Futár Iván: Van-E Piaca Az E-könyvnek? (második Dugás A Flash-el) 2. Rész

Kriminalizált e-book olvasók, avagy a rendőri és jogászi módszerekkel segített eladás…

Van-e piaca az e-könyvnek? Hát persze! Legfeljebb jogtalan, nem kifizetődő, vagy pontosabban nem azok keresnek rajta, aki eddig. Piac az van. De megéri-e a kiadóknak, az íróknak, az olvasóknak (vásárlóknak)? Az már egy másik kérdés. És a válasz? 42 plusz Áfa. Ezt vizsgáltuk a sorozat első részében: Futár Iván: van-E piaca az E-könyvnek? (első dugás a flash-el) 1. rész – most a szerzői jogi praktikákon a sor.

Kriminalizált e-book olvasók, avagy a rendőri és jogászi módszerekkel segített eladás…

Szerzői jog e-környezetben

A Könyvfesztivál első napjára gondolva jó lenne azt mondani, hogy hatalmas vita volt, de lényegében nem (utánanézhetnek az ekonyvolvaso blogon). A megszólalók mindegyike a szerzői jog eltipróira, a gonosz hálózati letöltőkre panaszkodott. Tulajdonképpen csak a két cég tényszerű piacra lépése szólt az e-könyvek mellett. A különböző egyéb e-könyves probléma mellett azért emelném ki ezt a kérdést, mert elég nehezen kezelhető, annak ellenére, hogy sokan gordiuszi csomóként átvágják – a hozzá nem értőket.

A szerzői jog nem a nagy bummal kezdődött, hanem az újkor elején fogalmazták meg, amikor három dolog együttesen lehetővé tette.

Elsőként Guttenberg könyvnyomtatása említhető, mint közismert tény, de szeretném megjegyezni, hogy iu. 300-ban már a kínaiak fadúcokra épülő sokszorosítási eszköztárat használtak. Császári ediktumokat nyomtattak ki a mandarinok számára.
A második feltétel az olvasni tudó tömeg. Az iparosodás-városiasodás egyik következményeképpen a korábbihoz képest csökkent az analfabetizmus, az írni-olvasni tudás már nem maradt a klérus kiváltsága.
A harmadik feltétel a reformáció: legalábbis annak az a részlete, ami a nemzeti nyelvű bibliákat lehetővé tette – és így nagyobb mennyiségű nyomtatnivalót definiált.

Volt mivel, volt kinek és volt mit.

A harmadik részhez illeszteném még az akkortájt kialakuló polgári tulajdont és értékrendet. Korábban ugyanis egy megírt könyv jogtulajdonosa vagy a klérus lett volna, vagy a feudális feljebbvaló – rendszerfüggően. Mindenesetre a mindenki a maga személyének és képességének birtokosa elv nem olyan régi (miről is szóltak a Werbőczy törvények, a magyar Tripartitum?). A szerző (mint tulajdonos), a nyomda, az értékesítő tehát gazdaságilag támogatható és támogatni való.

Ez a szerzői jogi törvény kialakulására jellemző információ. Azóta viszont sok jogszabály került a „hülye paragrafusok" gyűjteményébe, amik érvényesek ugyan, de minek (mint az, amikor a mozdony előtt egy vörös zászlót kell egy lovasnak lengetni, hogy a legeltetett marhákat odább lehessen hajtani, nehogy megijedjenek).

A technikai szabályozásokat folyamatosan együtt kell tartani az új technikákkal, hiszen most Izrael is feloldotta az iPad tilalmat, miután megvizsgálták az új helyzetet! A tiltásnak eddig sem volt sok értelme (WiFi jelerősségi korlát), de most már akadály is lett. A technikai részletekre figyelni kellene. Tudják, hogy Magyarországon a könyvtárközi kölcsönzéseknek több mint egyharmada tudatosan törvénysértő? Nem? Elmagyarázom. A könyvtárközi kölcsönzések az az oka, ha egy könyvtárban egy könyv nincs meg, és egy másikban megvan. Akkor átküldik, és az olvasó kiveszi a saját könyvtárfiókjából. Jelenleg ezek nagy részében nem a teljes könyvre, hanem csak egy részletre van szükség (az egyetemen előírják, hogy melyik szerző melyik könyvének mely oldalai kellenek). Na már most! Ha könyvtárba becsődül nyolc bölcsész, kérve a Werbőczy Tripartitum-ot, és csak három van belőle, vagy egyáltalán nincs, csak a másik könyvtárban, akkor mi a teendő? Mivel a szükséges rész (az előírt) mindössze három oldal, a könyvtáros másol. Itt ágazik el a helyzet. Ha másolás fénymásolóval történik, akkor minden rendben van: papírról papírt készítünk. Ha viszont a másik könyvtárból érkezett anyag bináris (bescannelt), vagy a másolás itt is így történik (scannel és nyomtat), akkor törvénytelen a második nyomtatástól. A bináris anyag sokszorosítását ugyanis a jogszabály tiltja.

