Hatékonyabb eszközök a kiskorúak védelmében az Interneten

Szalai Annamária NMHH

Az internet fiatalok számára nyújtott lehetőségeiről és a káros tartalmak kiszűrésének fontosságáról beszéltek a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös, a gyermekek médiahasználatáról szóló konferenciájának résztvevői hétfőn Balatonalmádiban.

Szalai Annamária NMHH

Az internet fiatalok számára nyújtott lehetőségeiről és a káros tartalmak kiszűrésének fontosságáról beszéltek a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös, a gyermekek médiahasználatáról szóló konferenciájának résztvevői hétfőn Balatonalmádiban.

Ma már szinte minden fiatal használja az internetet, okostelefonjukkal pedig sokuk bárhonnan, akár a tanóráról is csatlakozik a világhálóra – derül ki abból a kutatásból, amelynek eredményeiről a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös, a gyermekek médiahasználatáról szóló konferenciáján került bemutatásra.

    A 13 és 17 év közötti fiatalok 91 százaléka az otthonában is hozzáfér az internethez, 93 százalékuknak van mobiltelefonja, 43 százalékuknak okostelefonja, ugyanakkor a fiatalok több mint felének családja kevesebb mint 50 könyvvel rendelkezik – olvasható abban a kutatási anyagban, amely Kósa Éva és László Miklós vezetésével készült a fiatalok médiahasználatáról.     László Miklós elmondta: a vizsgált tinédzserek fele tanórán is használta már telefonját. A fiatalok ugyanakkor kevesebb időt töltenek a televízió előtt, a csatornák közül szinte kizárólag a kereskedelmieket választják, azokon pedig a sorozatokat és a valóságshow-kat nézik.     A szociológus kutató hozzátette: egyre több fiatal használja már vásárlásra is a világhálót. A közösségi oldalakon a vizsgált korosztály 93 százaléka van jelen, az itt meglévő kapcsolataik száma pedig Európában átlagon felüli. Az e-mailezés aránya visszaszorulóban van, a fiatalok ugyanis azonnali visszajelzésre vágynak – mondta László Miklós. 

    Kósa Éva, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára – hangsúlyozva, hogy a fiatalok a televíziótól egyre inkább az internethez pártolnak – fontosnak nevezte, hogy a gyermekek kontrollált körülmények között használják az egyes médiumokat. Sajnálatosnak nevezte, hogy a vizsgált korosztályba tartozók mintegy 70 százalékánál a szülők nem határoznak meg szabályokat a televízió, az internet vagy a mobiltelefon használatával kapcsolatban.     A legtöbb fiatal szabályozatlanul tölthet fel pénzt a mobiltelefonjára, abba pedig végképp nem szólnak bele a szülők, hogy gyermekük mire használják a készüléket. Hozzátette: az internetet a fiatalok 65 százaléka használja ellenőrizetlenül, de ami különösen probléma, hogy a megkérdezett 13 és 17 év közöttiek háromnegyede úgy vélte, szüleinél sokkal jobban eligazodnak a világhálón.     Antalóczy Tímea, az MTA Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa a média óvodásokra gyakorolt hatásáról szóló előadásában azt hangsúlyozta: komoly probléma a szülői kontroll hiánya. Mint mondta, az óvodások 80 százaléka maga irányítja a televíziót, és sokuk jut nem nekik szánt tartalomhoz.     A kisgyermekekben leginkább a híradó képei keltenek félelmet, kutatása szerint ugyanis közülük sokan látják ezeket a nem nekik való műsorokat.     Edvi Péter, a gyermekmentő szolgálat elnöke megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy a szolgálat felkérésére hatodik alkalommal készült átfogó, több mint egy éven át lefolytatott vizsgálat a fiatalok médiahasználati szokásairól, így mára már összehasonlíthatóvá váltak az elmúlt évtizedben bekövetkezett változások.

    Az állam és polgárai, valamint a szolgáltatók együttműködésére van szükség ahhoz, hogy az internet által nyújtott előnyök felszínre hozása mellett kiküszöbölhetők legyenek annak veszélyei is – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hírközlési elnökhelyettese.
    Mátrai Gábor szerint az új média megoldásai magukban hordozzák az értékteremtés lehetőségét, és a közvetített értékek egyre változatosabb eszközök segítségével juthatnak el a felhasználókhoz.     Gazdag Tibor, a Nemzeti Nyomozó Iroda csúcstechnológiai bűnözés elleni osztályának alezredese "a felnőtt világ deficitjének" nevezte, hogy a szülők sokkal kevésbé értenek az új média nyújtotta lehetőségekhez, a többi között az internet használatához, mint gyermekeik.     Az előadó azt hangsúlyozta, hogy a weboldalak mennyisége mára még a nyomozók számára is áttekinthetetlenné vált, és már becsülni sem lehet, hányan használják rossz célokra a világhálót. Mint mondta, a nyomozók számára az egyik legnagyobb kihívást az adja, hogy az elkövető és az áldozat gyakran két különböző kontinensen van.     Az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója szerint nem állítható, hogy az internet veszélyesebb lenne a korábbi médiumoknál. Virág György számos, a világháló használatával kapcsolatos sztereotípiát oszlatott el előadásában, a többi között azt, hogy főleg a magányos gyermekek használnák azt. Hangsúlyozta: a netező fiataloknak általában szilárd kortársi kapcsolataik vannak, és annál több időt fordítanak internetes kommunikációra, minél több valódi barátjuk van.     Elmondta azt is: ritkán fordul elő, hogy egy fiatalt elcsábítani vágyó idegen az internetet használná eszköznek. A tinédzserek ugyan nagy számban ismerkednek idegenekkel a világhálón, de általában kortársakat ismernek meg, az itt megbeszélt személyes találkozások pedig a kölcsönösségen alapulnak, és a fiatalok – elmondásuk szerint – ezeken legtöbbször pozitív tapasztalatokat szereztek.     Vaskuti András bíró a kiskorú bűnelkövetők médiában való szerepeltetéséről beszélt előadásában, és az ezzel kapcsolatos szigorú magyar előírásokra és az ENSZ gyermekjogi egyezményére hívta fel a figyelmet. Ez utóbbi szerint nem tehető közzé a médiában olyan információ, amely alapján azonosítható egy fiatalkorú bűnelkövető, ez ugyanis későbbi életében hatalmas hátrányt jelenthet számára.     A Fővárosi Bíróság tanácselnöke számos példát hozott ennek megsértésére a magyar médiában. Elmondta, hogy Simek Kitty nevére az egyik internetes keresőoldal több mint 140 ezer találatot ad ki, de a taxisgyilkos lányok is "sztárokká" váltak a magyar médiában.     Elmondása szerint Nagy-Britanniában volt már arra példa, hogy egy büntetését letöltött fiatalkorú elkövető új személyazonosságot kapott, hogy zaklatásoktól mentesen folytathassa életét.

Az új médiaszabályozás révén hatékonyabb eszközök állnak rendelkezésre, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács pedig következetes és kiszámítható joggyakorlatot folytat a kiskorúakat védő szabályok betartatása érdekében – mondta el Szalai Annamária, az NMHH elnöke a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által hatodik alkalommal megrendezett konferencián hétfőn Balatonalmádiban.

    A "hat éven aluliak számára nem ajánlott" korhatári kategória jogszabályi kodifikálása és a Médiatanács ajánlásában megjelenő "gyermekbarát" piktogram bevezetése előrelépést jelent a gyermekvédelem terén. Az ajánlás újdonsága, hogy a jövőben nemcsak az ártalmas tartalmakra kell felhívniuk a tévéknek a nézők figyelmét, hanem a kifejezetten gyermekeknek szóló műsorszámok is megkülönböztető jelölést kaphatnak. Ezt a képernyő alsó sarkában elhelyezett, rajzolt kisfiút ábrázoló piktogram jelzi.

    A jogsértések megelőzése szempontjából továbbá fontos a kiszámítható, arányos bírságkiszabási gyakorlat is, amely visszatarthatja a szolgáltatókat a jövőbeni jogsértésektől – mondta el a hatóság elnöke, utalva arra, hogy a korábban pénzbüntetéssel sújtott médiaszolgáltató a valóságshow-jának kezdési időpontját későbbi időpontra tette. Szintén a megelőzést szolgálja az előzetes korhatár-besorolás lehetősége, amelynek révén a médiaszolgáltatók számára egyértelmű, melyik időszakban tehetik közzé az adott filmet, rajzfilmet, illetve milyen jelzéssel kell ellátniuk azt.

    A törvényi háttér számos korábbi problémára adott választ, de természetesen még mindig vannak megoldatlan problémák. Ezek közé tartozik a formálisan külföldön bejegyzett, de hazai közönséghez szóló televíziós csatornák jogsértéseivel szembeni fellépés kérdése is.

    Az európai uniós – audiovizuális szolgáltatásokról szóló –  irányelv átültetése megteremtette annak lehetőségét, hogy a külföldre települt vagy ott bejegyzett televíziós csatornák jogsértéseit a hazai médiaszolgáltatókéval megegyező elvek szerint szankcionálja, ha az irányelvben meghatározott feltételek fennállnak. Így többek között bizonyítani kell, melyik a médiaszolgáltatás fő nyelve, hol található közvetítéseinek helyszíne és elsődlegesen mely ország közönségéhez szóló műsorszámokat tartalmaz.

    A külföldön bejegyzett csatornákkal szembeni fellépés nehézségeire utalva az NMHH elnöke elmondta, hogy a hatóság – elődjével ellentétben – idén például már két alkalommal indított hatósági eljárást a brit joghatóság alatt álló Viasat 3 csatorna script reality-ja ellen, egyelőre mérsékelt sikerrel. Mint mondta, erre a társhatóságokkal való további szoros együttműködés és az eljárások következetes végigvitele jelenthet megoldást. Az együttes nemzetközi fellépés jó példája a Közép-európai Hatóságok Együttműködési Fóruma (CERF), melynek keretében végzett munka eredményeként a Médiatanács kezdeményezésre több ízben indult sikeres eljárás külföldi szolgáltató magyarországi jogsértésével szemben.

    Az NMHH elnöke zárszóként hangsúlyozta: a következetes jogalkalmazás mellett hivatala és a médiatanács is kiemelten fontosnak tartja a társadalmi felelősségvállalást, különösen a kiskorúak védelme érdekében.

MTI Fotó: Beliczay László

bet \ btz

MTI 2011. szeptember 26., hétfő 18:52