Gyógyszeripari és energetikai informatikai megoldásokon dolgoznak a Műegyetem és ipari partnerei
7 perc olvasás
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Siemens Zrt., a Richter Gedeon Nyrt., a Nokia Solutions and Networks Kft. és a Magyar Villamos Művek Zrt. konzorciumot alakít az egyetem és az ipar kapcsolataiban új modellt jelentő rendszer kialakítására, és a BME-n belül Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK) létrehozására. A központ munkájához a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) a FIEK_16-1-2016-0007 kódszámú pályázat keretén belül 3,96 Mrd forint támogatást, a résztvevő vállalatok pedig együttesen 2 Mrd forint forrást biztosítanak. Az új központ az Egyetem önálló szervezeti egysége, irányításában és munkájában a konzorcium minden tagja aktívan közreműködik.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Siemens Zrt., a Richter Gedeon Nyrt., a Nokia Solutions and Networks Kft. és a Magyar Villamos Művek Zrt. konzorciumot alakít az egyetem és az ipar kapcsolataiban új modellt jelentő rendszer kialakítására, és a BME-n belül Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK) létrehozására. A központ munkájához a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) a FIEK_16-1-2016-0007 kódszámú pályázat keretén belül 3,96 Mrd forint támogatást, a résztvevő vállalatok pedig együttesen 2 Mrd forint forrást biztosítanak. Az új központ az Egyetem önálló szervezeti egysége, irányításában és munkájában a konzorcium minden tagja aktívan közreműködik.
A több szektor ipari szereplőit egyedülálló módon összefogó program keretében a gyógyszeripar és az energetika területére alkalmazott infokommunikációs módszerek kidolgozása, új közös infokommunikációs platformok és okos technológiák kifejlesztése várható. Sor kerül a tervek szerint nyílt hozzáférésű laboratóriumi infrastruktúra-hálózat kiépítésére is. A fejlesztők a gyógyszeripari és energetikai alprogramokhoz kapcsolódóan közös infokommunikációs elvek, módszertanok alkalmazásával hatékony technológiák és működési, illetve kontroll mechanizmusok kidolgozását tervezik.
Az új szervezet Együttható – Bemutatkozik a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ címmel tartott rendezvényét Pálinkás József, az NKFIH elnöke nyitotta meg. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kidolgozott pályázati konstrukció keretében több éve eredményesen együttműködő ipari-egyetemi konzorciumi partnerek kapnak lehetőséget újabb ígéretes kutatásfejlesztési projektjeik megvalósítására és a vállalatok részéről felmerülő kutatásfejlesztési és innovációs igényekre alapozott központok létrehozására az egyetemi kutatásfejlesztési kapacitásra építve.
A BME FIEK az egyetem jogi keretei között teremti meg annak lehetőségét, hogy partner vállalataival hosszú távú stratégia mentén egységesen kezelje a vállalat-egyetem kapcsolatok különböző, eddig elkülönülten kezelt területeit, az oktatást, a kutatás-fejlesztést, a tudástranszfert, a szellemi tulajdon kezelést, az inkubációt, beszállítói rendszer fejlesztését és a nemzetközi kapcsolatokat. Ezzel új innovációs ökoszisztémát hoz létre, amely az egyes elemek szinergiáját kihasználva új minőséget teremt a hazai innovációs rendszerek között. A modell működésének meghatározó jellemzője, hogy a BME FIEK irányítása az egyetemeken kevésbé ismert formában, döntési jogkörrel rendelkező Igazgató Tanácson keresztül valósul meg, amiben a vállalatok és az egyetem vezetői, továbbá a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal képviselője vesznek részt, biztosítva ezzel az akadémiai, a versenyszféra és az államigazgatás képviselőinek harmonikus együttműködését.
A FIEK várhatóan új alapokra helyezi az egyetemi és a vállalati kutatások összehangolását, gyorsítja az eredmények gyakorlati alkalmazását, megteremti a kutatás részleges vagy teljes piaci finanszírozásának módszertanát, közelíti az egyetemi oktatást a vállalatok igényeihez, és segíti a vállalati szakemberek továbbképzését.
