Folyamatos Egyeztetés Az Uniós Támogatási Stratégiáról

2013. február 28-án Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke találkozott Lázár Jánossal, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral. Az eszmecserén az európai uniós források felhasználásnak számvevőszéki tapasztalatai kerültek napirendre. A felek egyetértettek abban, hogy le kell vonni a 2007 és 2013 közötti támogatási időszak tapasztalatait, ahhoz hogy Magyarország 2014 és 2020 között hatékonyabban tudja felhasználni a rendelkezésre álló európai uniós forrásokat.

Az Állami Számvevőszék küldetése, hogy ellenőrzési tapasztalataival támogassa a jó kormányzást, valamint a hatékony állam megteremtését. Az ÁSZ 2012-ben több olyan jelentést is nyilvánosságra hozott, amelyek közvetlenül érintették és értékelték az uniós források felhasználását. Ezek a számvevőszéki tapasztalatok egyedülállóak, ezért felhasználásuk elősegítheti a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó európai uniós fejlesztési stratégia kidolgozását, a hatékonyság javítását.

A 2014 és 2020 közötti támogatási időszakban az uniós forrásának felhasználását irányító szerv a Miniszterelnökség lesz. Ezért a Miniszterelnökség Fejlesztési Irodájának kezdeményezés alapján Domokos László ÁSZ-elnök és Lázár János államtitkár abban állapodtak meg, hogy személyesen vitatják meg a 2007 és 2013 közötti támogatási időszakra vonatkozó számvevőszéki tapasztalatokat. A találkozóra 2013. február 28-án az Országházban került sor.

Az Állami Számvevőszék általános tapasztalata, hogy az európai uniós források lekötésének hatékonysága alapvetően sikeres, Magyarország az elmúlt két évben sokat lépett előre ezen téren és más tagállamokkal összevetésben is jól áll – szögezte le Domokos László. A jelentésekből ugyanakkor kitűnik a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása. A pénzek nehezen és lassan jutottak el a kedvezményezettekhez, ez pedig negatívan befolyásolta az eredményességet – mutatott rá az ÁSZ elnöke.

Hatékonyabbá kell tenni az uniós pénzek felhasználását – hangsúlyozta Domokos László. A 2014 és 2020 közötti időszakra olyan összehangolt stratégiára van szükség, ami javítja a magyar társadalom életszínvonalát, munkahelyeket és hozzáadott értéket teremt, segíti a fenntartható fejlődést, élénkíti a beruházásokat, katalizátorként támogatja a gazdasági növekedést, ám eközben nem növeli az eladósodottságot, az ország külső kitettségét – véli az ÁSZ elnöke.

A jelentéseink rámutattak, hogy a pályázati lehetőségeket 2006-ban nem úgy dolgozták ki, hogy a fejlesztési terv legfontosabb céljait, vagyis a munkahelyteremtést és a gazdaság felpörgetését el lehessen elérni. Így a pályázók lényegében arra nyújtottak be igényt, amilyen kiírás rendelkezésre állt, vagyis elsődleges szemponttá a források „elnyerése"" vált – mutatott rá a problémákra Domokos László. Az uniós források esetében nyertesek helyett beruházási partnerekről kellene beszélni, mert az eddigieknél sokkal komolyabban kell venni a projektek megvalósulásának végigkövetését, ellenkező esetben súlyos forrásveszteség érheti az országot – figyelmeztetett az ÁSZ elnöke.

Az eszmecserén Lázár János elmondta: a kormány is felismerte a korábbi évek problémáit, ezért jelentős változás lesz, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusnak már egy másfajta intézményrendszerrel vág neki az ország. A Magyarország számára rendelkezésre álló források esetében az operatív irányítás, a projektmenedzsment és a pályázatkiírás a tárcák felügyelete alá tartozik majd, ami a kormány tervei szerint egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a rendszert. A lebonyolítást felügyelő koordinációs szervezet a Miniszterelnökség lesz – közölte az államtitkár.

A fejlesztések irányát a minisztériumok fogják meghatározni, az azonban minden tárcára érvényes központi elv lesz, hogy a pénzek 60 százalékát gazdaságélénkítésre kell fordítani, a maradék 40-et pedig infrastruktúraépítésre. Ugyanez az arány vonatkozik majd az összes forrás 10-15 százaléka felett rendelkező megyei önkormányzatokra is. Minden döntéshozónak a munkahelyteremtést kell szem előtt tartani – hangsúlyozta Lázár János.

Mint mondta: a cél olyan stratégia kidolgozása és intézményrendszer létrehozása, amely hatékonnyá és eredményessé teszi az uniós források felhasználását. Ehhez pedig le kell vonni a 2007 és 2013 közötti időszak tapasztalatait. Ebben kulcsszerep juthat az Állami Számvevőszéknek, hiszen az ÁSZ ellenőrzései objektív és tényszerű képet adnak az uniós források felhasználásáról – mutatott rá Lázár János az eszmecserén.

A találkozó végén Domokos László hangsúlyozta: az Állami Számvevőszék készen áll arra, hogy ellenőrzési tapasztalatai alapján támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyek ezeket a célokat kívánják megvalósítani. Amennyiben a 2014 és 2020 közötti támogatási ciklusra készülő stratégia kidolgozása során felhasználják az ÁSZ tapasztalatait és javaslatait, érdemben javulhat a hatékonyság – összegzett az elnök.

Végezetül Domokos László átadta Lázár Jánosnak az uniós források felhasználását érintő jelentéseket, azok összefoglalóját, valamint a Pénzügyi Szemle legfrissebb számlát. Az ÁSZ közpénzügyi folyóiratának fókuszában ezúttal az eredményszemléletű számvitelre való áttérés szerepel. Az eredményszemléletű számvitel alkalmazása nemcsak az államháztartás pénzügyi működését, hanem az uniós pénzek felhasználását is átláthatóbbá, illetve hatékonyabbá teheti.