Göncz Kinga találkozója magyar üzletemberekkel

Göncz Kinga külügyminiszterPárbeszédet ajánlott és segítséget kért a magyar üzleti szférától a külügyminiszter, aki kedden azért hívta találkozóra a gazdasági élet vezetőit, hogy együtt tárják fel: hol és milyen eszközökkel segíthet a gazdaságdiplomácia a válság következményeinek enyhítésében.

Göncz Kinga külügyminiszterPárbeszédet ajánlott és segítséget kért a magyar üzleti szférától a külügyminiszter, aki kedden azért hívta találkozóra a gazdasági élet vezetőit, hogy együtt tárják fel: hol és milyen eszközökkel segíthet a gazdaságdiplomácia a válság következményeinek enyhítésében.

Göncz Kinga kiemelt feladatnak nevezte, hogy a tárca közreműködjön a kiút felkutatásában. Mint mondta, van terv, hogy a külképviseletek mit tegyenek a vállalatokért, de a siker érdekében szükség van a közös helyzetfelmérésre, a lépések összehangolására.

    A vendégek nevében Bartha Ferenc úgy fogalmazott, hogy nem lehet nélkülözni a hagyományos külügyi eszközöket, jóllehet azok hatékonysága a mostani súlyos szituációban erősen korlátozott. A közép-kelet-európai országok helyzete – miután perifériaként kezelik őket – rosszabb Európa többi részénél, mert kevesebb a rendelkezésre álló anyagi eszköz, a külföldi bankok leányvállalatai nem kapnak forrást, a kormányoknak kis játékterük van többletkereslet élénkítésére stb. Ezért inkább regionális összefogást és egységes fellépést sürgetett, hozzátéve, hogy Brüsszelben és a többi nemzetközi szervezetben is közösen kellene fellépni, hiszen a térség sajátos bajában különleges megoldásokra van szükség.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági kapcsolatok érdekében nagy figyelmet kell szentelni Oroszországnak, amivel a szakemberek teljes mértékben egyetértettek.

    A vendégek nevében Bartha Ferenc úgy fogalmazott, hogy nem lehet nélkülözni a hagyományos külügyi eszközöket, jóllehet azok hatékonysága a mostani súlyos szituációban erősen korlátozott. A speciális magyar viszonyok miatt nem lehet építeni a fejlett államokban bevetett keresletélénkítésre sem, és nemigen számíthatunk további lényeges támogatásokra a nemzetközi szervezetektől sem. Ezért inkább regionális összefogást sürgetett, hozzátéve, hogy Brüsszelben is közösen kellene fellépni, hiszen a térség sajátos bajában különleges megoldásokra van szükség.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági kapcsolatok érdekében nagy figyelmet kell szentelni Oroszországnak, amivel a szakemberek teljes mértékben egyetértettek.

    A hozzászólók kiemelték, hogy a kormánynak mérsékelnie kell a gazdaság stratégiai sebezhetőségét, és hogy az ország tudjon gondoskodni saját magáról. Szóltak arról is, hogy a külföldi befektetések során ismét fokozottan kell támaszkodni az Eximbankokra.

Elhangzott, hogy a következő években az ipar, a versenyképesség helyreállítása, illetve megőrzése lesz a tét, miközben olyan átfogó témákra kell összpontosítani, mint a klímaváltozás és az energiabiztonság. Utóbbi kapcsán felmerült, hogy az egyes államok infrastruktúrájának összekapcsolása nemzetbiztonsági kérdés, és hogy e cél érdekében Brüsszelben fokozottan lobbizniuk kell a magyar diplomatáknak.

 Felvetődött, hogy a válság különösen sújtja a kis- és középvállalkozásokat, amelyeket fokozottan óvni kell, például a beruházásvédelmi törvényben. E kérdés kapcsán konkrétan elhangzott, hogy Magyarország szorgalmazza az EU-ban: egyelőre ne változtassanak az autókereskedelem szabályain. Ugyancsak elhangzott, hogy a kormány anyagiakkal és kapcsolatokkal ösztönözze új piacok megnyitását, hiszen sokat jelenthet, ha új keresletet találunk a magyar áruk számára.

    Az egyik meghívott kifejtette, hogy a nehézségek dacára Magyarország ismét a térség élére állhat, ha sikerül emblematikus lépéseket tenni, amihez nélkülözhetetlen a kellő hatásfok. Egy másik vendég szintén azt hangsúlyozta, hogy ki kell használni a válságot, azaz végre kell hajtani mindazt, ami már régóta amúgy is esedékes, és ebben a kormány menjen el, ameddig csak tud. Ehhez bizakodásra ad alapot a miniszterelnök több nyilatkozata is. Elhangzott, hogy gyorsan és határozottan kell cselekedni, és a Magyarországról alkotott külső kép befolyásolására hivatkozni kell az eredményekre, így arra, hogy az ország világrekordot állított fel a hiány csökkentésében.

Az image fontosságára emlékeztetettek mások is, amikor arról beszéltek, hogy a válság ellenére napjainkban is igen fontos beruházási döntések születnek, tehát érdemes mielőbb helyreállítani a bizalmat a magyar gazdaság iránt. Az pedig egészen konkrét kérés, hogy a magyar nagykövetségek segítsenek az információgyűjtésben, például a belső döntéshozatalt, a piacszerkezetet illetően, működjenek közre a kapcsolatépítésben, ily módon is javítsák a magyar cégek helyzetét, és végül vegyék ki részüket a gazdasági érdekképviseletből.

    Göncz Kinga megígérte, hogy továbbítja a kormánynak az ötleteket, javaslatokat, kéréseket. Kezdeményezte, hogy egy idő után tárgyaljanak ugyanebben a körben a megtett intézkedések hatásainak felmérésre, illetve a további teendők meghatározására. Bejelentette azt is, hogy tavasztól a Külügyminisztérium a gazdasági és fejlesztési tárcával együtt előadás-sorozatot indít a legfőbb kiviteli piacokon, illetve tőkeexportáló országokban a magyar gazdasági lehetőségek ismertetésére, mert ily módon is igyekeznek meggyőzni az ottani befektetőket, véleményformálókat, hogy igenis érdemes élni a Magyarországon kínálkozó üzleti lehetőségekkel. A miniszter ehhez is kérte a jelenlévő szakemberek segítségét.

A találkozón résztvettek:  Bartha Ferenc – Trigránit, Erős János – MFB, Mosonyi György – MOL, Gablini Gábor – VOSZ, Dávid Imre – Külgazdasági Szövetség, Fekete István – Joint Venture Szövetség, Parragh László – MKIK, Futó Péter – MGYOSZ, Felcsuti Péter – Magyar Bankszövetség, Ferenczi Tamás – Magyar Európai Üzleti Tanács, Bienerth Gusztáv – Amcham, Vahl Tamás – Német-Magyar Ker. és Iparkamara, Bodnár Zoltán – Eximbank, Wolf László – OTP.