2008. október 20-án, a Csepel Galériában szervezett eseménnyel véget ért az idén már hetedjére megtartott Magyar Festészet Napja rendezvénysorozat. A kiállítótermek a megnyitókon szinte kivétel nélkül zsúfolásig teltek, a megjelenített képanyag minősége pedig egyöntetű vélemények szerint minden korábbit felülmúlt.

2008. október 20-án, a Csepel Galériában szervezett eseménnyel véget ért az idén már hetedjére megtartott Magyar Festészet Napja rendezvénysorozat. A kiállítótermek a megnyitókon szinte kivétel nélkül zsúfolásig teltek, a megjelenített képanyag minősége pedig egyöntetű vélemények szerint minden korábbit felülmúlt.

Véget ért a hetedik Magyar Festészet Napja rendezvénysorozat. A beszámolók egytől egyig az érdeklődés növekedéséről tanúskodnak. Csak a Kopaszi-gáton rendezett megnyitón óvatos becslések szerint is 2000 ember vett részt – nyilatkozta a Festészet Napja Alapítvány kuratóriumának elnöke, az eseménysorozat egyik atyja. Bráda Tibor hozzátette: általában is igaz, hogy gyakorlatilag minden galériában többen voltak, mint tavaly, vagy azt megelőző években bármikor. Kirobbanó látogatószámot produkált többek között a szegedi Reök Palota, a Duna Plázában rendezett Színe-Java tárlat, a Szentiványi Lajos Emlékkiállítás a József Attila Művelődési Központban, a Doyenek tárlata, de Bécsben is zsúfolásig teltek az előadó- és kiállítótermek.

A több mint félszáz helyszín több ezer képének színvonala minden korábbit felülmúlt. Úgy tűnik, hogy az egyes kiállítások kurátorai bátrabb kézzel válogattak a rendelkezésre álló anyagból, és ez igen jót tett a felhozatalnak – tette hozzá Bráda Tibor. Külön kis sikernek tekinthetjük, hogy törekvésünk, miszerint nagyobb figyelmet fordítunk az idén a fiatal közönségre és alkotókra, szintén nem maradt hatástalan. Legjobban ezt a Fonóban, ifjú művészek közreműködésével tartott kiállítás hangos sikere igazolja, de más tárlatokon is szép számmal jelentek meg az ifjabb generációk.

Ebben az évben is tapasztaltuk viszont, hogy sokan – bár érdeklődnek a festészet, mint művészeti ág iránt -, nehezükre esik egy-egy elvontabb, vagy nonfiguratív alkotás értelmezése. Ezért jövőre szeretnénk tenni valamit, hogy a szélesebb, nem szükségszerűen képzett, vagy műértő közönséget is közelebb segítsük a kevésbé kézenfekvő mondanivaló megértéséhez. Ennek a formája még nem egyértelmű, az eszköztár a múzeumpedagógiai foglalkozásoktól akár a televíziós műsorokig terjedhet.

A rendezvénysorozat szervezése korábban nem látott nehézségekbe ütközött – tette hozzá Bráda Tibor. A kezdeményezés később kapta meg a pályázati támogatásokat, sok helyszín az utolsó pillanatig bizonytalan volt. Részben ebből született az elhatározás – tájékoztat Bráda -, hogy jövőre igyekszünk majd kevésbé szétforgácsolni az energiákat, inkább kevesebb, de látványosabb, nagyobb szabású eseményre fókuszálva. Ezzel párhuzamosan bővítjük a fesztivál nemzetközi kapcsolatait, és igyekszünk továbbra is a legszélesebb tömegekhez szólni. Az elsődleges cél ugyanis nem változott az elmúlt hét évben: helyre kell állítani a művészeti ág társadalmi presztízsét, ki kell vívni a nagyközönség rajongását.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük