Vadonatúj katalógussal és különleges kiállítással mutatja be a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria a gyűjteményeiben őrzött legszebb rajzait és grafikáit. A Grafikai Gyűjtemény százötven éves jubileumára készített reprezentatív album és tárlat nem csupán a művekről nyújt széles körű áttekintést, hanem a múzeumi kulisszák mögé is betekintést enged. A tárlattal és az új katalógussal egyszerre ünnepeljük európai rangú, egyedülálló gyűjteményünk százötven éves fennállását, illetve a múzeum újranyitását.

Különlegességgel készült múzeumunk a járvány utáni megnyitásra. Éppen 150 éve, hogy 1871-ben a magyar állam megvásárolta az Esterházy család európai hírű és rangú képgyűjteményét és ez lett az alapja a későbbi Szépművészeti Múzeumnak. Közel négyezer rajzot ötvenezer metszetet tartalmazott ez a nagyszerű gyűjtemény, és azóta még szaporodott is. A jubileum előtti főhajtás ez a mostani kiállítás, mondta a megnyitás alkalmával dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. A közel kétszázezer grafikai lapból, most ötvenet láthat a közönség, egészen augusztus 15-ig. A jubileumról szóló megemlékezés maradandó is lesz, mert a kiállításhoz és a korábbi hagyományokhoz kapcsolódva, most megjelent a Papír/forma. Nyolc évszázad legszebb rajzai és sokszorosított grafikái a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiben című, gazdagon illusztrált, 540 roppant jelentős művet felvonultató katalógus. A kiállítás időrendben legelső darabja egy ismeretlen cseh művész 1414-ben keletkezett iniciáléja és ettől kezdve jutunk el a mai, kortárs nagy mesterekig, a hazai és nemzetközi kiválóságok remekműveihez. Az iniciálé a cseh Kutná Hora közelében fekvő ciszterci kolostor számára készült kódex egyik lapjáról származik. A most bemutatott művek a gyűjtemény legértékesebb és legérzékenyebb rajzai és grafikái, amelyek csak ritkán láthatók kiállításokon. Így a szélesebb közönség több mint húsz év után nemcsak újra találkozhat a már jól ismert művészek, Leonardo, Raffaello, Rembrandt, Picasso, Schiele vagy Miró, Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József, Zichy Jenő, Barabás Miklós egy-egy kivételes alkotásával, de néhány kiemelkedő új szerzeménnyel és korábban kevésbé ismert művel is megismerkedhet. Az egyik cél az volt, hogy bemutassák, ez a több tízezer grafika hogyan kerülhet párbeszédbe a magyar és a nemzetközi alkotók, illetve az 1400-as évektől napjainkig megfogalmazható művészeti irányokkal. Időről-időre milyen visszatérő, grafikai, rajzi problémák vannak, amelyekkel a művészek minden évszázadban, minden korban foglalkoztak. Valójában csak a XVI. századtól beszélhetünk arról, hogy igazán felível a papírmunkák gyűjtése, de az Esterházy gyűjtemény csak a XVIII. század végén alakult ki igazán erősen. A kiállítás első szekciójában ennek a gyűjteménynek erősségéből láthatók művek. A képek mellett tájékoztatást talál a látogató, kitérnek itt a művekkel kapcsolatos érdekességekre is. A falakon most Leonardo három rajza is látható, közülük a híres fejtanulmány a firenzei városháza szerencsétlen sorsú, megsemmisült, legendás csataképéhez készült. A falképből mindössze kortárs beszámolók és másolatok maradtak meg. A kép négy lovas közelharcának az a pillanatát ábrázolta, amikor a firenzei kapitány megpróbálta kiragadni a milánói zsoldosvezér kezéből az ellenség zászlóját. A fejtanulmányt Leonardo ez utóbbi alakjához rajzolta. A krétavázlat nem portré igényével készült, Leonardo a csata hevében egymásnak rontó katonák arcán tükröződő „bestiális őrületet”próbálta ábrázolni. Zichy Mihály 1892-ben, lavírozott tussal, tollal készítette híres Híd-avatás című képét. Arany János balladáinak illusztrálása Zichy Mihály munkásságának utolsó és egyben legnagyobb feladatát jelentette. Huszonnégy balladához mintegy 180 rajzot készített, amelyek különlegessége, hogy Zichy a verssorokat is maga írta, rajzait a sorok közé helyezte el, mintegy képregényhatást keltve. A balladákhoz rendszerint készült egy-egy összefoglaló, a drámai csúcspontot magában foglaló egész oldalas kompozíció is; ezek közül a Híd-avatás illusztrációja a legismertebbek közé tartozik. Az öngyilkosságnak egy-egy új híd avatásához kötött babonáját illusztrálja mind a vers, mind e lap, amelyen a nagyvárosi élet elől különböző okokból menekülők az új hídról (ebben az esetben a frissen átadott Margit hídról) haláltáncszerűen sorban a mélybe vetik magukat.

Egy korai kísérlettől eltekintve, Picasso első grafikai munkái 1904 ősze és 1905 vége között születtek. A Szegényes teríték Picasso ismert grafikáinak sorában a második, korai mivolta ellenére rendkívül magas technikai tökéllyel és festőiséggel bír. A réznél puhább cinklemezre készült mű e levonata a lemezacélozás előtti állapotban született és a művész által közvetlenül felügyelt levonatok egyik értékes példája. A nagy példányszámot lehetővé tevő acélozást Ambroise Vollard rendelte 1913-ban a második kiadást megelőzően. A vak férfi és párja Picasso ekkor kedvelt modelljeinek, a mutatványos családoknak szegényes mindennapi életébe ad betekintést. A sötét és világos tónusok, illetve a szögletes és puha kontúrok kontrasztja mellett az alakok portrészerűen egyedi ábrázolása jelenti a mű különleges szépségét. Ugyancsak a bejárat közelében kapott helyet Joan Miró 1941-ben keletkezett, Vándormadár című alkotása. A játékos, vidám, meseserű és kolorisztikus mű mögött csak ritkán látja meg az ember a szorongást, a félelemérzetet vagy a menekülésvágyat, amelyek ugyanakkor időről-időre, visszatérően, jelen voltak a művész életében. Különösen igaz ez az 1939-41 közötti időszakra, amikor Miró – közel húsz, Párizsban töltött év után – a német csapatok elöl először Normandiába menekült, majd 1940-ben visszatért szülőhazájába, Katalóniába. Ebben az időben számos kisméretű gouache (vízfestési technikával készült) képet készített, amely sorozat a Csillagképek címet viseli. A sorozat fő motívumai az ég jól ismert lakói: égitestek, csillagképek, madarak. Ennek része a bemutatott, Vándormadár című lap is.  Kondor Béla, Szent Antal megkísértése című rézkarca a művész hagyatékából történ vásárlás útján került 1974-ben a Múzeum birtokába.A kompozíció nagy részét a démonaival küzdő szent remete hatalmas alakja tölti be, mellette kisebb léptékben, egy mezítelen nőalak által vezetve, a kísértők hada jelenik meg. A rézkarc technikájának virtuóz használatával Kondor sajátos, személyes ikonográfiát teremtett a keresztény művészeti hagyomány elemeiből. A II. Világháború óta eltelt időszak viszont alapjaiban változtatta meg a műtárgyak szerzeményezésének módját. A műtárgypiaci élet nehéz helyzetet teremt a közgyűjtemények számára, amelyek magánygyűjtőkkel kénytelenek versenybe szállni a remekművekért. Szerencsére érkeznek nagyszabású adományok. A jubileum alkalmából két nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű képzőművész nagyvonalú ajándékának köszönhetően a Grafikai Gyűjtemény 2020-2021-ben kivételes művekkel gazdagodott. Georg Baselitz harminc, 2000 és 2019 között készített grafikai lapját, Maurer Dóra pedig 13 Nyom című, 2016-ban készített tizenhárom részes archív pigmentlenyomatát adományozta a múzeumnak. Munkájuk ezt a kiállítást is gazdagítja, mely jelenleg még szűkített időben, péntek – szombat – vasárnap, 10-től 18 óráig tekinthető meg. A látogatás előtt, a pontos tájékozódás érdekében érdemes az időpontot ellenőrizni a múzeum honlapján: https://www.szepmuveszeti.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük