Bergeron kajszibarackBergeron kajszibarackA Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (NÉBIH-NKI) közös kajszi fajtabemutató keretében mutatta be a piaci igények kiszolgálására kiválóan alkalmas korai kajszifajtákat. A Tordasi Fajtakísérleti Állomáson közel 300 gazdálkodó és szakember részvételével megrendezett, külföldi előadókat is felvonultató eseményen elhangzott: az utóbbi években megfigyelhető a piaci igények változása, amelyhez a termesztés folyamatos fejlesztésével lehet alkalmazkodni.

Bergeron kajszibarackBergeron kajszibarackA Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (NÉBIH-NKI) közös kajszi fajtabemutató keretében mutatta be a piaci igények kiszolgálására kiválóan alkalmas korai kajszifajtákat. A Tordasi Fajtakísérleti Állomáson közel 300 gazdálkodó és szakember részvételével megrendezett, külföldi előadókat is felvonultató eseményen elhangzott: az utóbbi években megfigyelhető a piaci igények változása, amelyhez a termesztés folyamatos fejlesztésével lehet alkalmazkodni.

Tavaly 5214 hektáron volt kajsziültetvény hazánkban, ami majdnem 6 százaléka a teljes, közel 90 ezer hektár gyümölcsterületnek. Legjelentősebb termőtájunk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el, ahol körülbelül 1.500 hektár kajsziültetvény található, amelynek mintegy harmadán a „Gönci Magyar kajszi" fajtát termesztik. Nagyobb termesztő területek találhatók még Bács-Kiskun (830 hektár), Pest (640 hektár), Fejér (496 hektár), Tolna (453 hektár), Somogy (305 hektár) és Heves (287 hektár) megyékben – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által közösen tartott kajszi fajtabemutatón a hatóság Fejér megyei Tordasi Fajtakísérleti Állomásán.

A termőterület az utóbbi években enyhén ugyan, de folyamatosan növekszik, a kajszi egyre népszerűbb a termelők körében. Habár területre nem a legnagyobbak közé tartozik a kajszitermesztés, gazdaságilag azonban kiemelkedő jelentőségű, ugyanis a gyümölcsfajta a nagyobb értékű kertészeti termékek közé tartozik. Kajsziból a jobb években akár 40 ezer tonnás termés is elérhető, azonban ezt jelentősen meghatározza a tavaszi virágzáskori időjárás, így az elmúlt öt évben 18-34 ezer tonna között alakult a termésmennyiség. A belső fogyasztás növekedése mellett az is megfigyelhető, hogy a magyar kajszi kiváló tulajdonságait külföldön is elismerik, keresett külpiaci termék, hosszú évek óta egyike a legmagasabb áron értékesíthető kertészeti exportcikkeinknek. A magyar kajszi fő célpiacának Németország számít, ahova 4-6 ezer tonna mennyiséget szállítanak a hazai termesztők.

A szakmai rendezvény aktualitását az a felismerés és az abból eredő szükséges közös szakmai gondolkodás adja, hogy a piaci lehetőségek kihasználásához és a fogyasztói igények kellő kiszolgálásához magas minőségű gyümölcs szükséges. Az utóbbi években megfigyelhető volt a piaci igények változása, amely egyértelműen a fogyasztói szokások átalakulásával magyarázható. A változásokhoz való alkalmazkodás záloga a termesztés folyamatos fejlesztése. A szakmai nap döntően a korai fajták bemutatását tűzte ki céljául, amelyek fontos választékbővítők, nem hanyagolhatók el a termelési időszak kibővítése miatt, fontos elemek egy egészen korán induló és szeptemberig elnyújtható érési sor kialakításában.

A rendezvényen elhangzott: a koraiság még most is fontos szempont a telepítők szemében, mivel a korai fajták gyümölcséért jobb árat kapnak. A fogyasztók jó része a klasszikus kajszi illatot és zamatot keresi, ami azonban a korábbi nemesítésű fajtáknál gyakran nem kielégítő. Ez leginkább a régebbi korai érésű fajtákra igaz. Ennek megfelelően a nemesítés egyik kiemelt célja lett a megfelelő organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságokkal rendelkező fajták előállítása minden érési szegmensben. Már hazánkban is találunk ilyen fajtákkal telepített üzemi gyümölcsöst.

 

„A kertészek ma már több száz kajszifajta közül választhatnak. Egy ültetvény telepítése komoly anyagi ráfordítást igényel, ezért kiemelten fontos, hogy a termelők lehetőleg már a tervezéskor birtokában legyenek olyan információknak, amelyek felhasználásával termelésük biztonságát növelhetik, a meghozott döntéseik eredménye pedig gazdaságilag is értékelhető lesz" – húzta alá Győrffy Balázs, a NAK elnöke. A Kamara legfontosabb feladata tagjai versenyképességének növelése, ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy a gazdálkodók hozzájussanak a megfelelő információkhoz. Ezért döntöttünk úgy, hogy a NÉBIH-vel együttműködve folytatjuk nagy sikerű fajtabemutató-sorozatunkat. Ez a mai tordasi kajszi fajtabemutató szakmai nap is ebbe a sorba illik – tette hozzá a köztestület vezetője.

Lukács József, a NÉBIH elnökhelyettese is rendkívül eredményesnek értékelte a Kamarával 2014-ben elindított közös fajtabemutató-sorozatot. Az évente 5-6 helyszínen megrendezett, különböző szántóföldi és kertészeti növénykultúrákat bemutató eseményeken eddig mintegy 3 ezer gazdálkodó vett részt. Lukács József felhívta a figyelmet a 125 éves múltra visszatekintő hazai növénynemesítés fontosságára; a nemesítők munkája ugyanis nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gazdálkodók eredményesen és versenyképesen tudjanak termelni.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük