Már az uniós elnökségre készül Madrid, Brüsszel és Budapest
4 perc olvasás
A lisszaboni stratégia folytatása, az energia- és klímacsomag továbbvitele és a következő költségvetési keretekről folyó vita – egyebek között ezek lesznek a spanyol-belga-magyar elnökségi időszak legfontosabb programpontjai. A tartalmi egyeztetés mellett Magyarországon már javában folyik az elnökségi stáb tagjainak kiválasztása, felkészítése is.
A lisszaboni stratégia folytatása, az energia- és klímacsomag továbbvitele és a következő költségvetési keretekről folyó vita – egyebek között ezek lesznek a spanyol-belga-magyar elnökségi időszak legfontosabb programpontjai. A tartalmi egyeztetés mellett Magyarországon már javában folyik az elnökségi stáb tagjainak kiválasztása, felkészítése is.
2010 elejétől kezdve 18 hónapon keresztül a spanyol-belga-magyar trió látja el az EU soros elnöki teendőit. A három ország szakállamtitkárai a múlt héten Madridban egyeztettek az elnöki időszak prioritásairól és az ezeket felvázoló stratégiai keretről. Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára a BruxInfónak nyilatkozva „szerencsés trióként" jellemezte a majdani elnökség összetételét, a három ország álláspontjai ugyanis – miként az már a Lisszaboni Szerződés vitájában is kiderült – közel állnak egymáshoz.
Mostani madridi megbeszélésükön a résztvevők megállapodtak abban, hogy a spanyol-belga-magyar elnökség alatt fontos szerepet kell kapnia a lisszaboni stratégia megújításának; ennek második szakasza a 2011. márciusi csúcstalálkozón – már a magyar elnökség égisze alatt – veszi kezdetét. Az államtitkárok szerint fontos, hogy ebben a második szakaszban a versenyképesség erősítése mellett megőrizzék a szociális Európa értékeit is. A három tagállam kiemelt szerepet szán az energia- és klímacsomagnak is, feltételezve, hogy 2009 decemberében Koppenhágában megállapodás születik arról az új egyezményről, mely a kiotói jegyzőkönyv 2012-es lejárta utáni klímavédelmi intézkedéseket tartalmazza majd. A terv az, hogy az ebből fakadó feladatokat a Hármak továbbviszik az elnökség alatt, ám ha Koppenhágában mégsem születik megállapodás, a klíma- és energiapolitika akkor is nagy hangsúllyal szerepel majd az elnökség programjában.
A bel- és igazságügyi együttműködés szintén jelentős szerephez jut: 2009 végén ugyanis véget ér a „hágai program", így már 2010 elején útjára kell indulnia az egyelőre poszt-hágai programnak nevezett együttműködésnek. Fontos megjegyezni azt is, hogy 2011-re esik a románok és a bolgárok schengeni csatlakozásának céldátuma, így ez is nagy feladatokat róhat a magyar elnökségre. Ami a bővítést illeti, Horvátország különleges figyelemre számíthat ebben az időszakban: ha a vállalásaikat teljesíteni tudják, akkor a horvátok 2009 végén, 2010 elején befejezhetik a csatlakozási tárgyalásokat. Így a tényleges csatlakozásra 2011 elején (a magyar elnökség alatt) sor kerülhetne. Nagy figyelem övezi majd Törökországot és a Nyugat-Balkánt is – ez utóbbi egyébként magyar kérésre kerül be a prioritások közé. A terv az, hogy a Nyugat-Balkán európai perspektívája, a térségnek tett ígéretek 2010-11-ben „kézzelfogható jövőképpé alakulhassanak". A Hármak képviselői megállapodtak abban is, hogy az általuk elnökölt időszakban kiegyensúlyozott szomszédságpolitikát folytatnak majd (ebbe a programpontba egyébként magyar kérésre került bele a keleti dimenzió erősítése).
Szintén magyar kérésre került a prioritások közé a pénzügyi perspektíva ügye: a Bizottság 2011 első felében terjeszti elő ugyanis javaslatát a 2014-ben kezdődő többéves költségvetési keretekre. Az erről folyó vita a magyar elnökség alatt veszi kezdetét.
Államtitkári szinten a Hármak legközelebb január elején Budapesten egyeztetnek majd. Az elnökségi programot a jövő év vége felé kell benyújtani a Tanácsnak.
A magyar elnökség szervezése egyébként már gőzerővel folyik. Az elnökségi stáb 700-800 főből áll majd. Az elnökségi stábban résztvevők fő feladata egyebek között az lesz, hogy vezessék a munkacsoportokat, a tárcáknál előkészítsék a tanácsüléseket. Az ő munkájukat egy 300-400 főből álló szakértői háttérstáb segíti majd. Mint Iván Gábortól megtudtuk: a munkatársak első körös jelölése megtörtént. Az elnökségi stáb tagjai elsősorban olyan szakemberek közül kerülnek ki, akik jelenleg is európai uniós ügyekkel foglalkoznak. A kiválasztott munkatársak – jelenleg körülbelül 600 fő – angol és francia nyelvű, illetve uniós szakmai képzésben részesülnek majd.
BruxInfo
