gondossággal járjon el, amikor kimondottan gyermekeket célzó élelmiszertermékeket reklámoz; és védett időket és az egészségtelen élelmiszerek kimondottan gyermekeknek szóló reklámjaira vonatkozó korlátozásokat kér".
Éhség a kórházakban
A szöveg megjegyzi: „a kórházi betegek 40, illetve az idősotthonokban élő emberek 40-80 százaléka alultáplált". A képviselők ezért „felszólítják a tagállamokat, hogy a kórházakban és az idősotthonokban javítsák az ételek mennyiségét és minőségét, ami a kórházban töltött idő csökkenését fogja eredményezni".
Jelentéstevő: Alessandro Foglietta (UEN, IT)
Jelentés (A6-0256/2008) – Fehér Könyv: Európai stratégia a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi problémákról
a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekről szóló fehér könyvről
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008. szeptember 24., szerda
Évente kétmillió gyermek lesz a gyermekkereskedelem áldozata
Aktív tagállamközi együttműködéssel és uniós pénzekkel küzdenének az EP-képviselők az évente többmillió áldozatot követelő gyermekkereskedelem ellen.
Öt EP-képviselőnő, Gurmai Zita (szocialista), Marusja Ivanova Ljubcseva (szocialista, bolgár), Diana Wallis (liberális, brit), Eva-Britt Svensson (GUE/NGL, svéd) és Anna Záborská (néppárti, szlovák) terjesztette be a gyermekkereskedelem elleni küzdelemről szóló írásbeli nyilatkozatot. Ezt a képviselők többsége már aláírta, így az EP hivatalos álláspontjának tekinthető.
A szöveg szerint a gyermekkereskedelem évente több mint két millió gyermeket tesz kényszermunka és szexuális kizsákmányolás áldozatává, ráadásul az új hírközlési technológiák fejlődése még elő is segíti ezt a folyamatot.
Ugyanakkor „a tagállamok nemzeti hatóságai és civil szervezetei a határokon átnyúló együttműködés elégtelensége, a szakirányú továbbképzés hiánya vagy a létező jogi normák nem megfelelő végrehajtása következtében még mindig nem lépnek fel elég hatékonyan a gyermekkereskedelem ellen" – vélik a képviselők.
Az Európai Parlament ezért felszólítja a tagállamokat, hogy tekintsék a gyermekkereskedelem elleni harcot nemzeti gyermekvédelmi politikájuk elsődleges céljának.
Gyermekjogi stratégia
A képviselők szerint az EU-nak a Bizottság gyermekjogok előmozdításáról és védelméről szóló stratégiája keretében kellene biztosítania a küzdelemhez szükséges forrásokat.
A nyilatkozat végül felszólítja a tagállamokat, „folytassák az aktív együttműködést, valamint az ismeret- és tapasztalatcserét az illetékes uniós hatóságokkal és civil szervezetekkel a gyermekkereskedelem megelőzése és leküzdése, valamint annak érdekében, hogy megfelelő kezelést nyújthassanak e kereskedelem áldozatai számára".
Telekom-csomag: szavazás az EP-ben
A szeptember elején tartott vita után most szavaz is az Európai Parlament a telekommunikációs jogszabálycsomagról, amely foglalkozik többek között a fogyasztók jogainak erősítésével, a 112-es vészhívó elérhetőségének kiterjesztésével, valamint az összehangolt uniós frekvenciakezeléssel is.
Az elektronikus hírközlő hálózatok (például vonalas és mobiltelefon, internet, internetes hangátvitel) szabályozásával foglalkozik a Malcolm Harbor (néppárti, brit) által gondozott jogszabálytervezet, amely frissíti a korábbi rendelkezéseket.
Teljes körű tájékoztatás
Az új szabályok erősítik a fogyasztók védelmét. A szolgáltatónak például – a szerződéskötés előtt – egyértelmű tájékoztatást kell adnia a díjakról és az esetleges hozzáférés-korlátozásokról. A fogyasztó figyelmét fel kell hívni az internet használata során előfordulható veszélyekre, így például a személyes adatokkal való esetleges visszaélések lehetőségére is. A számítógépről való adatgyűjtést (például a „sütik" elfogadásának engedélyezését) is a fogyasztó egyértelmű hozzájárulásának kell megelőznie.
