2008. szeptember 19-20-án immáron második rendezték meg a Magyar Evészavar Kongresszust. A kétnapos fővárosi rendezvény során a szakemberek előadások, műhelyek és kerekasztal beszélgetések során ismerkedhettek meg a téma különféle részleteivel, valamint a témában végzett legfrissebb kutatások eredményeivel.

 

2008. szeptember 19-20-án immáron második rendezték meg a Magyar Evészavar Kongresszust. A kétnapos fővárosi rendezvény során a szakemberek előadások, műhelyek és kerekasztal beszélgetések során ismerkedhettek meg a téma különféle részleteivel, valamint a témában végzett legfrissebb kutatások eredményeivel.

Az elmúlt időszakban a test, illetve a test alakja a társadalmi érdeklődés fókuszába került, így feltehetőleg a fokozódó kulturális „nyomás" hatására a kapcsolódó problémák is egyre gyakrabban fordulnak elő. Az utóbbi évtizedben az evészavarok több új megjelenési formáját azonosították a szakemberek, és az eddig hagyományosan női zavarok immár a férfiakat is utolérték.

A II Magyar Evészavar Kongresszus szakmai programjában teret kapott a téma többirányú megközelítése (például morbiditási adatok, megelőzés, korai felismerés, komplex terápia, korosztályos és nemi jellegzetességek, társadalmi-kulturális hatások), de például a média evészavarok kialakulásában játszott szerepével is behatóan foglalkoznak a szakemberek.

Napjainkban gyakran hallani az egészséges életmódra nevelés hiányáról az iskolákban. Az egészségtan, az evés és a testkép zavarai elengedhetetlenül fontos tananyagok lennének a tanárképzésben, a helyes táplálkozásra vonatkozó megfelelő tudás kialakításában elengedhetetlen szerepet játszanak a pedagógusok.

A jelek szerint erre komoly szükség is van (lenne), egy, a rendezvényen bemutatott felmérés szerint. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet 2005-2006-os, a fővárosi 7-18 éves korosztály életmódjára és táplálkozási szokásaira vonatkozó felmérése elgondolkodtató eredményeket hozott. A 3000 fő részvételével lezajlott kutatás rámutatott, hogy a fiatalok közel fele elégedetlen a testével, az általános iskolások 25 százaléka, míg a középiskolások több mint 40 százaléka már legalább egyszer fogyókúrázott életében. A felmérésben résztvevők étkezési ritmusa rendszertelen, egynegyedük egyáltalán nem reggelizik, továbbá magas az édességeket, chipseket, cukros üdítőket napi rendszerességgel fogyasztók aránya is. A vizsgálat rámutat arra is, hogy a táplálkozással kapcsolatos tudásszint a gyermekek közel 50 százalékánál nem kielégítő.

Mivel a serdülőkorú fiataloknak jelentős hányada – különösen a pubertás végén járó lányok – próbál testtömeget csökkenteni (jóval jelentősebb, mint amennyinek ténylegesen szüksége lenne rá), nagyon fontos, hogy az egészségnevelés odafigyeljen erre a jelenségre, figyelembe véve a nemi és életkori különbségeket. Úgy tűnik emögött gyakran igen markánsan az irreális testészlelés és a saját test iránti negatív attitűd húzódik meg, míg az általános önértékelés jóval kisebb szerepet játszik.

A kongresszus kiemelt figyelmet fordít a hölgyek körében egyre komolyabb méreteket öltő evés- és testképzavar problémákra is. Egy a témában készült felmérések eredményei vészjósló képet festenek a magyar nők testképe és önértékelése tekintetében. A nők 44 százaléka elégedetlen a testével – legkevésbé a hasával -, legtöbben az arcukra büszkék, és mindössze 6 százaléka volt elégedett teljesen a testével. További komoly problémát jelent, hogy a fogyókúrázók (azaz akik korrigálni akarnak) közül alig néhányan kérték szakember segítségét a testtömeg-csökkentésben.

Az, hogy az evés- és testképzavar komoly méreteket öltő, aggasztó jelenség különösen igaz a szépségsebészeti beavatkozásra vállalkozó, esztétikai plasztikai műtéten átesett nőkre. Az e csoportba tartozók túlnyomó hányadánál állapítottak meg a kutatók korábbi vizsgálatok testképzavarra utaló tüneteket. A kutatások alanyainál bebizonyosodott, hogy jelentős eltérések vannak a saját testük és énjük megítélésében, másként reagálnak a környezetük felől érkező esztétikai ingerekre és elvárásokra. A kapott eredmények szerint a vizsgálati csoport tagjai kevésbé kitartóak, fontos számukra a munkahelyen a jó megjelenés, érzékenyek a környezetük véleményére, már korán elkezdenek foglalkozni megjelenésükkel, magasabb az önkritikájuk, életük során intenzívebb szorongást és szégyent éltek/-nek át a testükkel kapcsolatban.

Ide kapcsolódó, szintén a kongresszuson most bemutatott, érdekes vizsgálati megfigyelés volt az is, hogy – lévén szakmájuk által a szépség közvetítőivé válnak – a szépségiparban dolgozók (férfiak és nők egyaránt) is fokozott kockázattal rendelkeznek evészavarok kialakulására. Körükben a testsúlycsökkentő viselkedések közül a diétázás, testedzés, a fogyasztó és vízhajtó tabletták használata gyakoribb volt, és gyakrabban fordult elő a klinikai és szubklinikai súlyosságú evészavarok is körükben.

Az olimpiai láz kapcsán hatalmas figyelem fordult az élsportolókra, azt azonban kevesebben tudják, hogy őket az evészavarok nagy kockázatú populációjaként tartják. Egy a magyar élsportolók körében elvégzett felmérés a táplálkozási szokásokat, az anorexia és a bulimia előfordulási gyakoriságát, a társuló addiktív és hangulati tüneteket térképezte fel. Az eredmények alapján elmondható, hogy az átlag populációban mért értékek többszöröse mind az anorexia, mind a bulimia előfordulása, klinikai és szubklinikai formában egyaránt. 

Végezetül mint említettük a probléma egyre inkább terjed a magyar társadalom férfi tagjai között is. A két napos rendezvény programja ezért kitér a férfi pl. az amatőr testépítők testi és evési attitűdjeinek vizsgálatára is.

A kapott eredmények szerint a férfi amatőr testépítők testi és evési attitűdjei, önértékelése kórosan eltér az átlagos életvitelt folytató személyekétől. Ezeknek a férfiaknak jóval magasabb az önkritikájuk, túlzott intenzitással fáradoznak a testük tökéletesítésén. Perfektcionizmusuk azonban jóval több árt, mint használ. Alacsony önértékelésük következtében gyakran helytelen táplálkozás hibájába esnek, sokuk életében komoly evészavar lép fel.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük