Futár Iván: Van-E Piaca Az E-könyvnek? (első Dugás A Flash-el) 1. Rész

Van-e piaca az e-könyvnek? Hát persze! Elvégre már eladták a Lánchidat és a Nyugati pályaudvart is hulladékvasként, nem is egyszer. E-technikával (pl a Vaterán) ez csak könnyebb! Piac az van. De megéri-e a kiadóknak, az íróknak, az olvasóknak (vásárlóknak)? Az már egy másik kérdés. És a válasz? 42 plusz Áfa.

Miért nincs a van?

A felhasználók többsége nem akar fizetni a letöltésért (…A zeneletöltésre való fizetési hajlandóságot vizsgálja a leendő NetMiniszterelnök). A HTC szabadalmainak megsértése miatt eljárást kezdeményezett az Apple ellen, és a vita rendezéséig az iPhone-ok, iPad-ok és iPod-ok amerikai forgalmazásának felfüggesztését követeli. A szöveges dokumentumok formájára több érvényes, hivatalos és használható szabvány is van egyidőben, és nem minden szövegszerkesztő olvassa mindegyiket. Pedig az idén az egyetem már csak az elektronikus jegyetek készítésére kapott valamennyi állami támogatást, a papírtermékre nem.

… és ez cégfüggetlen problémája a hétköznapi felhasználóknak. Bár van fény az alagút végén: Izraelben már újra engedélyezték a iPod-ok használatát. Annak idején azt vizionálta William III. Henry Gates, hogy egyszer majd mindenki mindenhol hozzáférhet a számítástechnika lehetőségeihez. Igaz, hogy ugyanebben a beszédben felháborodottan adott hangot ellenvéleményének a Microsoft BASIC program illegális másolásával kapcsolatban. A jogok-szabványok ellenmondásáról van szó, amikor az egykori lehetőség később akadállyá válhat. Van, amikor fel kell szedni a síneket az új pálya kialakításához.

A guillotine (nyaktiló) egy emberszerető orvos találmánya, ami a korábbi pallosos technikához képest valóban fájdalommentesebb véget garantált. Mondhatják már ma, hogy milyen embertelen a guillotine – de akkor! Korszerű volt, mint egykor a szerzői jog, a geocentrikus világkép, a stonehendge-i neolit számítógép.

Akár mint informatika tanár, akár mint hot line (help desk – telefonos segítő) ugyanazzal a problémával találkozom, mint a 1970-es években. Majdnem. Van egy mindennapos igény, ami megoldható a rendelkezésünkre álló technikával (informatika). Ennek a kezelése olyan tudást igényelne, ami nem áll rendelkezésére az egyszerű felhasználónak. Annak idején a hardvert (számítógép) és a szoftvert is ismernie kellett annak, aki dolgozni akart vele. Ma? Ma is jó lenne … De nem ez van. Egy lebutított vasat vehetünk a sarki boltban, amihez kapunk egy csökkentett képességű (kényelem vs minden más) szoftverkészletet. Miért is?

Vegyük sorra a bevezető tényeit! A felhasználók nem akarnak fizetni a letöltésért. Van mit letölteni, le tudják tölteni, csak nem akarnak fizetni érte … mennyit is? Miért pont annyi? Egyre több szerző (író, zeneszerző, előadó) kerüli ki az értékesítés hagyományos útját, és azt nyilatkozzák, hogy így jobban járnak (szerzői jogvédő, nyomda [lemezgyár], kiadó, hagyományos könyv- és lemezterjesztő hálózat). A HTC és az Apple szabadalomvitába keveredett, a szellemi jog az érték, és zsebre megy. A felhasználók jó része nem tudja a különbséget a két márka technikája között – a néveltérést viszont a média sulykolja: „Csak az igazi Pátria pótkávé az igazi'". Az Open Office és a Microsoft is szabványként ismertette el dokumentumformáját, így mindkettő most már igazi, és jogosan kezelheti a másikét is, csak a saját régi dokumentumkezelőik nem képesek az újabb formátumaik kezelésére. Ezért kell nekünk újabb eszközöket és programokat venni? Bár ha valaki tudja, hogy az ingyenes Google Office dokumentumkezelő mindkét formát olvassa, írja …