A szolgáltatóknak átlátható, összehasonlítható módon kell közölniük aktuális áraikat, díjaikat, az általános szerződési feltételeket és azt is, hogy milyen feltételekkel lehet felmondani a szerződést. A szabályozás egyik célja, hogy a fogyasztók egyértelműen meg tudják ítélni, melyik szolgáltató nyújt számukra kedvezőbb feltételeket.
112
A 112-es vészhívó 2002 óta működik. A képviselők most szeretnék elérni, hogy a szám minden elektronikus kommunikációs eszközzel elérhető legyen, úgy, hogy beazonosítható legyen, honnan kértek segítséget. Bár egyes, internetes hangátvitellel (VOIP – voice over internet protocol) foglalkozó szolgáltató megkérdőjelezte ennek technikai megvalósíthatóságát, a szakbizottsági képviselők úgy vélték, ezek a problémák áthidalhatók.
Uniós frekvenciakezelés
Catherine Trautmann (szocialista, francia) jelentése szerint uniós szinten kell optimalizálni a rádiófrekvenciák kiosztását, hogy megfelelően tudják ellátni a vezeték nélküli szolgáltatások, a rádió, a mobiltévé, a szélessávú internet és például az e-kormányzás, e-egészségügy igényeit, úgy, hogy ezek közben ne zavarják egymást. Ehhez a tagállamok és a Bizottság közötti harmonizációra, közös stratégiai tervezésre van szükség.
A most módosítandó keretirányelv ezért arra kéri a Bizottságot, indítson el egy „rádióspektrum cselekvési programot".
Az irányelvtervezet szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kellene, hogy bármely technológia, illetve szolgáltatás használhassa az elektronikus hírközlési szolgáltatások számára elérhető bármely frekvenciát, összhangban a nemzet frekvenciakiosztási tervekkel, és a Nemzetközi Hírközlési Unió szabályozásával.
Európai Hírközlési Szabályozók Testülete
Az ipari szakbizottság Pilar del Castillo Vera (néppárti, spanyol) jelentésében azt javasolja, állítsák fel az Európai Hírközlési Szabályozók Testületét. Ez a 27 nemzeti szabályozó hatóságból állna. A nemzeti hatóságoknak szabályozási döntések meghozatala előtt ezzel a testülettel és a Bizottsággal kellene konzultálniuk.
A testületet egyharmad részben a Bizottság, kétharmad részben pedig a nemzeti hatóságok finanszíroznák.
Digitális frekvenciatöbblet
Az ipari szakbizottság egy véleményadó jelentést is a plenáris ülés elé terjeszt. A Patrizia Toia (liberális, olasz) által jegyzett szöveg az analógról digitális műsorszórásra való átállás során felszabaduló frekvenciák felhasználásáról szól.
Az új technológiával 2012-ig a korábban használt magas minőségű frekvenciák mintegy háromnegyede megüresedik. A jelentés szerint a felszabaduló spektrum felosztásának szempontjairól uniós szinten kell dönteni.
A képviselők 100 MHz nagyságrendű tartományt szánnának a mobil szélessávnak és egyéb, például közbiztonsági, közlekedésbiztonsági szolgáltatásoknak.
A szeptember 2-ai EP-vita összefoglalója
Catherine Trautmann (szocialista, francia) azt mondta, az elektronikus hírközlés az EU GDP-jének 3 százalékát adja. Szerinte a keretirányelvet úgy érdemes módosítani, ha az a fogyasztóknak könnyebb, olcsóbb, gyorsabb hozzáférést, az iparágnak pedig tisztességes versenyt, beruházásbarát környezetet hoz.
Pilar Del Castillo Vera (néppárti, spanyol), az Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóság létrehozásával foglalkozó jelentés felelőse azt mondta, a parlament a felelősségmegosztást és a társfinanszírozást támogatja a szabályozásnál.
