Hajdúdorogon mutatkoznak be a szellemi örökséget őrző közösségek
5 perc olvasás
A Kulturális Örökség Napjai országos megnyitó rendezvényén, 2016. szeptember 16-án kerül sor a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére felvett új elemek nyilvános kihirdetésére. Szeptember 17-18-án mind a nemzeti jegyzékre újonnan felkerülő, mind a már a jegyzéken szereplő közösségek összegyűlnek Hajdúdorogon, hogy bemutassák gazdag örökségüket, színes hagyományaikat.
A Kulturális Örökség Napjai országos megnyitó rendezvényén, 2016. szeptember 16-án kerül sor a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére felvett új elemek nyilvános kihirdetésére. Szeptember 17-18-án mind a nemzeti jegyzékre újonnan felkerülő, mind a már a jegyzéken szereplő közösségek összegyűlnek Hajdúdorogon, hogy bemutassák gazdag örökségüket, színes hagyományaikat.
A program házigazdája a nemzeti jegyzékre frissen felkerülő hajdúdorogi görögkatolikus közösség lesz, akik különleges húsvéti szokásukkal, a Krisztus-katonaság hagyományával kerültek fel a jegyzékre.
A szellemi kulturális örökségek seregszemléjén az érdeklődők személyesen találkozhatnak a mohácsi busókkal, felpróbálhatják a matyó viseletet, az egri fertálymesterek százráncú köpenyét, megismerhetik a selmeci diáknótákat, kipróbálhatják a borsodnádasdi molnárkalács sütését, a kalocsai pingálást, és halászok, kékfestők, gyékényszövők, fazekasok, csipkeverők tudományát ismerhetik meg.
Táncos, zenés színpadi programok, kézműves foglalkozások, kóstolók is várják a vendégeket szeptember 17-18-án 10.00 és 18.00 között a hajdúdorogi görögkatolikus templomkertben a Kulturális Örökség Napjai alkalmából rendezett Szellemi kulturális örökség programon.
A program felelőse: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság.
A programon megjelenő örökségek listája:
Busójárás Mohácson – maszkos farsangvégi télűző szokás
A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya
Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc
Mezőtúri fazekasság
Matyó örökség – a hímzés, viselet folklór továbbélése
A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya
Gyékényszövés Tápén
A szilvalekvárfőzés szatmár-beregi hagyománya
Hagyományos halászat a Duna magyarországi alsó szakaszán
Az egri fertálymesterség élő hagyománya
Selmeci diákhagyományok
A kékfestés magyarországi hagyománya
A Mária-tisztelet zarándok és búcsú hagyománya Magyarországon
A Krisztus-katonaság hagyománya Hajdúdorogon
A remélés – alakoskodó farsangi szokás – Novajon
A balatonendrédi vert csipke hagyományának megőrzése az iskolai oktatásban
Rajkó-módszer: tehetséges roma gyerekek zenei képzése az alapoktól a színpadi előadóművésszé nevelésig
Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, melyhez eddig 161 ország csatlakozott a világ minden részéről. Magyarország 2006-ban vált az egyezmény részes államává.
A nemzetközi egyezmény célkitűzése a szellemi kulturális örökség megőrzése, az érintett közösségek szellemi örökségének tiszteletben tartása, az örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. Mindennek érdekében a dokumentum különböző ajánlásokat fogalmaz meg az örökség számbavétele, nyilvántartása, különféle védőintézkedések bevezetése – pl. oktatás, kutatás, dokumentálás – és tudatosítás érdekében.
Az egyezmény célja szerint a védőintézkedések részeként minden ország a területén található szellemi kulturális örökség elemeket azonosítja és nyilvántartja. Ennek megvalósítása érdekében Magyarországon 2008-ban létrehozták A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékét. Erre a nyilvántartásra azok a közösségek tehetnek javaslatot, amelyek generációról generációra hagyományozzák a közösség tudását, szokásait, tevékenységét. Mindez az identitásuk meghatározó része. A közösségek által benyújtott felterjesztési dokumentumokat az erre illetékes Szakbizottság megvizsgálja, majd végül a kulturáért felelős miniszter hagyja jóvá az örökségek jegyzékre kerülését.
A nemzeti jegyzékre felvett elemek kihirdetésére a Kulturális Örökség Napjai (KÖN) megnyitóján, 2016. szeptember 16-án kerül sor a Várkert Bazár épületében, melynek alkalmából a közösségek képviselői átvehetik a felvételt elismerő dokumentumot. Az érintett közösségek (jelenleg 28) a KÖN programja keretében szeptember 17-én és 18-án a Hajdúdorogi Görögkatolikus Főegyházmegye templomkertjében mutatkoznak be. Személyesen hozzák el örökségüket az érdeklődők számára, akik részeseivé válhatnak a hagyománynak.
A felterjesztéseket és a nemzeti jegyzéket a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága gondozza. A felkerült örökségek dokumentációját és a szellemi kulturális örökséggel kapcsolatos további információk a honlapon találhatók.
Lantai József