Az egyetemen kellenek jegyzetek a hallgatóknak. Azok drágák. Idén már csak a korszerű, digitális jegyzeteket támogatja az állam. A diáknak-tanárnak majdnem mindegy, a szerzőnek, beszerzőnek, jogból élőnek nagyon nem, de az más lapra tartozik. Az eltérés oka az un. szerzői jogi kötöttségek és az értékesítési-elosztási rendszer jelenlegi összeférhetetlensége. (Mi is a helyzet a torrent technikával? Csak a Microsoftnak jó, a BSA-nak nem?)

Izraelben betiltották egy rövid időre az iPodok használatát. Azok egyik paramétere (WiFi) meghaladta a korábban törvényben engedélyezett határt. A technikai korlátok és a technikai korlátokhoz kapcsolt jogszabályok érvényessége milyen időzítésű? Mármint meddig érdemes időzíteni őket? Elég sok e-dokumentumot, e-könyvet olvasok. Egyre több újság szünteti meg a papírformátumát, és csak a hálózati változatban marad meg. Nem az olvasótábor szűnik meg: az olvasási technika változott. A napisajtót ma már elég sokan az okostelefonjukon olvassák wapolva. Ez az újságot (euroastra) sem láthatta nyomtatott formátumban a sarki újságosnál. Ez van – letagadhatatlanul.

Könyvfesztiváli körkép

A 2010-es Könyvfesztiválon sokadmagammal voltam kint. Skizofrén állapotunkat (író-olvasó-kiadó) nem teherként fogtuk fel: egy haikukról szóló előadáson összebólintottam egy szakkiadó vezetőjével. Egyikünk sem szakmai érdeklődésből nézett be ide – aztán mentünk tovább: ki-ki a maga dolgára. Mint megrögzött kutyakedvelő és tulajdonos, ugyanilyen okból hallgattam meg Csányi Vilmos etológust – persze kérdés, hogy Zokni kutyám mit szólt volna az elhangzottakhoz. Böszörményi Gyula írót a Libri kiadó nevében faggatta egy hölgy, és nem tudnám eldönteni, hogy tényleg nem olvasott tőle semmit, vagy nem engedték meg, hogy igazán jobbakat kérdezzen. Mind a misztikus ifjúsági sorozata (9..8..7), mind az alternatív történelemre épülő könyve (Rontásűzők) egyetemi kurzusokat betölthetne asszociációs elágazásaival. Szemadán György előadásához, mint Madách mindenkori tisztelője és egykori blattoló ültem be – de elég ennyi a maszekolásból.

Mint informatikus az e-könyvek iránt érdeklődtem. Pénteken volt egy hatalmas gittrágás (a piaci elosztás domináns szereplői főleg ellenezték; féltek tőle, mint az úrlovas az automobiltól). A kiállításon pedig láttam, amint az e-könyvek mintapéldányait a potenciális olvasóknak ajánlják azok a hölgyek, akiket valószínűleg tízperces tanfolyamon oktathattak a mondandókra. Legalábbis a másolhatóság-jogvédelem kérdésre adott válasza, amit egy idős úr tett fel, számomra nem volt kielégítő. (Ezen a készüléken minden dokumentum jogvédett, és természetesen olvashatók a doc, rtf, pdf formátumok.)

A kiállításon – természetesen? – a papírtermékek voltak túlnyomórészben elérhetők. Az e-formátumok csak az e-olvasók kapcsán kerülhettek szóba, és az a pár kiadó, akiknek voltak internetes e-könyvelérhetőségük is, valahogy nem tekintették fontosnak annak publikálását.