Patrizia Toia (liberális, olasz) a digitális átállásra történő átállás révén felszabaduló frekvenciák felhasználásánál egységes európai megközelítést javasolt. A rádiófrekvenciák szerinte „társadalmi értékkel bíró közjavak", amelyeket a polgárok javára kell felhasználni. Ez segíthet a „digitális szakadék" áthidalásában is – tette hozzá.
Malcolm Harbour (néppárti, brit), az „Elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások, a magánélet és a fogyasztók védelme" című jelentés témafelelőse arról szólt, hogy a fogyasztóknak világos tájékoztatást kell adni az árakról, a szerződési feltételekről és a személyes adataikat fenyegető veszélyek elleni védekezés lehetséges módjairól. Harbour beszélt a vészhívó szolgáltatások fontosságáról és a fogyatékkal élők igényeinek figyelembe vételéről.
Hegyi Gyula (szocialista), aki a kulturális és oktatási szakbizottság véleményezője volt, azt mondta, fontos megjegyezni, hogy a telekommunikáció fejlődése nem csak technológiai és gazdasági folyamat, de társadalmi és kulturális jelentőséggel is bír. Hegyi biztosítaná az általános és demokratikus hozzáférést a kommunikációs eszközökhöz, és a kulturális és oktatási örökség tiszteletben tartását is. A telekommunikáció fejlődésének megfelelő kihasználásával hozzá lehet járulni ahhoz, hogy Európa a világvezető tudásalapú társadalma legyen – mondta Hegyi Gyula.
Herczog Edit (szocialista), a belső piaci és fogyasztóvédelmi szakizottság véleményezőjeként szólt. Szerinte bár az elmúlt évtizedben az elektronikus, kommunikációs ágazatban az unió sikereket könyvelhet el, „még mindig vannak határon átnyúló problémák és egyenlőtlenségek a szélesszávú hozzáférés, a digitális társadalom terjedése és a szolgáltatások tekintetében". „Az elmúlt hónapokban lezajlott viták eredményeként az ún. BERT létrehozása mellett tettük le a voksunkat, amely egyszerűsítené a nemzeti szabályozó hatóságok együttműködését, és tényleges részvételt garantálna" – mondta a képviselőnő. Szerinte a testület számonkérhetőségét és átláthatóságát a közösségi finanszírozás garantálná.
Jelentéstevő: Malcolm Harbour (EPP-ED, UK)
Jelentés (A6-0318/2008) – Elektronikus hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások, a magánélet és a fogyasztók védelme
Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Vita: 2008. szeptember 2.
Szavazás: 2008. szeptember 23., kedd
Jelentéstevő: Catherine Trautmann (PES, FR)
Jelentés: (A6-0321/2008) – Elektronikus hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Szavazás: 2008. szeptember 23., kedd
Jelentéstevő: Pilar del Castillo Vera (EPP-ED, ES)
Jelentés (A6-0316/2008) – Az Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóság
Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóság létrehozásáról
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Szavazés: 2008. szeptember 23., kedd
Jelentéstevő: Patrizia Toia (ALDE, IT)
Jelentés (A6-0305/2008) – A digitális frekvenciatöbbletből származó előnyök teljes körű kiaknázása Európában: A digitális műsorszórásra való átállással felszabaduló frekvenciaspektrum felhasználásának közös koncepciója
a digitális frekvenciatöbbletből származó előnyök teljes körű kiaknázásáról Európában: a digitális műsorszórásra való átállással felszabaduló frekvenciaspektrum felhasználásának közös koncepciója
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdményezés
Vita: 2008. szeptember 2.
Szavazás: 2008. szeptember 23., kedd
EP-vita a pénzügypiaci válságról
Az EP, a Tanács és az Európai Bizottság képviselői vitatják meg a pénzügypiacokon kialakult helyzetet és a válságnak az európai gazdaságra gyakorolt lehetséges hatásait.
A vitát a szeptember 24-ei plenáris ülésen, délután 3-kor tartják.
A Bizottság jövő évi munkaprogramjáról vitázik az EP
Az idei lesz az első alkalom, hogy az EP azelőtt vitázik az Európai Bizottság következő évi jogalkotási és munkaprogramjáról, hogy ez utóbbi hivatalosan benyújtotta volna ennek tervezetét. A vitát szeptember 24-én délelőtt tartják.
