A „Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázada" projekt keretében kialakításra kerülő Almásy-kastély Látogatóközpont parkjának rendezése, rehabilitációja és növényzet telepítése a beruházás egyik központi eleme.

A „Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázada" projekt keretében kialakításra kerülő Almásy-kastély Látogatóközpont parkjának rendezése, rehabilitációja és növényzet telepítése a beruházás egyik központi eleme.

(lásd: http://euroastra.hu/node/72476)

 

Gyula Város Önkormányzata a Dél-Alföldi Operatív Program DAOP-2.1.1/G Kiemelt turisztikai termék és attrakciók fejlesztése című pályázati konstrukció keretében

1 986 039 850 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült, amelynek célja a

„Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázada" című projekt megvalósítása. A projekt keretében lebonyolításra került generálkivitelezői közbeszerzést a Modinvest Kft. nyerte el. A kivitelezői szerződés ünnepélyes aláírására 2014. február 7-én az Almásy-kastély dísztermében került sor.

2014. február 25-én ünnepélyes keretek között Dr. Görgényi Ernő polgármester, Dr. Kovács József országgyűlési képviselő, Dr. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Dr. Virág Zsolt projektmenedzser részvételével megtörtént a projekt alapkő letétele.

 

A Békés megyei kastélyparkok közül a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély kertje a legjelentősebbnek mondható, hiszen ez az egyetlen kertépítészeti alkotás, amelynek létezése több kerttörténeti korszakon is átívelt, és a fellelt források bizonyítják, hogy a barokk kertek, a tájképi kertek, a gyűjteményes kertek és az eklektikus (historizáló) kertek stílusjegyeit is magán hordozta. A jelenleg is zajló fejlesztés kertépítészeti vonatkozásait tekintve a tájkerti hangulat felidézése a cél, amely a századfordulót követően készült képekről és képeslapokról tekint vissza ránk.

 

Antonius Hueber ferences szerzetes – aki Harruckern Ferenc udvari papjaként teljesített szolgálatot – feljegyzéseiből és festményeiből feltételezzük, hogy a 17. századi gyulai uradalom díszes kertjében dámvadkert, teknősbékás tó, valamint madárfogó háló is helyet kapott nyírt növénykunyhóval. A 18. században a kertművészet-történeti forradalom gyökeresen megváltoztatta az eddigi kertfelfogást a hazai nagybirtokokon is, a hatalmat és gazdagságot hirdető, az emberi akarat szerinti, mesterségesen megformált növényzetből kialakított barokk jellegű kertek helyett a természetszerűségre, tájkertek megformálására kezdtek törekedni.

 

Ekkor a gyulai kastélyt körülölelő kertben a meglévő természeti adottságokat is belekomponálták az együttesbe, vagyis a Fehér-Körös egy ágát bevezették a mai Csigakert területére. 1832-ben még csak a gyümölcsöst, a vadaskertet és az üvegházat említette egy korabeli szemtanú, míg 1850 körül a „regényes és igen jól rendezett díszkert" kifejezéssel illeték a kastélykertet. A gyulai uradalom kertjében számos gyümölcsfát nemesítettek, a faiskolából a lakosság részére jelentős mennyiségű csemete került eladásra.

A 19. század második felétől az angol kertek mintájára a gyulai kastélyparkban is hangsúlyt kaptak a virágágyak és az üvegházi termesztés. A világháborúk pusztításai nem kerülték el a gyulai kastély parkját sem. Egy 1950-ben készült légi fotón jól látható, hogy a területen sok fát kivágtak, a vadaskerti rész teljesen eltűnt, ekkor kaszálóként funkcionált, a gyümölcsösök is már csak kis részben voltak beazonosíthatók.

 

Az egykori kastélypark területén 1959-től kiépült a Gyulai Várfürdő, majd az 1960-as években itt húzták fel az Erkel Szállót. Az egykori vadaskert és faiskola területéből családi házas lakóterület alakult ki.

 

A valaha óriási területen elnyúló, festői szépségű birtok, park és gyümölcsös mára csaknem teljesen elpusztult, eredeti formában és méretben történő rekonstrukciója az azóta beépített területek miatt nem lehetséges. A projekt keretében zajló kertrendezés és rekonstrukció célja az egykori uradalmi díszkert hangulatának megidézése, olyan csendes városi közösségi tér létrehozása, amely a nyüzsgő központból kilépve a látogatóknak és a helyi lakosságnak egyaránt lehetőséget biztosít a pihenésre, feltöltősére a látottak elmélyítésére.

 

(Hogy mit láthatunk majd a Gyulai Almásy-Kastély Látogatóközpontban arról Dr. Lukács Zsófia számol be „A Hátsó fertály a gyulai kastélyban" címmel, lásd: http://euroastra.hu/node/85405)

 

Az itt elhelyezett utcabútorokon (tavasszal, nyáron és ősszel) lehetőség nyílik az olvasásra, baráti beszélgetésekre, a turistáknak a frissen szerzett élmények feldolgozására. A látogatók a díszkertben zavartalanul élvezhetik a műemléki környezetet és a kastély épületének esztétikai szépségét – mind nappal, mind pedig – a díszkivilágításnak köszönhetően – az esti órákban.

 

http://www.gyulaikastely.hu

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük