Formálódik Az EU Válasza A Pénzügyi Válságra, Avagy Lassan Lépj Esetleg Oda Is érsz..

A betétbiztosítási rendszerek összehangolása, a bankfelügyeleti tevékenység jobb koordinálása, a hitelminősítők szabályozásának felülvizsgálata és a tőkemegfelelési szabályok erősítése lehet Európa válasza az 1929 óta a legsúlyosabbnak látszó globális pénzügyi válságra. Az állami támogatási szabályok felfüggesztését azonban elveti a Bizottság.

Európa válságon megy keresztül, de rendelkezésére állnak az eszközök arra, hogy felülkerekedjen – közölte szerdán (2008. október 1.) José Manuel Barroso bizottsági elnök a pénzügyi válságról brüsszeli tudósítók előtt mondott beszédében. Az Európai Bizottság feje dicsérte az Európai Központi Bank beavatkozását, amellyel pénzt pumpált a likviditási hiány küszöbére sodródott piacokba. „Az euró stabilitási tényező, valódi európai érték ezekben a nehéz időkben" – hangsúlyozta Barroso, aki ugyanakkor hozzátette, hogy nem elég pénzt pumpálni a piacokba, de hitelességet is kell, már ami a pénzügyi rendszer európai és globális kormányzását illeti.

A Bizottság szerepéről szólva a politikus rámutatott, hogy az intézmény – a terepen zajló események figyelembe vételével – „valós időben" alkalmazza a versenyjogi és állami támogatási szabályokat. Barroso szerint ezen szabályok pártatlan alkalmazása alapvető eszköz a piaci szereplők és a tagállamok közötti bizalom megteremtésének és fenntartásának. Arról biztosított mindenkit, hogy a versenyjogi szabályokat rugalmasan és felelősségteljesen hajtják majd végre.

„A krízis kezdete óta, de különösen az utóbbi napokban elvégzett munka azt mutatja, hogy a rendszer képes megbirkózni (a kihívással). Az európai pénzügyi rendszer képes a válaszadásra. Bízhatunk ebben" – mondta a testület feje, aki szerint ugyanakkor tovább kell menni a rövid távú intézkedéseken és egy strukturált, hamisítatlanul európai választ kell adni a történtekre. Hozzátette, hogy ez a stabilitás és a bizalom helyreállításának egyetlen módja.

„Az európai kormányoknak az EU intézményeivel és a szabályozó, valamint a felügyeleti hatóságokkal karöltve nagyon szofisztikált válaszokat kell adniuk" – jelentette ki Barroso, aki szerint a Bizottság éppen ezért gyorsította fel szerdán a pénzügyminiszteri tanács által még tavaly októberben elfogadott „útiterv" végrehajtását. Brüsszel ennek keretében rukkolt elő szerdán a pénzintézetek tőkemegfelelési szabályaira vonatkozó jogszabály reformját célzó javaslattal, amelyet hamarosan a hitelminősítő intézetekre vonatkozó szabályok felülvizsgálata követ majd.

Brüsszeli tervek

A Bizottság elnöke szerint a pénzügyi válságra adott európai válasznak a következő elemeket kell tartalmaznia:

– A felügyeleti struktúrák európai szinten történő további megerősítése;

– A bonyolult kinnlevőségek értékelése és szabályainak tökéletesítése, amely magában foglalja a könyvvizsgálói szabályok új helyzethez történő hozzáigazítását;

– A tagállami betétgarancia-rendszerek (betétbiztosítási alapok) konzisztenciájának javítása;

– A cégvezetők jövedelmezése átláthatóságának növelése, az Európai Bizottság 2004-ben előterjesztett ajánlásai alapján;

– A szerkezeti reformok melletti elkötelezettség megerősítése a tagállamok részéről (a lisszaboni stratégia keretében).

Barroso az európai erőfeszítésekkel párhuzamosan globális megoldásokat is szükségesnek tartott, és támogatásáról biztosította a francia EU-elnökség ilyen irányú kezdeményezéseit, hogy még az ősszel egy nemzetközi konferenciát hívjanak össze a pénzügyi piacok stabilizálására irányuló általános erőfeszítések koordinálására. A Bizottság elnöke ezzel összefüggésben ismételten az amerikai törvényhozókhoz fordult, hogy hozzanak gyors döntést a rossz banki adósságpapírok felvásárlására 700 milliárd dollárt elkülönítő Paulson-terv elfogadásáról. „Az Egyesült Államoknak felelősséget kell vállalnia. Remélem, hogy a saját és valamennyiünk érdekében fel fogja mutatni azt a felelősségteljes hozzáállást, amire most szükség van" – közölte José Manuel Barroso.