Az Európai Bizottság február 13-án mutatta be éves politikai stratégiáját. Eszerint a 2009-es prioritások a következők lesznek: növekedés és munkahelyek, éghajlatváltozás és fenntartható Európa, a közös bevándorláspolitika megvalósítása, a polgárok előtérbe helyezése, Európa szerepének fokozása a világban, a vita élénkítése a belső piacról, a szociális napirendről és a költségvetés felülvizsgálatáról.
A bizottsági szöveg kiemeli, hogy 2009-ben életbe léphet a lisszaboni szerződés, és összeül az újonnan megválasztott Európai Parlament és az új Európai Bizottság is.
Az EB az éves politikai stratégia alapján, az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatandó megbeszéléseket követően készíti el végleges 2009-es jogalkotási és munkaprogramját.
Szociális csomag – betegmobilitás
Az Európai Parlament a Bizottság által júliusban javasolt szociális csomagról vitázik. A 19 kezdeményezésből álló csomag elemei közül most a betegek ellátáshoz való hozzáféréséről lesz szó a parlament plenáris ülésén. A képviselők a javaslat egészéről állásfoglalást fogadnak el.
A megújított szociális menetrend július 2-án és 3-án elfogadott csomagja összességében 19 kezdeményezést tartalmaz a foglalkoztatás, a szociális ügyek, az oktatás- és ifjúságpolitika, az egészségügy, az információs társadalom és a gazdasági ügyek területére vonatkozóan. A kezdeményezések az alábbi prioritások köré csoportosulnak:
- Felkészülés a jövőre: Gyermekek és fiatalok
- Befektetés az emberekbe: A változások kezelése
- A hosszabb és egészségesebb élet támogatása
- Diszkrimináció elleni küzdelem
- Eszközök megerősítése
- A nemzetközi menetrend arculatának kialakítása
- Az elszegényedés és a szociális kirekesztés elleni küzdelem
Az Európai Bizottság sajtóközleménye a szociális csomagról
Az európai média sokszínűségéért aggódik az EP
A közszolgálati adók indokolatlanul szállnak versenybe a kereskedelmi csatornákkal, a tulajdonosi koncentráció pedig a sokszínűség csökkenésével fenyeget – áll az EP jelentéstervezetében. A képviselők tagállami médiaombudsmanokat szeretnének, és az internetes oldalakra is kiterjesztenék a többi médiumra vonatkozó jogi szabályozást.
Marianne Mikko (szocialista, észt) az európai média koncentrációjáról és pluralizmusáról készített véleményadó parlamenti jelentést, amelyről a következő plenáris ülésen szavaz az EP.
A szöveg emlékeztet: „az Európai Parlament többször kifejezte azon óhaját, hogy a Bizottság hozzon létre egy szilárd jogi keretet mind a média ágazatában, mind az információs társadalom teljes egészében oly módon, hogy a pluralizmus azonos szintjét biztosítsa a tagállamokban, és lehetővé tegye a szereplők számára, hogy kihasználják az egységes piac által létrehozott lehetőségeket".
Butulnak a közszolgálati adók
A képviselők szerint „a közszolgálati műsorszolgáltatások a piaci részesedés megszerzése érdekében jelenleg indokolatlanul és a tartalmaik minőségének rovására szállnak versenybe a kereskedelmi csatornákkal", ennek célja pedig „végső soron nem a minőség, hanem a többségi igény kielégítése". Ez – véli a szakbizottság – „gyakran a közfinanszírozás megfelelő felhasználásának kérdését veti fel".
A szakbizottság arra buzdítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy „védelmezzék a médiapluralizmust annak biztosítása érdekében, hogy minden tagállamban valamennyi uniós polgárnak szabad és sokszínű média álljon rendelkezésére".
Monopolizálódik a reklámpiac, egységesedik a műsor
A jelentéstervezet figyelmeztet: „a médiarendszer tulajdonlásának koncentrálódása olyan környezetet teremt, amely előnyben részesíti a reklámpiac monopolizálását, korlátozza az új piaci szereplők megjelenését, valamint a médiatartalom egységesüléséhez vezet". Az EP „kéri a versenyjogi rendelkezések következetes alkalmazását európai és nemzeti szinten az intenzívebb verseny és az új szereplők piacra lépésének biztosítása érdekében".
Médiaombudsmant
A képviselők „meggyőződése, hogy a plurális médiarendszer alapvető feltétele a demokratikus európai társadalmi modell megőrzésének". A parlament szerint megbízható és tárgyilagos mutatók alapján a médiapluralizmusra vonatkozó ellenőrzési és végrehajtási rendszereket kell létrehozni.
A szöveg javasolja, hogy „azokban a tagállamokban, ahol nincsenek ilyenek, nevezzenek ki médiáért felelős független ombudsmant vagy hozzanak létre hasonló intézményeket".
Dominancia az interneten
A jelentés javasolja a blogok és más, felhasználók által létrehozott tartalmakon alapuló oldalak jogi státusának tisztázását, és azok jogi szempontú összevonását a nyilvános véleménynyilvánítás egyéb formáival.
Az EP-t „aggasztja néhány nagy online szereplő dominanciája, amely korlátozza új szereplők piacra lépésének lehetőségét, ezáltal elfojtja az ágazaton belüli kreativitást és vállalkozói kedvet". A képviselők nagyobb átláthatóságot akarnak az internetes keresőprogramok, az e-mail szolgáltatók és a közösségi hálózatépítő oldalak által a felhasználókról őrzött személyes adatoknál és információknál.
Sokszínűséget a frekvenciakiosztáskor
„A spektrumhasználat szabályozásának figyelembe kell vennie a közérdekű célkitűzéseket, mint például a médiapluralizmust, és így azt nem szabályozhatja egy pusztán piaci alapú rendszer" – áll a szövegben.
Jelentéstevő: Marianne Mikko (PES, ET)
Jelentés (A6-0303/2008) – A média koncentrációja és pluralizmusa az Európai Unióban
Kulturális és Oktatási Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
2008. szeptember 22., hétfő
I. Bartolomaiosz pátriárka az EP-ben
Szeptember 24-én délben szólal fel az Európai Parlament plenáris ülésén I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka. Erre a kultúrák közötti párbeszéd európai éve alkalmából kerül sor.
I. Bartolomaiosz 1991 óta konstantinápolyi pátriárka. E tisztség viselőjeként az ortodox keresztény egyházvezetők közül „első az egyenlők között".
2009 a kreativitás és az innováció európai éve lesz
Az Európai Parlament a mostani plenáris ülésen adhatja áldását arra, hogy 2009 a kreativitás és az innováció európai éve legyen. Az Európai Bizottság az egész életen át való tanulást hangsúlyozná, az EP kulturális szakbizottsága viszont szélesítené a programválasztékot.
Katerina Batzeli (szocialista, görög) a parlamenti témafelelőse a kreativitás és innováció európai évének megrendezéséről szóló jogszabálynak. A képviselőnő szerint „az adott témának szentelt európai év kijelölésének gyakorlata eszköz a közvélemény figyelmének felkeltésére, a bevált gyakorlatok széles körben való terjesztésére, a politikai vita és eszmecsere előmozdítására és a közvélemény mozgósítására".
2006 a munkavállalói mobilitás, 2007 az esélyegyenlőség éve volt, idén pedig a kultúrák közötti párbeszéd európai évét tartják. Az Európai Bizottság 2009-ben a kreativitásnak és az innovációnak a gazdasági és társadalmi fejlődésben betöltött szerepe köré építené az európai év eseménysorozatot. A javaslat központi gondolata az oktatás fejlesztése, azon belül is az egész életen át tartó tanulás ösztönzése.
A szakbizottságban dolgozó képviselők alapvetően támogatták a Bizottság elképzeléseit, az egész életen át tartó tanulás mellett azonban minden uniós programot kiemelnének, amely a kreativitás, illetve az innováció ösztönzésével foglalkozik.
A korábbi európai évekhez hasonlóan, a javasolt intézkedések tájékoztató és promóciós kampányokra, valamint európai, országos, regionális és helyi szinten zajló eseményekre terjednek ki a kulcsfontosságú üzenetek kommunikálása és a jó gyakorlatok példáiról szóló információ terjesztése érdekében.