A BME FIEK keretében megvalósuló pályázat szakmai fókusza , illeszkedve a fenti és a Kormány által az Irinyi tervben megfogalmazott gazdasági, valamint a Fokozatváltás felsőoktatásban stratégiában megfogalmazott egyetemkorszerűsítési célokhoz, a digitalizáció kihívásaira keresi a válaszokat. A digitalizáció új eszközeinek felhasználásával új termékek, szolgáltatások és technológiák fejleszthetők az energetika és a gyógyszergyártás területén, felhasználva a konzorcium által fejlesztendő új IT technológiákat is.
A konzorcium szándéka, hogy a jövőben további cégek és a közszféra szereplői (például önkormányzatok) számára is hozzáférhetővé tegye a sikeres együttműködési modellt.
Pálinkás József, az NKFIH elnöke nyitó előadásában hangsúlyozta, hogy a magyar kutatás-fejlesztés és innováció intézményrendszere csak valamennyi szereplő – egyetemi-akadémia szféra, gazdaság, kormányzat – összehangolt és felelős együttműködése esetén lehet hatékony és versenyképes. A Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok létrehozásával ezen összehangolt együttműködés intézményeit kívánta megteremteni. A megalakulás az örömteli kezdet, a fenntartható működés feltételeinek megteremtése a partnerek további közös munkáját követeli meg. A központok hatékony működésétől azt várja, hogy lendületet adnak a kutatásoknak és a kutatási eredmények gazdasági hasznosulásának egyaránt.
Józsa János, a BME rektora elmondta, hogy az új központ a partnerek már korábban is kiválóan működő, projekt alapú kutatás-fejlesztési kapcsolatait fejleszti tovább hosszú távú stratégiai együttműködéssé, a BME-n kidolgozott Ipari Campus program szerint. A központ tehát új típusú felsőoktatás-ipar K+F ökoszisztémát fog működtetni, aminek legfontosabb jellemzője az, hogy a partnerek közösen dolgozzák ki a központ hosszú távú szakmai és gazdálkodási programját, és közösen felügyelik annak végrehajtását.
Csiba Péter, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója kifejtette, hogy az MVM csoport stratégiai célja a cég innovációs tevékenységének fejlesztése az energiaszektor forradalmi átalakulásának időszakában. Úgy vélte, a stratégia megvalósításának fontos eleme lesz a BME vezette konzorcium tevékenysége.
Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a Siemens és a BME együttműködése már csaknem két évtizedes múltra tekint vissza. Technológiai cégként tudjuk, hogy a sikeres jövőhöz innovatív, előremutató projektekre és felkészült mérnökökre van szükség. A FIEK segítségével az Egyetemmel már egyébként is meglévő szoros kapcsolatunkat újabb szintre emelhetjük
Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a gyógyszeripari vállalat elsősorban a gyártási technológiák fejlesztéséhez tervezi kiaknázni a konzorciumban rejlő lehetőségeket. Kiemeltem fontosnak tartja az egyetemi együttműködéseket, melyek nagymértékben járulnak hozzá az iparág számára hasznosítható magas szellemi hozzáadott értéket képviselő innovációs projektek megvalósításához.
Zagyva Béla, a Nokia országigazgatója kiemelte, hogy a központ iskolapéldája a Nokia számára is alapvető fontosságú 5G kutatások és az iparági együttműködések kiaknázásának. A kapcsolódó tudás felhalmozása elősegítheti az oktatás és a digitális gazdaság további fejlődését Magyarországon.
Barta-Eke Gyula, a BME kancellárja hangsúlyozta, hogy a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ új szellemiséget képvisel az egyetemeken: a kutatás-fejlesztést, mint üzletileg is megtérülő tevékenységet fogja szervezni. A partnercégek részvétele a központ irányításában és az így kialakult „jó gyakorlatok" jelentős hatást fejthetnek ki a felsőoktatás és a versenyszféra szemléletmódjának közelítésére is.
Az új szervezet segíteni fogja a hazai gazdaság alkalmazkodását az új technikák fejlesztéséhez és bevezetéséhez egyaránt – jelentette ki Kollár László, az egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, a program felelőse.