Csak az informatikához nem értő jogtudorok miatt közlöm, hogy van olyan többfunkciós készülék, ami scannel és faxol, és nyomtat, és fénymásol (éppen hogy kávét nem főz). Tehát ha véletlenül a gombsoron eggyel odább nyomok, akkor ezzel szerzői jogsértést követek el – pedig ugyanúgy csak egyet másolok.

Hasonló problémák tömkelege létezik, és a közvetlen beszélhetések során kiderülhet, hogy a jelenlegi helyzet senkinek nem jó. Ha hiszik, ha nem, de a Microsoft, mint szoftverfejlesztő számára is akadály jelent az outsourcing munkák miatt, amint Craig Mundie a technológiai igazgatójuk nyilatkozta T. L. Friedmann-nak. A vállalatok Amerikában három féleképpen kezelhetik a találmányaikat.

1. szabadalmaztatják, hogy gyárthassák,

2. szabadalmaztatják, hogy eladhassák a gyártás licencét,

3. szabadalmaztatják, hogy más vállalatokkal kölcsönös szabadalom-felhasználási szerződéseket köthessenek.

A jog – jelenleg elsősorban – a direkt szabadalommal rendelkező gyártó vállalatokat védi, és nem mindig ismeri el a kereszt-licence szerződéseket (hány állam, hány párhuzamos jogrendszer van Amerikában egyidejűleg?). A Disneynek hasonló problémái vannak (nem csak a filmletöltés), azzal súlyosbítva, hogy ezen kívül például a digitális szereplők jogi kezelése ettől eltérő jellegű, de hasonlóan komoly szerzői jogi problémákat vet fel, amik nem kezelhetők a korábbi technikai állapotra készített szabályrendszerrel.

A tulajdonjog a globális termelési-fejlesztési környezetben nem mindig egyértelmű.

Másolják a jegyzeteket az egyetemisták. Igen, és ez sokak szerint a Bolognai folyamat következménye: a jegyzetek használhatósági ideje és helye már nem köthető szorosan a jegyzetelőállító céghez. Hogyan is tudunk Magyarországon a Bolognai folyamat miatt a német Humboldt egyetemmel azonos szintű és jellegű jegyzetet előírni, és a diák kezébe adni? Hát előírni, azt tudjuk.

Van több olyan szervezet Magyarországon, amelyik a szerzői jog apostolaként funkcionál (például a BSA, az ASVA, a Mahasz, az ArisJus illetve a mellettük végrehajtóként működő rendőrség). Első körben igen könnyű lenne náluk olyan hibákat találni, ami megmutatja, hogy ők sem hibátlanok. Ez igaz, de a problémát az még nem oldaná meg. 2002-ben a magyar BSA a Complex jogtár anyagából tett fel illegálisan a honlapjára részleteket. 2009-ben Jeszenszky Zsolt a Mahasz zenekiadói szervezet médiaarca, publikálhatóan szerzői jogot sértett, amikor saját nevén tett fel egy anyagot a honlapra. A magyar rendőrség nagyszámú ingyenes Microsoft szoftvert kapott jó pár éve (operációs rendszereket és irodai programokat), amihez semmi fajta munkaszervezeti átszervezésre nem volt szükség, ugyanis korábban ugyan azokat a programokat használták – csak illegálisan. Ezeket lépjük át elegánsan – ők is emberekből vannak, mint az a pécsi 91, akiket a BSA javaslatára a rendőrség elfogott és bíróság elé citált szerzői jogi vádakkal. Mivel a bíróság korrektebb, emiatt összesen egy embert találtak valóban bűnösnek (üzleti célú másolás és értékesítés), a többieket csak a perköltség megfizetésére kötelezték. Erre ugyan lehetne rosszindulatú szájízzel visszagondolni, hiszen a nagyszámú ingyenes programot (Linux, Open Office) a bíróság egyik tagjához rokoni szállal fűződő szakértő Microsoft értékben becsülte fel – de reméljük nem lesz több ilyen, hiszen már van fellebbezési lehetőség Strassburg irányába. Beszéljünk csak a jelenről. Mivel ma már igen sok DVD kapható 1000 Ft alatt, valóban sokan megveszik a néznivalót, aminek az elején átléphetetlenül ott az ASVA reklámfilmje: a letöltés lopás. Ezúton szeretném felhívni az ASVA jogászainak figyelmét arra a csúsztatásra, hogy ez nem igaz. A lopás, az a damnum emergens f. (a valóságos kár, a ténylegesen mutatkozó kár), míg a letöltés az a lucrum cessans f. (elmaradt haszon).