A Bizottság nem kér külön pénzügyi támogatást az eseménysorozatra, azt ugyanis a jelenlegi közösségi programokból és igazgatási költségvetésekből finanszírozzák majd.
Jelentéstevő: Katerina Batzeli (PES, EL)
Jelentés (A6-0319/2008) – A kreativitás és az innováció európai éve (2009)
Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács határozata a kreativitás és innováció európai évéről (2009)
Kulturális és Oktatási Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
2008. szeptember 22., hétfő
Egész Európában bűncselekmény lenne terrorcselekményre való felbujtás
Az Európai Bizottság javaslata három új bűncselekményt vezetne be: a terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatást, a terroristák toborzását és a terroristák kiképzését. Az EP állampolgári jogi szakbizottsága az izgatás helyett a felbujtás fogalmát alkalmazná, és ragaszkodik ahhoz, hogy „a terrorizmus elleni harc nem korlátozhatja a szólásszabadságot".
Az Európai Unió a New York-i támadásokat követően fogadta el a terrorizmus elleni harcról szóló 2002/475/IB kerethatározatot, amely a terrorista bűncselekmények különböző tagállami meghatározásait kívánta közelíteni egymáshoz. Hogy az EU és tagállamai hatékonyabban szállhassanak szembe a modern terrorizmussal és annak új működési módjaival, az Európai Bizottság javasolta a 2002-es kerethatározat felülvizsgálatát és hozzáigazítását az Európa Tanács 2005-ös terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményéhez. Eszerint a terrorizmus fogalmába beillesztenének néhány specifikus előkészületi cselekményt is: a terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatást, a terroristák toborzását és a terroristák kiképzését.
Roselyne Lefrançois (szocialista, francia) által jegyzett parlamenti jelentés szerint szükség lenne a „terrorista bűncselekmény elkövetésére való nyilvános izgatás" fogalmának finomítására. A képviselők az izgatás szót felbujtásra cserélnék, és szigorúbban határolnák körül a vád alá vonható magatartásokat.
A szakbizottság a szövegbe olyan új rendelkezéseket illesztene, amelyek emlékeztetik a tagállamokat egyfelől arra, hogy tiszteletben kell tartaniuk az EU alapjogi chartáját, valamint a vélemény- és a társulási szabadságot, másfelől pedig arra, hogy a bűncselekményi minősítéseknek arányosaknak kell lenniük a „jogos célokkal és egy demokratikus társadalomban való szükségességükkel", emellett ki kell zárniuk az „önkényesség, a megkülönböztető vagy fajgyűlölő bánásmód minden formáját".
Jelentéstevő: Roselyne Lefrançois (PES, FR)
Jelentés (A6-0323/2008) – Javaslat a Tanács kerethatározata a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB kerethatározat módosításáról
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2008. szeptember 23., kedd
Szigorúbb adatvédelmi szabályokat akar az EP a rendőrségi és igazságügyi együttműködésben
Gyengének tartja a személyes adatok védelmének uniós szabályozásáról született tanácsi megegyezést az EP állampolgári jogi szakbizottsága. A képviselők további garanciákat építenének a jogszabályba.
2005 decemberében fogadták el a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása keretében feldolgozott adatok megőrzéséről szóló irányelvet. Ekkor a tagállami kormányokat képviselő Tanács kiállt a személyes adatoknak a harmadik pillér keretén belüli védelméről szóló kerethatározat gyors elfogadása mellett is.
Később azonban a Tanácsban patthelyzet alakult ki. Európai Parlament közben többször is kifejtette véleményét a majdani kerethatározatról. 2007. június 7-ei véleményében az Európai Parlament „rendkívül sajnálja, hogy nem alakult ki egyetértés a Tanácsban a kerethatározat hatályának kiterjesztéséről, és felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a kerethatározat értékelését és felülvizsgálatát követően javasolják hatálya kiterjesztését a nemzeti szinten feldolgozott adatokra és legkésőbb három évvel a hatálybalépését követően az adatvédelmi előírások koherenciájának biztosítása érdekében az Európai Unióban".
Mivel a Tanács 2007. december 11-én ettől eltérő politikai megállapodásra jutott, konzultációs eljárásban újra ez EP véleményét kérte.
Az EP jelentéstevője, Martine Roure (szocialista, francia) szerint a javaslatban „az adatvédelem szintje minimális, valamint komoly hiányosságok is megfigyelhetők".
A képviselők feltétlenül biztosítanák az arányosság és a célhoz kötöttség elvét. A különleges adatkategóriák feldolgozásának inkább kivételnek, semmit normának kell lenniük, és kizárólag jogszabályban szigorúan és pontosan meghatározott esetekben lehetnének engedélyezhetők – véli az EP szakbizottsága.
A harmadik országok részére történő adattovábbításról nem az adatot továbbító tagállamnak, hanem független hatóságnak kellene döntenie. A nemzeti adatvédelmi hatóságok szerepét ki kell terjeszteni oly módon, hogy ugyanúgy konzultáljanak velük a rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében a személyes adatok védelmét érintő intézkedésekről, amint az az első pillér esetében a 95/46/EK irányelv 28. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történik – áll a jelentésben.
Jelentéstevő: Martine Roure (PES, FR)
Jeentés: (A6-0322/2008) – A személyes adatok védelme
Javaslat – A Tanács kerethatározata a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2008. szeptember 23., kedd
Szájer József újabb jelentései az uniós jogszabályok végrehajtásának ellenőrzéséről
Az EU-jogszabályok végrehajtását kísérő „komitológia" demokratikusabbá tétele a célja annak a jogszabálycsomagnak, amelynek parlamenti felelőse Szájer József. Az általa jegyzett jelentések az „ellenőrzéssel történő szabályozási eljárás" bevezetésével foglalkoznak. Ezek közül most hetet fogadhat el az Európai Parlament.
Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott uniós jogszabályok végrehajtása az Európai Bizottság feladata. A végrehajtást ugyanakkor a tagállamok delegáltjainak részvételével működő bizottságok felügyelik. Ezt a rendszert, illetve az ehhez kapcsolódó eljárásokat hívják komitológiának.
A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárásokat az 1999/468/EK tanácsi határozatot állapította meg. Ezt a 2006/512/EK határozat módosította. Eszerint az Európai Parlament – az EU demokratikus módon megválasztott, népképviseleti intézménye – nagyobb szerepet kapott a végrehajtás ellenőrzésében, ezáltal is csökkentve az unió „demokratikus deficitjét".
Ellenőrzéssel történő szabályozás
A határozat bevezette az „ellenőrzéssel történő szabályozási eljárást" (angolul: regulatory procedure with scrutiny). Ezt azon általános hatályú intézkedéseknél lehet alkalmazni, „amelyek az együttdöntéssel elfogadott alap-jogiaktusok nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy a jogi aktus új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését".
Ez az új eljárás az Európai Parlamentnek lényegében vétójogot ad arra az esetre, ha az Európai Bizottság végrehajtási intézkedéseivel átlépné a végrehajtandó jogszabály eredeti kereteit.
Az új eljárás bevezetése miatt most számos uniós jogszabályt módosítani kell, illetve „hozzá kell igazítani" az új rendszerhez. A Bizottság 225 ilyen jogszabályt „talált". Ezeket több, ún. „omnibusz-csomagba" sorolták. A most tárgyalandó csomagokban mintegy hatvan jogszabály szerepel.
Még Lisszabon előtt
A Bizottság által javasolt módosítások európai parlamenti felelőse Szájer József (néppárti). Ő azt javasolta, minél gyorsabban fogadják el a kiigazításokat, hogy az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást már a lisszaboni szerződés hatályba lépése előtt alkalmazni lehessen a meglévő jogszabályoknál.
„A lisszaboni szerződés fontos rendelkezéseket tartalmaz a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozóan, amelyek fel fogják váltani az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást, de együttdöntéssel való elfogadásuk időbe fog kerülni" – írja az indokolásban a jelentéstevő.