Kroes elveti a versenyszabályok felfüggesztését

Neelie Kroes versenypolitikai biztos szerdai sajtótájékoztatóján elutasította azokat a sürgetéseket, hogy vita induljon a közösségi versenypolitika megreformálásáról. Az igény erre azért fogalmazódott meg, mert néhány tagországban bírálták a Bizottságot, hogy úgymond lassan és nehézkesen reagált a több bankot érintő vészhelyzetre. Franciaországban egyes kormányzati tisztviselők is a versenyszabályok felfüggesztését sürgették a bankmentő akciók idejére.

Neelie Kroes szerint azonban a belső piacon szükség van szabályokra, mert ha mindenki a saját szakállára kezdene mentőakcióba, akkor az csak problémákat szülne. „Az állami támogatási szabályok a megoldás részét képezik, nem pedig a probléma részét" – szögezte le a biztos. Azt is elmondta, hogy a Bizottságnak semmi köze nincs ahhoz, ha az államok cégekbe vásárolják be magukat. Az állami tőkeinjekció ugyanakkor bizonyos körülmények között állami támogatásnak minősülhet – mutatott rá, hozzátéve, hogy a Bizottság rövid időn belül várja a hivatalos értesítést Belgiumtól, Hollandiától és Luxemburgtól a Fortisnak dobott 11,2 milliárd eurós mentőövről.

A Bizottság egyébként a francia elnökséggel és az EKB-val közösen a négy legnagyobb tagállam (Német-, Francia- és Olaszország, valamint Nagy-Britannia) rendkívüli pénzügyi csúcstalálkozóját készíti elő, amelyre az előzetes elképzelések szerint szombaton kerül sor. Még nem biztos azonban, hogy az összejövetel ténylegesen meg is valósul – a francia elnökséghez közel álló források szerint csak akkor tartják meg, ha ténylegesen van esély valamiféle érdemi közös fellépés elhatározására.

Eddig eredményesek voltak az önálló akciók

Közösségi szintű lépések hiányában a kormányok az elmúlt napokban kisebb csoportokban vagy önállóan tettek lépéseket a legfenyegetőbb válsággócok felszámolására. Ide sorolható öt bankmentő akció: 1. az HBOS skót bank felvásárlása a brit kormány hathatós támogatásával a Lyods TSB által 14 milliárd fontért; 2. a Fortis belga-holland óriásbanknak juttatandó 11,2 milliárd eurós belga-holland-luxemburgi állami tőkeinjekció; 3. a Hypo Real Estate német jelzálogkölcsönző 35 milliárd eurós állami mentőakciója; 4. a Dexia belga-francia hitelintézet 6,4 milliárd eurós (nagyrészt szintén az adófizetők pénzéből finanszírozott) mentőakciója; valamint 5. a Bradford and Bingley brit jelzálog-hitelező államosítása 18 milliárd fontért (utóbbit éppen szerdán hagyta jóvá a Bizottság). Hatását és elfogadási módját tekintve is ide tartozik az ír kormány keddi bejelentése is, amely szerint a szigetország minden bankjánál elhelyezett mindenfajta betétre korlátlan garanciát vállal (ha ezt minden betéttulajdonos igénybe is venné, a számla végösszege az ír GDP kétszeresére rúgna).

Ezek a kényszerű lépések végleg szertefoszlatták azt a mítoszt, hogy az európai bankokat nem sújtja jelentősen a globális pénzügyi válság. Ám egyúttal azt is megmutatták, hogy a kormányzatok képesek gyors és a piacokon kedvezően fogadott lépésekre súlyos válság idején. Barroso szerint az eddigi európai mentőakciók sikere azt támasztja alá, hogy az aktuális válsággal a mostani rendszer még meg tud birkózni. A Bizottság elnöke szerint azonban hosszabb távon mindenképpen koordináltabb fellépésre van szükség. Németország ugyanakkor egyelőre szkeptikusnak tűnik az összehangoltabb közösségi fellépés ügyében, attól tartva, hogy a számlát neki kell majd állnia.

