A Linux-ot sokáig azért nem igazán szerették a házi gépeken, mert a misztikum, a parancssoros kezelés fétise jellemezte. Ez a kezdeti kizárólag parancssoros kezelés azért gyorsan megszűnt, amikor sorra jelentek meg rá a különböző grafikus, ablakozó környezetek. Majd a széles fejlesztő háttér talaján megjelentek a teljes grafikus környezetek, melyek közül az egyik legelterjedtebb kétségtelenül a KDE.

 

A Linux-ot sokáig azért nem igazán szerették a házi gépeken, mert a misztikum, a parancssoros kezelés fétise jellemezte. Ez a kezdeti kizárólag parancssoros kezelés azért gyorsan megszűnt, amikor sorra jelentek meg rá a különböző grafikus, ablakozó környezetek. Majd a széles fejlesztő háttér talaján megjelentek a teljes grafikus környezetek, melyek közül az egyik legelterjedtebb kétségtelenül a KDE.

A kezdeti gyermekbetegségeit kinőve a KDE már a 2-es verziójától elég jól kezelhető környezetet biztosított a linuxos közösségnek. Már akkor, ha grafikus környezetben, egeret tologatva kívánt dolgozni valaki.

DashboardDashboardAki akkortájt kezdte használni, azért még emlékezhet arra is, hogy ennek a verziónak az életre keltése több disztribúció esetében nem volt egy egyszerű mutatvány. Szerencsére a nagyobb disztribúciók összeállítói hamarosan integrálták a disztribúciók telepítőkészleteibe, és legfeljebb az olyan finomságokkal volt gond néha, mint a görgős egerek elterjedésekor annak kezelését beleműteni a konfigfájlokba. Igaz ez nem a KDE problémája, hanem a Linux grafikus környezetéé volt, és valamennyi grafikus alkalmazást, környezetet érintett.

dolphin-splitviewdolphin-splitviewEzt a nagyobb disztribúciók, például a SUSE gazdái szintén megoldották a szintén folyamatosan fejlesztett grafikus beállító alkalmazások, telepítő-segédletek segedelmével. Így az előbb említett disztribúció esetében a SAX illetve a YaST gyakorlatilag a Windows-ban gyakori next-next-finish módon képes a teljes grafikus környezet felpakolására. Igaz, közben az említett környezetek is megváltoztak. Annyira, hogy a KDE esetében már a 4-es főverziót nyúzhatjuk. Ez pedig ismerve a Linux-os verzióváltások rendszerét, ahol a sokszor a harmadik tizedes is értékes frissítéseket, javításokat jelezhet, nem kis teljesítmény.

konsolekonsoleJelenleg a KDE esetében tehát túl a 4-es főverzión, immár a 4.1-es verzió is a „hivatalos" kiadás küszöbére ért. Ez azért természetesen nem azt jelenti, hogy bemehetünk a boltba, és a Windows mintájára kérhetünk egy dobozzal belőle. De nem is szükséges.

MarbleMarble Az RC 1 szabadon letölthető. Számos esetben a disztribúciókhoz előkészített formában is. Annyira, hogy a július végére tervezett végelegesítést megelőzően a már említett SUSE változataihoz, az openSUSE 11.0, 10.3 egyaránt elkészült, és csomagja rendelkezésre áll, az openSUSE 11.0-hez is. Azt, hogy ebben szerepet kapott-e már a július első napjaiban bejelentett és az SUSE-s fejlesztéseket támogató openSUSE Build Service 1.0, arról a július 16-án kelt bejelentés a KDE fejlesztői honlapján (http://www.kdedevelopers.org/node/3563)  nem szól. De tény, hogy alig egy napra rá, hogy magát az RC 1 -et bejelentették volna, rendelkezésre álltak az említett telepítő-csomagok. S még aznap a Mandriva számára készült csomagot is bejelentették. Így a telepítő- és rendszerkarbantartó készleteket hamarosan egy frissített linuxos ablakvilág telepítéséhez lehet felkészíteni.

Andrew_s

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük