Évente 24 726 milliárd Ft-tal kevesebb értékesítés és 790 000-rel kevesebb munkahely az EU-ban a hamisítás és a kalózkodás miatt
5 perc olvasás
A hamisítványok piaci jelenléte miatt az értékesítési árbevétel 7,4%-a esik ki kilenc ágazatban. Az érintett ágazatok közé tartoznak a ruházati cikkek, a játékok, a sportcikkek, az ékszerek, a kézitáskák és a zene. A hamisítás és a kalózkodás miatt kieső kormányzati bevételeket 4 274 milliárd Ft-ra becsülik.
A hamisítványok piaci jelenléte miatt az értékesítési árbevétel 7,4%-a esik ki kilenc ágazatban. Az érintett ágazatok közé tartoznak a ruházati cikkek, a játékok, a sportcikkek, az ékszerek, a kézitáskák és a zene. A hamisítás és a kalózkodás miatt kieső kormányzati bevételeket 4 274 milliárd Ft-ra becsülik.
Az ünnepi időszak közeledtével az EU-ban bevásárlók milliói vásárolnak karácsonyi ajándékokat a családnak és a barátoknak.
A hamisított és kalóz áruk negatív gazdasági hatása azonban egész évben megmutatkozik.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által a Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontján keresztül elvégzett vizsgálatsorozat becslése szerint kilenc ágazatban az összes értékesítés 7,4%-a, azaz több mint 14 272 milliárd Ft esik ki a hamisított áruk piaci jelenléte miatt. Minden évben további 10 455 milliárd Ft veszik el az EU gazdaságában az ezen ágazatokban megvalósuló hamisítás és kalózkodás közvetett hatásai miatt, mivel a gyártók kevesebb árut és szolgáltatást vásárolnak a beszállítóktól, ami más területeken is továbbgyűrűző hatásokat okoz.
A kilenc érintett ágazat a következő: kozmetikumok és testápolószerek; ruházat, lábbelik és kiegészítők; sportcikkek; játékok; ékszerek és órák; kézitáskák; zenei felvételek; szeszes italok, bor és gyógyszerek.
Ezek a kieső értékesítési árbevételek egyben közel 500 000 munkahelyet érintenek, amely közvetlenül azért szűnik meg vagy nem létesül az EU-ban ezen ágazatokban, mert a jogszerűen működő gyártók és egyes esetekben forgalmazók kevesebb embert foglalkoztatnak, mint amennyit a hamisítás és a kalózkodás nélkül foglalkoztatnának.
Ha figyelembe vesszük a hamisítás más ágazatokra gyakorolt további hatását, az EU gazdaságának más területein további 290 000 munkahely kiesésével számolhatunk.
A vizsgálatokat az EUIPO 2015 márciusa és 2016 szeptembere között végezte el, hogy teljesebb képet alkosson a hamisítás és a kalózkodás gazdasági költségeiről az EU-ban.
A vizsgálatsorozat a hamisítványok államháztartásra gyakorolt hatását is nyomon követi. A hamisításból és kalózkodásból eredően e kilenc ágazatban évente kieső kormányzati bevételeket 4 274 milliárd Ft-ra teszik; ezek jövedelemadók, fogyasztási és jövedéki adók kiesésének formájában mutatkoznak meg.
Az EUIPO ügyvezető igazgatója, António Campinos így nyilatkozott:
Reméljük, hogy vizsgálatsorozatunk eredményei segíteni fognak a fogyasztóknak abban, hogy tájékozottabban döntsenek. Ez különösen fontos az évnek ebben az időszakában, amikor az emberek a karácsonyi bevásárlásaikat végzik, és ajándékokat választanak szeretteiknek. Jelentéseink és elemzéseink segítségével megérthetjük, hogy a hamisítás és a kalózkodás milyen gazdasági hatást gyakorol az értékesítésekre és a munkahelyekre. A helyzet tagállamonként változó, de a vizsgálatsorozatunkból kibontakozó általános kép teljesen egyértelmű – a hamisítás és a kalózkodás negatív hatást gyakorol az EU gazdaságára és a munkahelyteremtésre.
Magyarország: a becslések szerint évente 217 329 millió Ft esik ki közvetlenül az azonosított ágazatokban folyó hamisítás miatt, ami ezen ágazatok értékesítési árbevételének 12,2%-át teszi ki. Közvetlenül ennek tudható be ezen ágazatokban 10 800 munkahely kiesése.
A hamisítás miatt kieső értékesítések és elvesző munkahelyek aránya Magyarországon meghaladja az uniós átlagot, és a hetedik helyen áll. Az az ágazat, amelyben abszolút értékben számítva a legtöbb értékesítés esik ki a hamisítás miatt, a gyógyszerek ágazata; ez az érték több mint kétszerese a ruházat és a lábbelik ágazatában kieső értékesítéseknek, és ezzel Magyarország a relatív értéket tekintve a harmadik helyen áll az uniós országok között.
A vizsgálatsorozat 2017 folyamán is folytatódni fog, és beszámolók készülnek majd a hamisítás és a kalózkodás által az okostelefonok és a növényvédő szerek ágazatában, valamint más olyan ágazatokban gyakorolt gazdasági hatásokról, amelyekről úgy gondoljuk, hogy veszélyeztetettek a szellemitulajdon-jogi jogsértések szempontjából.
A jogbitorlás számszerűsítése című, az EUIPO által a Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontja révén elvégzett vizsgálatsorozat korábban a következő ágazatokat vizsgálta: gyógyszerek, szeszes italok és borok; zenei felvételek; órák és ékszerek; kézitáskák és poggyászok; játékok; sportcikkek; ruházat, lábbelik és kiegészítők; és kozmetikumok és testápolás.
A spanyolországi Alicante-ban működő EUIPO az EU decentralizált ügynöksége. Az intézmény kezeli az európai uniós védjegyek (EU védjegy) és a közösségi formatervezési minták (RCD) lajstromozását, amelyek az EU mind a 28 tagállamában oltalmat biztosítanak, valamint az EU nemzeti és regionális szellemi tulajdoni hivatalai közti együttműködést segíti. 2016. március 23-ig az EUIPO neve Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) volt.
A Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontja 2009-ben jött létre a szellemitulajdon-jogok védelmének és érvényesítésének támogatása és a szellemi tulajdont érintő európai jogsértések növekvő veszélye elleni küzdelem elősegítése céljából. A Megfigyelőközpont a 386/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel, 2012. június 5-én került át az EUIPO-hoz.