Az ír bejelentés is nagy tiltakozást váltott ki Nagy-Britanniában, ahol a kormányszóvivő közölte, elvárják Dublintól, hogy a garanciát a közösségi versenyszabályokkal összhangban terjessze ki. Az ír hitelintézetekkel brit és ír földön egyaránt versenyző brit bankok ugyanis sokak szerint versenyhátrányba kerültek az ír garancia miatt, hiszen az a brit bankoknál elhelyezett betétekre nem vonatkozik. Kroes szerdán azt mondta, a Bizottság folyamatos kapcsolatban van az ír hatóságokkal a betétbiztosítás kiterjesztése ügyében.

A hitelesség a kulcskérdés

Daniel Gros, a tekintélyes brüsszeli CEPS kutatóintézet igazgatója úgy nyilatkozott, hogy az eddigi tűzoltó-jellegű akciókon túl rendszerszemléletű változtatásokra van szükség. Való igaz, hogy az európai bankok nagy részének nincs olyan nagy kitettsége az összeomlott amerikai jelzáloghitel-piacok felé, mint amerikai társaiknak voltak, de ha a bizalom megrendül a bankok iránt, az legalább olyan gyilkos hatású lehet számukra, mint a tömegesen elértéktelenedett jelzálog-követelések. Gros szerint ezért egyfajta vésztartalékot kellene létrehozni, például az Európai Beruházási Bankon belül az esetleges páneurópai bankcsődök megakadályozására.

Az eurózóna meghatározó vezetői azonban eddig elvetették az ilyesfajta megoldásokat. Jean-Claude Juncker, az övezet pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnöke szerint az európai bankok stabilabb lábakon állnak, mint az amerikaiak, ezért Európában továbbra sincs szükség a 700 milliárd dolláros amerikai mentőakcióhoz hasonló tervekre. Egyes elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy sok európai államnak (nem utolsósorban Németországnak) erősen megköti a kezét a nemrég még túlságosan magas és csak nagy nehézségek árán leszorított államháztartási deficit újbóli megugrása miatti aggodalom. Arról nem is beszélve, hogy a bankok megsegítését az adófizetők pénzéből a közvélemény sem támogatja.

Mások szerint azonban páneurópai szinten is olyan nagy formátumú lépésekre lenne szükség a ragály továbbterjedésének megállítására, mint amit Írország határozott el a betétgarancia kiterjesztésével. Ennek azonban csak akkor lenne esélye, ha az amerikai törvényhozásban átmenne a 700 milliárdos Paulson-terv, amely (az ezt ért erős kritikák dacára) hivatkozási alapul szolgálhat bármiféle közös európai fellépéshez.

Siker a washingtoni szenátusban

Az amerikai gyorssegély esélyei jelentősen növekedtek, amikor magyar idő szerint csütörtök hajnalban (2008. október 2.) a washingtoni szenátus váratlanul nagy többséggel, 75:24 arányban elfogadta a tervet. Pontosabban annak azt a módosított változatát, amely már a hétfői képviselőházi elutasítás során megfogalmazott kritikák némelyikét is igyekezett figyelembe venni (főleg a republikánus táborból jövőket). Ennek megfelelően a rossz banki követelések állami felvásárlására szánt 700 milliárd dolláros csomagtervbe olyan kiegészítések is bekerültek, miszerint ideiglenesen 100 ezer dollárról 250 ezerre emelik a szövetségi bankbetét-biztosítás összegét és két évvel meghosszabbítják a Bush-kormányzat által bevezetett ideiglenes adókedvezményeket, amelyek 149 milliárd dollárral többet hagynak az adófizetők zsebében. Nagyban segítette a törvény elfogadását, hogy a két elnökjelölt, Barack Obama és John McCain egyaránt felfüggesztette a kampányát és Washingtonba utazott, hogy szavazatával támogassa a jogszabályt.

A törvénytervezet most visszakerül a kongresszus alsóházához. Elemzők szerint az elfogadás a szenátusi szavazás dacára továbbra sem nevezhető biztosnak. Mint emlékezetes, a hétfői elutasítás 8,8 százalékos (1987 óta nem látott mértékű) esést produkált a New York-i tőzsde S&P 500-as indexében, a DJIA-index pedig 778 ponttal, soha nem tapasztalt mértékben zuhant.

A Bizottság szigorítaná a hitelezés feltételeit Európában

A pénzügyi stabilitás megerősítése és a kockázatok csökkentése érdekében az Európai Bizottság módosítaná a bankok hitelnyújtására vonatkozó uniós jogszabályokat. Ennek értelmében többek között maximalizálná a felvehető hitel nagyságát, és jobban ellenőrizné a több tagállamban fiókokat működtető bankcsoportokat.