a damnum emergens f (a valóságos kár, a ténylegesen mutatkozó kár) Amikor a vagyon csökkenése bizonyos vagyontárgyak elpusztulásával, megrongálódásával következik be (pl. termést elveri a jég, rabszolgát megölik) damnum emergensről, felmerülő kárról beszélünk, amely alatt a ténylegesen érzékelhető, valóságos vagyoncsökkenés értendő („amennyi hiányzik").

a lucrum cessans f. (elmaradt haszon) Kárnak minősül azonban az is, ha olyan előnytől, haszontól esünk el, amelyet joggal és alaposan remélhettünk. („amennyi hasznot szerezhettem volna"). Pl. ha a más által okozott testi sértés következtében egy ideig nem tudunk dolgozni-kiesett munkabér (elmaradt haszon).

Nekem ez – jelenleg – csak a szememet szúrja, de társintézményének, a BSA-nak, egykor sokáig futó, hasonlóan inkorrekt reklámja (csak a jogtiszta szoftver a vírusmentes), mindennapi problémát okoz még ma is. Mivel elég sokáig sulykolták ezt a köztudatba, emiatt ma is előfordul, hogy ha egy ügyfélnél számítógépes vírusfertőzést találunk, akkor azt felháborodottan utasítja vissza, a BSA jogtisztaságra hivatkozva. Utánanézhetnek a BSA-nak a magyar Wikin – egyik sem teljesen hiteles (mert ugye a Microsoft is ki van tiltva a Wikiről, hiába van igaza … Ugye milyen jó történet a hitelességről?).

Szóval, ha a jog problémás, akkor kell a védelem. Mondjuk a DRM, ami minden felhasználó számára probléma (másolásvédelmet akadályozó, mindennapi felhasználói tevékenységet megnehezítő, pénzbe kerülő körülmény) – de ugye az sem biztos. Azt szoktam tanítani, hogy a hardveres védelem biztosan feltörhető hardveresen, a szoftveres szoftveresen és az etikai etikailag. Vannak keresztplatformos megoldások (filctollal semlegesíthető szoftveres DVD másolásvédelem) de biztos, az nincs. Egy sokak által szorgalmazott lehetőség: a büntetések szigorítása. Mielőtt erre rábólintanának, felhívnám a figyelmet egy 2000-es amerikai fiaskóra. Ott szigorítottak. A szigorítás Amerikában csökkentette az informatikai biztonságot: amióta nem szabad publikálni a rendszerhibákat, azóta azok a publicitás hiánya miatt hatékonyabban használhatók fel a rosszfiúk számára. Ilyen eset volt az, amikor pl. Dimitrij Szkjarov orosz kriptográfust az FBI bilincsben vezettette ki a kaliforniai DefCon konferenciáról, amikor előadás közben feltörte az Adobe e-könyv védelmét. Végül nem került börtönbe, csak kiutasították az országból. Talán egy kicsit módosíthat az Önök értékítéletén, hogy lényegében a pdf fájl struktúrájáról volt szó, ami az Adobe véleménye (reklámja) szerint egy védett e-könyv formátum, míg páran azt állítjuk, hogy mindössze egy nyilvánosan kezelhető formaőrző nyomtatási forma (post script). Az azóta eltelt idő alatt már mindenki nyilvánosan és ingyenesen használhatja ezt a formátumot: nagyon sok szövegszerkesztő és segédprogram készíthet pdf fájlt, és azokat is legálisan lehet átalakítani más formátummá. De ez akkor (ennek a kimondása) még büntetendő volt.

Szóval a szerzői jog nem jó (nem életszerű, nem korszerű). A haszonvédelem technikailag nem oldható meg.

Ja, és olvasom, hogy az e-könyvekkel piacra lépő cégek miatt változás várható az áfatörvényben is.

