HAVANNAI ÉJSZAKA — Laurent Cantet filmje április 2-től a mozikban

Az 1961-es születésű francia író és filmrendező jelen alkotásának eredeti címe: Retour à Ithaque, azaz 'visszatérés Ithacába", aminek alapján természetesen Odüsszeusz hazatérése jut eszünkbe. Cantet egyik korábbi filmje, Az osztály 2008-ban elnyerte az Arany Pálma-díjat Cannes-ban. A Havannai éjszaka pedig neves nemzetközi fesztiválokon szerepelt: Velencében Torontóban és San Sebastianban.

Az 1961-es születésű francia író és filmrendező jelen alkotásának eredeti címe: Retour à Ithaque, azaz 'visszatérés Ithacába", aminek alapján természetesen Odüsszeusz hazatérése jut eszünkbe. Cantet egyik korábbi filmje, Az osztály 2008-ban elnyerte az Arany Pálma-díjat Cannes-ban. A Havannai éjszaka pedig neves nemzetközi fesztiválokon szerepelt: Velencében Torontóban és San Sebastianban.

Nálunk a Frankofón Filmnapok programján, a Mozinet forgalmazásában látható április 2-től a mozikban. Különlegessége, hogy csak Kubában játszódik, igazi, élő díszletek között, vagyis piszkos, lerobbant házak lapos háztetőin, a főszereplők csupán néhány négyzetméteren mozogva mondják el életük alakulását az elmúlt húsz évből. Mindez az egykor gyönyörű város, Havanna mesés, villákkal övezett tengerparti sétánya, a Malecón hátterében zajlik.

Megrázó és őszinte történet öt emberről, akiket Amadeo (Nestor Jimenez) hazatérése hozott össze. Jó italok, később tipikus ételek (rizs, feketebab és valami húsféle) társaságában kezdik az estét, nosztalgiáznak közös fiatalkoruk után, de örömükbe üröm vegyül, amikor emlékeznek az építőtáborokra, a cukornádvágás kegyetlen munkájára, a katonás fegyelemre és a az embertelen engedelmességre. Lassanként kiderül, milyen lelki sérüléseket okozott számukra a kubai rendszer. Egyre kényesebbek a témáik, felszínre törnek a sértődéseik meg a régóta hurcolt szemrehányásaik egymás iránt. Egyelőre még mindenki takargat valamit, mondhatnánk megjátsszák, hogy az otthon maradottak tulajdonképpen jól megvannak. Egymás szavába vágva, jókedvűen hadarják a kubai spanyolt, amit a magyar felirat sokszor nehezen tud követni. Az őszinte beszélgetésbe gyakran keverednek nyomdafestéket nem tűrő kifejezések – ezek miatt 16 éven felülieknek ajánlott a film megtekintése.

Tehát Amadeo 16 évvel ezelőtt hirtelen kinn maradt Spanyolországban. Csak a film végén tudjuk meg, miért. Közben leszáll az éj, kigyúl némi fény, még a szokásos áramszünet is beköszön. A régi haverok között van Tania (Isabel Santos) a szemészorvos, Rafa (Fernando Hechevarría), az alkoholistává lett festőművész, Eddy (Néstor Jimenez), a gyanús ügyleteket bonyolító, vezető beosztású kókler és a feketebőrű Aldo (Pedro Julio Díaz Ferran), akiből mérnök lett.

Amadeóról kiderül, miért kellett a rákbeteg feleségét hátrahagyva elmenekülnie az országból, a spanyoloknál megalázó munkákat végzett; az orvosnőről, hogy Amerikába kivándorolt gyerekei nem támogatják, hanem a betegek ajándékaiból tartja fenn magát; Rafa – mivel nem a rendszer kegyeltje, nincs megrendelése – a piacon árul mázolmányokat; Aldo mérnökként nyomorog, használt akkumulátorokat újít fel, s a kezét tönkretette a sav. Eddy jobban és és utazhat, de bármikor lecsaphat rá a rendőrség. Megállapítják, hogy így vagy úgy, mindannyian kurvák lettek. Aldo fiának egyetlen célja, hogy külföldre jusson, ezért nem is tanul, hiszen azzal még a létminimumra sem lehet jutni. Közben vidáman iszogatnak, hallgatják a város éjjeli zaját: hangoskodások, családi perpatvar, meccs-közvetítés, disznóölés a szomszéd háztetőn – normális latin hangulat és mindig jó az idő.

Amadeo, bár látja mindezt, mégis úgy dönt, hogy visszaköltözik Kubába, mert csak ezen a talajon tudna írni sikeres regényeket és novellákat. A társaság megdöbben a történetén, de főleg annak részletein, ami élete nagy utazására kényszerítette.

A film remekmű, kiváló a fényképezése is. Aki talán azt várta, hogy sok év után viszontláthatja Havannát, az téved. Csupán apró kiszakított térben mozog a kamera e néhány ember között, akik gesztikulálnak, nevetnek, irigykednek, szomorkodnak és hitelesen elmondanak mindent a létező szocializmusról.

A Frankofón Filmnapok keretében a Francia Intézet február 28-án a szakma számára beszélgetést szervez Laurent Cantet rendezővel, magyar nyelvű tolmácsolással.

A filmről és a rendezőről érdemes többet is megtudnunk!

DOBI ILDIKÓ