Vannak, de …. Volt egy beszélgetésem a "Ne másolj" standnál egy fiatalemberrel, aki kezdetben nagy mellénnyel oktatott ki, de amikor elbúcsúztunk, már ő is visszafogottabb húrokat pengetett. Az érvei kizárólag a papíralapú könyvkiadás oldaláról és korából fogadhatók el, ismerte el a beszélgetésünk végére, hiszen a digitális világban előforduló helyzetekre nem adnak választ. Az elsőként kezembe nyomott anyag is papíralapú (Schenk János: Az ötlettől a könyvig című egyébként nagyon korrekt és jól használható munkája): sem az online irodalom, sem az egyéb digitális műmásolat nem szerepel benne utalásképpen sem (mert ugye nem a papír az egyetlen hordozó). Emlékeznek még az első magyar olvasnivaló CD-s termékünkre (az ABCd)? Sem a többszereplős szoftverfejlesztés, sem a digitális színészek alkalmazhatósága nem kezelhető a jelenlegi szerzői joggal megfelelően. A könyvkiadásnak okozott károkról szólva pedig, meggondolandó, hogy melyik károsabb a Bittorent vagy a Microsoft. Hogy miért? Mert amióta a multimédiás szövegszerkesztés lehetősége beépült a mindennapjainkba, és a bárki által használható személyi számítógép és szövegszerkesztő elhitette az emberekkel, hogy a könyvkiadás lehetősége a spájzban van, nos azóta oda is került. Volt a kezemben (valamelyik aluljáróban) olyan kalandregény (a Star Wars univerzum részeként), amit minden jóérzésű tipográfus, könyvkötő, szedő – egyszóval nyomdaipari szakember – csak rémálmaiban tudott volna elképzelni. De ez az ISDN számmal rendelkező papírszörny nyomdai termékként járatta le a böcsületes szakma maradék tisztességét. Ha elgondolom, hogy volt olyan japán költő, aki saját maga készítette a haikujaihoz még a papírt is …

E-könyv – technikai körkép

Jelenleg a helyzet nagyon zavaros. Sokan azt hiszik, hogy az e-könyv a hagyományos könyv utódja, és az a dolga, hogy kötelezően felváltsa azt. Ellenérvként hoznak fel minden különbözőséget. Mások lehetetlenként kezelik azon problémák miatt, amik jelenleg még nem teljesen megoldottak (pl. szerzői jog, láthatóság, technikai részletek). Amennyire emlékszem az automobil bejövetelével nem irtották ki a lovakat, bár a lóvasutak száma nagyon lecsökkent. Az elektronikus könyvek (olvasóeszközök és olvasni valók) megjelentek, de kérdéses a kiadók szempontjából a jogbiztonság és a megtérülhetőség, a vevők szempontjából az eszközök közötti átjárhatóság illetve az ellátottság, és olykor a kényelmi szempontok is vitatottak. A múlt héten kellett vennünk két 4 gigás pendrivet. A felhasználói igények míján az egyik rózsaszín és illatos, a másik pandamaci alakú lett. Nem hittem volna annak idején, a 160 K-s lemezek korszakában, hogy ez lehetséges lesz. Árban ezek nem voltak drágábbak, mint a hagyományosan téglatest alakúak.

Vannak eszközök elektronikus olvasási lehetőségekre:

elsősorban azokat a célkészülékek, amik kizárólag erre készültek;
másodsorban az ecélra is használható szekunder eszköztárak, ezen értem azokat a célkészülékeket (telefon, játékkonzol, lejátszó és társai), amik erre is használhatók lennének;
harmadsorban a hagyományos számítógépek (a pda, laptop, notebook, pc és minden elnevezésű és méretű eszköz).

Vannak gyakorlati példák elektronikus olvasási esetekre már a jelenben is, hiszen a különböző dokumentumok egy része már ma is elektronikusan jelenik meg (e-mail, újság, törvény, pályázatkiírás, blog, sőt könyv).

Bár a cégek gyakran a technikai részletkérdésre helyezik a hangsúlyt, szerintem itt és most nem az a lényeg. A Könyvfesztiválon találkoztam két nálunk bevezetendő hardver márkával (pontosabban azt bevezető céggel, mert egy cégnél ugyanannak a készüléknek voltak eltérő paraméterű példányai), és el tudnék a neten keresztül érni még legalább húsz fajtát. Ezek egy része eukompatibilis – azaz itt van, mert ugye amióta beléptünk az euba, megvehetjük a személyautót Szlovákiában (eu-jog), csak az APEH büntet meg érte (hazai jog). Én most vettem pár CD-t szlovák eutársainktól, mert ugyan azt a márkát sokkal olcsóbban kapom meg náluk – és ebben a hónapban ezt még nem büntetik. Nagy vonalakban a különbség elhanyagolható: ha a szakmám, a cégem, vagy az érdeklődésem rávenne, akkor bármelyik e-könyvolvasót használhatnám.