Az e-könyv és a piac – körjárat

Ülök a Montázs teázóban egy új kiállítás képei alatt. Gyakran járok ide, a képeket úgy havonta cserélik, nekem eddig Bex képei jöttek be legjobban. Iszom a Lapsang Souchong teámat és a Pázmányos jogászpalántákra gondolok. Voltam náluk pár éve egy diákklubon, ahol a letöltésekről esett szó. Hát azok vannak. A fiatalok egy része magabiztosan járkált a lehetőségek között (szerveres, P2P és torrentes letölthetőségek), érveltek a felderíthetőségi technikával (egy magánembert, a kurucinfot és Bitumen szervert miért kezeli másként a magyar rendőrség), és nagyon elgondolkodtató megjegyzéseket és kérdéseket tettek fel a vitavezetőnek. Azt mondja a legény, hogy sok filmet tölt le, ezek nagy részét soha nem fogja megnézni, csak azért tölti le, mert megvenni úgysem tudja, és hátha egyszer meg akarja nézni. Spájzol. Azt nyilatkozza az ASVA, hogy azért olyan drága a film, mert olyan sokan töltenek le ingyen, hogy az eladásokból akarják az elmaradt hasznot behozni. Spájzol. Mindkét oldal!

Volt nekem egy okos-telefonom, amíg el nem vitték az autóból. Egy kis HP iPAQ. Elég sokat olvastam rajta – nekem ment. Böszörményi Gyula író elküldte e-mailben az új könyvét, amit a zsebkészüléken elolvastam. Találtam benne három elgépelést, amit jeleztem neki, nem vettem észre egy névcserét, ami belekerült a kiadványba, és a nyomda is megfejelte egy lapcserével a hibaszámot, mert még a nyomdai folyamat is hibázhat! Az új kiadásban (mert elfogyott az első, Istennek hála) ezek a hibák már nem lesznek benne. A könyvhöz tartozik egy honlap (http://www.remalom.hu/) ahol az olvasók-rajongók a könyvvel-íróval kapcsolatban eszmét cserélnek. Jó lenne folytatás, képregény, film. Nekem ez a szereplő tetszett, sőt fel is veszem a nevét! A Könyvkiállításon a szerző dedikál, sőt az egyik szereplő mintája (sic!) is. Menjünk, és nézzük meg a helyszínt, amit Gyula bátyó leírt! Szóval a virtuális térben komoly élet folyik. Na már most az író ír, de ezenkívül eszik és alszik, és a számláit is fizeti. Ehhez neki fizetőképes olvasóközönség kell. Érdeklődés az van. Az érdeklődés és a piac viszont nem mindig kezelhető párhozamosan. Tudok olyan esetről, amikor érdeklődés volt, de a piacon még sem volt megvásárolható példány, mert sem a nyomda, sem az értékesítő hálózat nem volt érdekelt az új kiadásban, csak az író és az olvasó. Még olyan is volt, amikor az értékesítő elrakott a raktár mélyére egy adagot, hogy lengethesse a statisztikát, hogy még van eladatlan példány, ez számára alkupozíció volt az íróval szemben. Ha viszont e-könyv lett volna …

Ha hiszik, ha nem a hálón nem csak illegális tartalom tölthető le. A nagy nevek közül Paulo Coelho volt az első aki megpróbálkozott a kiadók átlépésével. Egyik regényét letölthető formába tette fel a netre, és később azt nyilatkozta, hogy már fél év után többet kapott utána, mint az előző könyvéből a hagyományos csatornán egy éve alatt. A helyzet új és vitatott. Vannak magyar és amerikai zenekarok és írók, kezdők és ismertek, akik egyik vagy másik oldal mellett kiállnak. A vita mellett egy dolog tagadhatatlan: a módszer (az elektronikus olvasás) létezik és működik. Tulajdonképpen még csak a módszert sem lehet újnak tekinteni. Fiatal koromban bizonyos könyveket itthon nem nyomtattak ki a puha diktatúra cenzúrája alatt. Hamvas Béla fordítása alatt a kolozsvári Kriterion kiadó jelentette meg Henoch Apokalypsise című munkáját, és minden vallással, filozófiával kapcsolatos kuriózumot itt lehetett elérni. A külföldön publikáló magyar természettudósok írásait, valamint az ufóirodalmat (Däninken és Edward Frank) a moszkvai magyar Kultúránál érhettük el, azokat azt hiszem Munkácson nyomtatták. Szóval lehet kisebb létszámú célcsoportra figyelni. Itt inkább a felhasználhatósága kérdés. Szerintem. Mint gyakorló pedagógus találkozom a téma egy vetületével a távoktatás esetében. A távoktatás lényege – a neve ellenére – nem az, hogy a diák távol van az oktatótól. Sok helyen látható, hogy a fizikai távolság megoldására törekszenek, rádió, televízió, internet segítségével hagyományos oktatási anyagot adnak. Ha bescannelünk egy tankönyvet, és feltesszük a hálóra, az akkor sem lesz távoktatás, ha azon a néven kérünk pénzt érte! Sőt! Rosszabbat mondok! Sok esetben valódi távoktatási metodikát, e-learning környezetet adnak el olyan hallgatóknak, aki nem képesek ezt feldolgozni. Található a hálón távoktatási lehetőség? Rengeteg! Hány helyen szűrik meg a jelentkezőket, hogy képesek-e ezzel a metódussal dolgozni? Hááát…. Ilyen problémát érzek az e-könyvekkel kapcsolatban. Az biztos, hogy vannak már most olyanok, akik használják a technikát. Az is biztos, hogy lesznek olyanok, akik soha nem lesznek képesek erre. Pár éve lehetett a helyi áruházban kapni 4 000 forintért olyan kis fekete-fehér TV-t, ami az autó szivargyújtójáról működtethető volt. Mint nagy Forma 1 rajongó, meg akartam venni, mert sokszor lecsúszom a közvetítés egy részéről, ha akkor éppen fuvar van. A párom letiltott róla balesetvédelmi okokból. Maguk megértik? Biztos sok embernek megérte, aki közvetítés alatt járt az utcán … Hogy én nem. Jelenleg a KRESZ a vezetés közben kézben tartott telefont tiltja, de engedélyezi a fejhallgatóval használtat, a vezetés közben a forró kávé fogyasztását, a tévén vagy rádión keresztüli sportközvetítés hallgatását, és az anyósülésről való verbális agressziót. Egy jogszabály soha nem lehet tökéletes.

Van az e-könyv. Fizikailag rengeteg platformon (számítógép, okostelefon, e-olvasó), rengeteg olvasó szoftverrel (Adobe Digital Edition, Adobe Reader, E-book reader softwares, Libris, Mobipocket reader, MS Reader, Stanza), és igen sok szerkesztővel (Adobe Acrobat, NeoBook, eBook pro, pdf szerkesztők). A floppygyártást most szüntette meg a Sony. A HD DVD és a Blue ray vitáját egy tartalomszolgáltató (Warner) döntötte el azzal, hogy az egyik mellé állt (Blue ray). Érdekes következménye a harcnak, hogy a fogyasztói piac most már nem támogatja a korábbi módon a győztest sem: érezteti, hogy az állandó változás (fejlesztés) mellett teszi le a voksot. Mi ennek az e-könyvpiaci vetülete? Valószínűleg a technikafüggetlen felhasználás (compact egységek) lesz a piaci igény, és nem a speciális eszköz.

A magyar piacon van bőven olvasnivaló legális és illegális egyaránt. A filmkutya.hu már reklámnézésért engedi a filmnézést (a segéd szoftvere még összeakad pár alkalmazással, szerintem túl sok memóriát foglal, de legalább már van). Már van több használható formátum, például az ingyenes pdf forma (Portable Document Format – operációs rendszerektől függetlenül azonos módon megjeleníthető formátum – mert ugye a Microsoft Word különböző verziói sem ugyan úgy jelenítik meg ugyan azt a dokumentumot), amit az ingyenes és nyílt Open Office után már a Microsoft Office is tartalmaz lehetőségként. Szóval a technika (sem a hardver, sem szoftver) nem akadály, a felhasználhatóság létező lehetőség, akkor miért is nincs tele a stelázsi vele?

Vannak hangzatos jelszavak (Adj esélyt a fáknak, olvass villanyon!), de szerintem ez komolytalan (Védd a fákat, egyél hódot!), legalábbis nem korrekt. Az e-hulladék legalább annyira környezetkárosító, mint a favágás, és papír is készül környezetbarát technikával (pl. újrafelhasználják a tavalyi jegyzeteimet – az ideit nyomják rá). Ez tehát nem javasolt irány, bár egy mosolyt kicsalhat, ami nem hiba. Vannak szervezetek, mint például az eKönyv Magyarország Kft (amelyik a Bookline és a Líra közös leányvállalata), vagy a Kossuth Kiadó vállalkozása, a multimediaplaza.hu. Sok hagyományos papíralapú kiadó is megjelentett más könyvformátumokat, mint a hangos-könyv vagy az e-könyv.

