Herczog Edit szerint az uniós jogszabályok egyértelműen fogalmaznak a sárga csekkek ügyében
4 perc olvasás 
Herczog Edit az Európai Parlament szocialista képviselője a telekommunikációs törvénycsomag jövő keddi vitájában felszólal annak érdekében, hogy megnyugtató megoldást találjanak a magyar fogyasztókat sújtó sárga csekk problémára. A képviselő úgy véli, a szolgáltatók azzal, hogy két eltérő technikát egyidejűleg alkalmazva duplán jutnak a pénzbefizetés ellenértékéhez, diszkriminálják a hagyományos postai befizetést választó fogyasztókat és jogosulatlanul jutnak bevételhez. Herczog Edit szerint a tisztességes versenyre és a szolgáltatásokra vonatkozó európai jogszabályok egyértelműen fogalmaznak a kérdésben.
Herczog Edit az Európai Parlament szocialista képviselője a telekommunikációs törvénycsomag jövő keddi vitájában felszólal annak érdekében, hogy megnyugtató megoldást találjanak a magyar fogyasztókat sújtó sárga csekk problémára. A képviselő úgy véli, a szolgáltatók azzal, hogy két eltérő technikát egyidejűleg alkalmazva duplán jutnak a pénzbefizetés ellenértékéhez, diszkriminálják a hagyományos postai befizetést választó fogyasztókat és jogosulatlanul jutnak bevételhez. Herczog Edit szerint a tisztességes versenyre és a szolgáltatásokra vonatkozó európai jogszabályok egyértelműen fogalmaznak a kérdésben.
Az elmúlt hónapokban számos hazai szolgáltatót panaszoltak be magánemberek és fogyasztóvédelmi szervezetek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál (NFH) azért, mert a korábbi gyakorlattal ellentétben az ügyfelekre rótták a postai csekken történő befizetések tranzakciós költségeit. Egyes szolgáltatók 75, mások akár 120 forinttal is többet számláztak csekkes ügyfeleiknek, arra hivatkozva, hogy ezentúl nem állják a befizetés postai költségeit. A vállalatok ezzel a különféle bankszámlához kötődő (például csoportos beszedési megbízás, vagy internet banking) módozatok felé kívánják terelni az ügyfeleket.
A képviselő szerint – tekintve, hogy a széles körben elterjedt jelenlegi gyakorlat szerint a szolgáltatók magukra vállalták a tranzakciók költségeit – ez az általános szerződési feltételek egyoldalú és indokolatlan módosítása, és egyben burkolt áremelés is. A szolgáltatók feltehetően eddig is bekalkulálták a számla végösszegébe a tranzakciós díjat, most azonban arra használják fel, hogy a fogyasztókra újabb terheket rójanak. Ennek az áremelésnek a mértékét jelzi, hogy ha az évi több mint 200 millió befizetett csekket egyenként csak 100 forinttal terhelik meg, már akkor is 20 milliárdra tehető a fogyasztókat érő kár. Ez annál is inkább drasztikus lépés, hiszen a hazai fogyasztók közel 70 százaléka a mai napig postai úton bonyolítja közüzemi befizetéseit.
A képviselő az Európai Parlamentben jelenleg tárgyalt telekommunikációs jogszabálytervezethez olyan módosító indítványt szerkeszt, amely elejét veheti a további kettős számlázásnak. A hasonló esetek azonban a jelenlegi, általános szabályozás betartásával is elkerülhetőek, ha a szolgáltatók a számláikhoz egységesen átlátható és világos részletezést csatolnak.
Herczog Edit szerint, ha a szolgáltató úgy dönt, a postai befizetés költségét külön tételként szerepelteti a számlában, ezt akkor teheti meg, ha megfelelően átláthatóvá teszi a működését és egyértelművé teszi: ezt a tételt korábban az számla végösszegének kiszámításakor nem vette figyelembe.
A szolgáltató nem tehet különbséget az ügyfelek között abból szempontból, hogy azok milyen fizetési módot választanak. Ha a bankszámlás fizetés felé kívánja terelni az ügyfeleket, akkor tisztességesebb, ha a csekkről áttérő fogyasztókat jutalmazza valamilyen kedvezmény formájában, mintha csekkes ügyfeleket bünteti. Ugyancsak fontos, hogy a fogyasztóknak valós lehetőségük legyen arra, hogy közvetlenül a szolgáltató ügyfélszolgálatán, költségmentesen fizessék be tartozásukat.
(MSZP)