Hét jelentés
A jogszabályoknak az új komitológiai határozathoz történő hozzáigazításával foglalkozó véleményadó jelentésen, valamint az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelő kiigazításokkal foglalkozó, együttdöntésben tárgyalt jogszabályon túl az Európai Parlament hat másik Szájer-jelentésről is szavaz. Ezek az új szabályokhoz igazítják az alábbi témákkal foglalkozó uniós jogszabályokat:
- A természetes ásványvizek kinyerése és forgalmazása
- A gyógyszerekhez hozzáadható színezőanyagok
- Különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek
- A gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálata
- Az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált extrakciós oldószerek
A véleményadó jelentésben az EP „felkéri a Bizottságot, hogy az EK-szerződés vonatkozó cikkeinek megfelelően nyújtson be a parlamenthez jogalkotási javaslatokat a komitológiai kiigazítás teljessé tétele érdekében, és kéri, hogy ezeket a javaslatokat intézményközi egyeztetések alapján készítsék el".
A képviselők arra is felkérik a Bizottságot, „hogy amennyiben a jogszabályok kiigazítására szolgáló jelenlegi folyamat nem fejeződik be a lisszaboni szerződés hatályba lépése előtt, nyújtsa be a megfelelő jogalkotási javaslatokat az addig ki nem igazított jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkében foglalt új rendszerhez történő igazítása érdekében".
A jelentés szerint „ezek a kérések tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét és az állampolgárok alapvető jogait".
Jelentéstevő: Szájer József (EPP-ED, HU)
Jelentés: (A6-345/2008) a Bizottságnak címzett ajánlásokkal a jogszabályoknak az új komitológiai határozathoz való igazításáról
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008., szeptember 22., hétfő
Jelentés: (A6-0100/2008) – Egyes jogi aktusok a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazítása
Jelentés: (A6-0298/2008) – A természetes ásványvizek kinyerése és forgalmazása (átdolgozás)
Jelentés: (A6-0280/2008) – A gyógyszerekhez hozzáadható színezőanyagok (átdolgozás)
Jelentés: (A6-0295/2008) – Különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek (átdolgozás)
Jelentés: (A6-0299/2008) – A gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálata (átdolgozás)
Jelentés: (A6-0284/2008) -Az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált extrakciós oldószerek (átdolgozás)
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Szavazás: 2008. szeptember 23., kedd
Hegyi Gyula jelentése a szivacsos agyvelőbántalomról szóló rendelet felülvizsgálatáról
Egy új bizottsági végrehajtás-ellenőrzési mechanizmus bevezetése miatt módosítják a fertőző szivacsos agyvelőbántalommal foglalkozó uniós rendeletet.
Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás bevezetése miatt vált szükségessé a fertőző szivacsos agyvelőbántalommal foglalkozó 999/2001/EK rendelet felülvizsgálata.
A környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakbizottság által előterjesztett, Hegyi Gyula (szocialista) által jegyzett jelentés ennek megfelelően három módosítást javasol a jogszabályhoz.
A jelentés indokolása szerint „a fertőző szivacsos agyvelőbántalom komoly veszélyt jelent egészségünkre: halálos fertőző betegség, amely a fertőzött húsban található speciális protein révén terjed, és az emberi agy károsodását okozza". A jelentéstevő hozzáteszi: „a szigorú európai jogszabályoknak köszönhetően csökkent a járvány".
Hegyi szerint „a Bizottság javaslata jó irányba tart, ám módosításra szorul. Rendkívül óvatosan kell eljárnunk annak biztosítására, hogy az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás ne okozza a fertőző szivacsos agyvelőbántalom elleni intézkedések lelassulását. A tagállamok számára megengedett eltérések során meg kell előzni a jogszabályokban rejlő kibúvók lehetőségét. Nagyon fontos az Európai Parlament e folyamatban betöltött szerepe, mivel a parlament munkája és dokumentumai is átláthatóak. A fertőző szivacsos agyvelőbántalommal kapcsolatos hírhedt botrányokat követően ez az átláthatóság az európai nyilvánosságot joggal megilleti."
Jelentéstevő: Hegyi Gyula (PES, HU)
Jelentés (A6-0279/2008) – az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 999/2001/EK rendeletnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében történő módosításáról
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Szavazás: 2008. szeptember 23., kedd
Perger István /Eu parlament sajtószolgálat