A pénzügyi stabilitással kapcsolatos irányelvek

– A tőkekövetelmény-irányelvek (2006/48/EK és 2006/49/EK) célja, hogy biztosítsák a bankok és a befektetési vállalkozások pénzügyi stabilitását.

– A két irányelv megszabja, hogy a bankoknak és a befektetési vállalkozásoknak milyen nagyságú saját pénzügyi erőforrásokkal kell rendelkezniük kockázataik fedezésére és betéteseik védelmére.

– Ezt a jogi keretet rendszeresen felül kell vizsgálni, illetve az egész pénzügyi rendszer igényeihez kell igazítani.

„Az új szabályok alapvetően meg fogják erősíteni az uniós bankok felügyeleti kereteit és a pénzügyi rendszert. Hiszem, hogy általuk ésszerű és arányos választ adunk a jelenlegi pénzügyi zavarokra. A kellő szigor, az átláthatóság és a körültekintés nélkülözhetetlen a bankrendszer megbízható és stabil működéséhez" – mondta Charlie McCreevy, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos.

A hatályos tőkekövetelmény-irányelveket módosító javaslat előterjesztését a nemzetközi partnerekkel, a tagállamokkal és a bankszektorral folytatott széles körű konzultáció előzte meg. A javaslatot a továbbiakban az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa előtt fogják megvitatni, optimális esetben 2009 áprilisa előtt életbe léphetnek az új szabályok.

A tőkekövetelmény-irányelvek javasolt módosításai a következők:

A nagykockázatok kezelésének javítása érdekében a továbbiakban a bankok egy ügyfélnek sem nyújthatnak majd hitelt egy bizonyos értékhatárt meghaladóan. Ennek eredményeként a bankközi piacon a bankok egy bizonyos értékhatáron túl nem lesznek képesek más bankok felé hitelezni vagy pénzt elhelyezni, és a hitelfelvevő bankokat is valódi korlátok közé szorítják a tekintetben, hogy kitől és mennyi hitelt vesznek fel.

A határokon átnyúló tevékenységű bankcsoportok felügyeletének javítása érdekében a több uniós tagállamban is tevékenykedő bankcsoportok felügyeletére „felügyeleti kollégiumokat" hoznak létre. Így egyértelműbbé válnak az egyes nemzeti felügyeleti hatóságok jogai és kötelességei, és hatékonyabbá válik együttműködésük.

A javasolt módosítások célja továbbá a bankok tőkeszerkezetének minőségi javítása is, azáltal, hogy egyértelmű, uniós szintű kritériumokat határoznak meg annak megállapítására, hogy a saját és az idegen tőke jegyeit egyaránt viselő „hibrid" tőke beszámítható-e a bank szavatoló tőkéjébe. Ez utóbbinak az összege határozza meg ugyanis, hogy a bank mennyi hitelt nyújthat.

A likviditási kockázatkezelés javítása érdekében a több uniós tagállamban is tevékenykedő bankcsoportok likviditási kockázatkezelését – azaz ügyleteik napi finanszírozásának módját – a felügyeleti kollégiumok keretében is figyelni és koordinálni fogják. Ezek a szabályok összhangban vannak a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság és az európai bankfelügyelők bizottsága folyamatban lévő munkájával.

Az értékpapírosított termékekkel kapcsolatos kockázatkezelés javítását szolgálják azok a rendelkezések, melyek szigorítják az értékpapírrá alakított hitelekkel kapcsolatos szabályokat. Az ilyen értékpapírok teljesítménye az adott „kosárba" (pool) tartozó hitelek visszafizetésétől függ. A hiteleket átruházható értékpapírokká alakító társaságoknak (az úgynevezett kezdeményezőknek) ezentúl meg kell tartaniuk az értékpapírokhoz kapcsolódó kockázatok egy részét, míg az értékpapírokba fektető társaságok befektetési döntéseiket csak a kellő körültekintés után hozhatják meg. Amennyiben ezt elmulasztják, úgy tőkekövetelményeik súlyos szigorítására számíthatnak.

A javasolt módosítások lényegében az EU-s pénzügyminiszterek által a jelenlegi pénzügyi zavarok kezelésére kidolgozott ütemterv közvetlen eredményei, részben pedig a G-7 pénzügyi stabilitási fórumán elhangzott ajánlásokra adott válaszok.

Bruxinfo/Euvonal/Eu Parlament sajtószolgálat