A számítógépek monitora kezdetben fekete-fehér (olykor zöld-fehér) megjelenítésű volt. Ma már színes is lehet. Az e-olvasók egy része háttérmegvilágítású, másik része nem. Egyik olvassa a .lit szerkezetet, másik a pdf-et nem. Ha valamelyik technikailag tényleg jobb, akkor azt a piac értékeli. Vagy nem? Mi is volt a HD DVD-vel? Azon én nem akadok fel, hogy mi nem stimmel most Józsi bácsinak. A mobilkütyükhöz az érintőképernyős technikát is meg kellett és meg is lehetett tanulni. Nem kellett traktorműszerfalat tenni a vidéki mobiltelefonokra: használhatók voltak a meglévőkkel. Most már az érintőképernyőnél is van újabb: panta rei.

Lehet hogy meglepő, de a technikai részhez csapnám az értékesítési elemeket is. Nekem, mint érdeklődő vevőnek-olvasónak ez ugyanolyan technikai részletkérdés, mint a képernyőmegvilágítás (hardver) vagy a dokumentum formátuma (szoftver).

Lesz néhány fura, de több oldalról is alátámasztható meglátás.

A piac a hagyományos könyveknél is, mint mindenütt a világon, szűkül. Egyrészt. A kiadók ezt észlelik és a kieső profitot akarják behozni az e-könyvön. Legalábbis ez a látszat a legtöbb hozzászólásnál, beárazásnál, piaci megjelenésnél. A bekerülési költség (a nyomdai munka vs digitalizálás) kevesebb, de hogy mennyivel, az sok mindentől függ. Egy érdekes részprobléma: az európai-amerikai jogok nem azonosak, emiatt a kiadónak (vevőnek) erre figyelnie kell (mert a piac az globális!). Eddig is volt eltérés, mert ugyanaz a kütyü kiszállítási költsége más volt Budapestre, mint New Yorkba. Bármelyik raktárból. Most erre az eltérésre a szerzői jog is rátesz egy lapáttal, mint korunk védővámja? Van erre egy hasznos link az amerikaiaknak a hálón, ahol ellenőrizhetik egy-egy kiadvány (e-book) terhét: http://ebooks.addall.com/. Érdekes irányvonal van a németeknél, ahol formátumfüggetlenül minden könyv ára azonos:

http://news.softpedia.com/news/Book-Price-Fixing-Law-Gets-Amazon-in-Trouble-in-Germany-130907.shtml .

Szinte perdöntőnek tekinthető a felhasználói (olvasási) szokások rendszere. A zene és filmfogyasztás struktúrája ma már egészen más, mint mondjuk 30 éve, de mégis a régebbi pénzügyi mérleget kérnék számon a piac egyes begyöpösödött szereplői. Nekem, mint autóvezetőnek, már az is problémás, ha a közlekedés többi szereplője aktív hangfogyasztó: az autósok kihangosított telefon és üvöltő zeneláda mellett vezetnek, a gyalogos, görkoris kerékpáros partnerek nem is hallják a dudámat, mert fülükben a saját készülékük hangadó vége. És ha nekimegyek, akkor vége. A hordozható hangtár (legyen az telefon, rádió, hangoskönyv- vagy zenelejátszó) egyrészt piac, másrészt megváltozott felhasználói szokás. A piac kitapogatása már megkezdődött. Egy korlátozottan reprezentatív felmérés nálunk az elektronikus tartalmakat kiadó és téma szerint kérdezte le egy olvasói csoporttól. http://spreadsheets.google.com/viewanalytics?formkey=dEU1YzBhTUg1dEJ0eEVUQWVnbzFyZEE6MQ

Nekem viszont az a véleményem, hogy kérdés nélkül is lehet látni, ha kinyitja az ember a szemét. Az interneten egyre több az olyan oktatóanyag, ami már nem olvasható, hanem hallható és nézhető (film). Az egyetemeken a Bolognai rendszerben kiadott kötelező anyagok nagy része el sem érhető (papíralapú) magyar kiadóktól, hanem csak a neten, és olykor csak idegen nyelven. A diákok már e-olvasnak. Mindent elolvasnak, ami a vizsgához kell. Ha csak így lehet, akkor így. A Harry Potter hetedik kötete az angol nyelvű megjelenés után több mint egy évvel volt elérhető magyarul – kinyomtatva. Az angol nyelvű kötet két hét alatt, a kalóz jellegű magyar fordítás két hónap alatt került ki a hálóra. Nem mintha a kalózkodás mellett szavaznék, de ha van érezhető igény, akkor nem lehetne egy kicsit igyekezni a kielégítésével? A lényeg, hogy az e-olvasás már létező gyakorlat, amivel számolni kell. Az amazon.com elérhető a magyar hálóról is. Annak idején a Kolinda együttes Párizsban vette fel a lemezeit, ott is értékesítették, mi nem is tudtunk róla. De az az idő már elmúlt. Az biztos, hogy a magyar nyelvű piac kisebb mint az angol, de ugyan az a készülék kell mindkettőhöz, és az e-dokumentum elkészítése nem olyan drága, mint a nyomdai változat. Talán annál is lehetne olcsóbb, mint amit a jelenlegi beárazás sejtet. Persze lehet, hogy ez is olyan, mint a benzin: a MOL szerint majdnem mi vagyunk a legolcsóbbak, csak a rárakódó (adó)teher a nagy!

De csak együtt!

Ha valaki megpróbálná elválasztani az e-olvasót a e-könyvtől, annak felhívnám a figyelmét a Sinclair QL-re. Nem ismerik? Nem csodálom! Sir Clive Sinclair gépe Motorola 68000-es processzora épült 8 bites személyi számítógép volt, ami az Intel 8088-ra épülő IBM XT-vel egy időben volt a piacon (198x), és sokkal többet tudott nála, de még a következő generációnak (IBM 286) is versenyképes partnere lett volna hardveresen, ha … A Sinclair QL géphez mellékeltek minden olyan irodai programot (a mai Office csomag) ami szükségesnek tűnt. Az IBM viszont a kompatibilitás elvvel szerzett magának korlátlan számú alkalmazásfejlesztőt (és másolót) a gyengébb készülékéhez (XT), emiatt a felhasználók azt a környezetet választották. A szakma csodálta a gépet, és az ma is csodálatra méltó. De a cég a csodálatból nem tudott fent maradni. Sem a tetris, sem a packman, de még a spacewar sem volt futtatható rajta.

= = = = = = = = = = = =

http://ebooks.addall.com/ könyvteherlekérdezés a tengeren túlról

http://ekonyvolvaso.blog.hu/ negatív megjegyzések az e-könyvtémában a Könyvfesztiválon

http://hu.wikipedia.org/wiki/OpenDocument Az első olyan fájlformátum-szabvány, amit az irodai programcsomagok számára készített egy független, elismert szabványosító szervezet.

http://news.softpedia.com/news/Book-Price-Fixing-Law-Gets-Amazon-in-Trouble-in-Germany-130907.shtml a német irányvonal: formátumfüggetlenül minden könyv ára azonos

http://spreadsheets.google.com/viewanalytics?formkey=dEU1YzBhTUg1dEJ0eEVUQWVnbzFyZEE6MQ egy olvasói csoport lekérdezése kiadó és téma szerint (az elektronikus tartalmak)

http://spreadsheets.google.com/viewform?formkey=dFo4U2NidG9RS0xmOGs5MWhiQUoyaUE6MQ egy e-felmérés kérdőíve az e-könyvekről

http://www.digibiz.hu/az-apple-szabadalmi-kalvariai-a-heten/20100514 HTC vs Apple

http://www.nemasolj.hu/ a mundér védelme – papíripar

Folytatjuk! A második rész:

Futár Iván: van-E piaca az E-könyvnek? (második dugás a flash-el) 2. rész | EuroAstra Internet Magazin
http://www.euroastra.info/node/39824