Ez jó. Az kevésbé jó, de tény, hogy egy felmérés szerint – ártól függetlenül- sok embert (65,76%) NEM érdekel az e-könyv. De ez a hibrid autókról is elmondható, valamint az LCD képernyő kezdeti anomáliáiról, továbbá a szakócáról, aminek első példányai bizony lecsúsztak olykor a nyélről. Van olyan szakíró, aki különbséget tesz az élvezeti olvasás az és az információszerző olvasás között, de én inkább azt javaslom, tegyünk különbséget az e-olvasni tudó ember és a többiek között. Édesanyám még ma sem tud egy rádióállomást beállítani. Anyósom a telefont csak telefonálásra használja, már az sms küldés-fogadás leküzdhetetlen probléma neki. Ők nem lesznek szereplők az e-book piacon. A gyermekeim azok igen, én biztos, a párom talán. Ezek olyan adatok, amikkel együtt lehet élni.

Az e-szközök az e-mberek felhasználói szokásait alakítják, olykor az eszköz változik, olykor az ember. Nem lesz mindenki e-mber. A Googlenak nem jött be a Wave technika. Most elkezdi bevezetni a Buzz-t, hogy a Twitter közösséget átszoktassa. Ha nem jön be, majd kitalál újabb trükköt.

Van e-könyv – tehát van e-piac. Hol is?

Az új Coelho az első magyar nyelvű nemzetközi bestseller e-könyv formátumban. Ön letölti?

= = = = = = = = = = = =

http://asva.info/magyarorszag-ismet-egy-hulye-torveny-2008-10.html érdemes a cikkhez kapcsolódó fórumot elolvasni! J

http://beszeljukmac.com/index.php/mobil/comments/windows_nelkuel_euro_milliokat_sporolhatna_a_magyar_allam/ Öööö, és ha komolyan vennénk az ilyen jellegű gondolatokat?

http://citromblog.wordpress.com/2009/08/23/hulye-torvenyek-vilagszerte/ vannak ma is érvényes hülye törvények

http://e-konyv.lap.hu/ témábavágó linkek

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9133412 e-gy forum az e-bookról

http://hu.wikipedia.org/wiki/Business_Software_Alliance a BSA a magyar Wikin – egyik sem teljesen hiteles

http://hu.wikipedia.org/wiki/E-könyv mennyiben lehet hiteles egy hitelesítés nélküli (szabad) felületi információja

http://index.hu/tech/jog/hackbtk0910 gondolatok a 2001-es magyar BTK módosításáról (az informatikai bűnözés ellen – BTK 300§)

http://szily.blog.hu/2009/04/23/title_83752 IFPI-MAHASZ-Jeszenszky vihar egy biliben

http://www.digibiz.hu/izrael-feloldotta-az-ipad-tilalmat/20100426 A technikai szabályozásokat folyamatosan együtt kell tartani az új technikákkal!

http://www.ekonyv.hu/coelho/ az első magyar nyelvű nemzetközi bestseller -ekönyv formátumban

http://www.euroastra.info/node/36219 Organikus élettér – Bex kiállítása

http://www.filmkutya.hu/ filmet – reklámért, a magyar jelen

http://www.hwsw.hu/hirek/43386/amazon-kindle-dx-e-book-konyvolvaso-e-reader-oktatas-egyetem-jegyzet.html egy e-könyvellenes vélemény a tengerentúlról

http://www.hwsw.hu/hirek/44408/e-konyv-ebook-magyarorszag-libri-mek.html egy cikk a Könyvkiállításról, de az olvasói hozzászólásokat nézzék meg! Az utca embere képben van!

http://www.konyv-e.hu/e-tortenet.html egy magán e-könyvgyűjtemény

http://www.koobe.hu/ egy e-könyvolvasó célkészülék áruház (könyvekkel)

http://www.montazsteahaz.hu/ Egy jó beszélgető hely, akár e-könyvvel is a kézben

http://www.origo.hu/itthon/20000915avad.html a pécsi 91-ek egyik médiainfója

http://www.txtr.hu/ egy már működő magyar e-könyv áruház

http://www.typotex.hu/index.php?page=intkonyv egy már működő magyar e-könyv áruház