Hiányos a jog, lyukas a szabály – az ombudsman pályázati problémákról
4 perc olvasás
Hiányosak a jogszabályok, ezért a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatási rendszerében elutasított pályázók nem kapnak tájékoztatást a döntés érdemi indokairól, és nem biztosított a jogorvoslathoz való joguk sem. Ezzel pedig sérül a jogbiztonság elve és a tisztességes eljáráshoz való jog – állapította meg az állampolgári jogok biztosa.
Hiányosak a jogszabályok, ezért a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatási rendszerében elutasított pályázók nem kapnak tájékoztatást a döntés érdemi indokairól, és nem biztosított a jogorvoslathoz való joguk sem. Ezzel pedig sérül a jogbiztonság elve és a tisztességes eljáráshoz való jog – állapította meg az állampolgári jogok biztosa.
Az NKA pályázatait a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében írják ki. Szabó Máté ombudsman elengedhetetlennek tartja, hogy pályázati eljárások során teljes körűen érvényesüljön a tisztességes eljárás követelménye, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, így különösen a döntés – nem csak formális, hanem érdemi – indokolása, valamint a jogorvoslathoz való jog biztosítása.
Az NKA ügyrendje és más szabályozás sem írja elő, hogy kötelező volna megindokolni, ha egy pályázatot elutasítanak. Az NKA támogatási szabályai értelmében a szakmai kollégiumoknak nagyon széles, szinte parttalan mérlegelési jogkörük van, és e döntéshozatali eljárásrend magában hordozza az önkényes jogalkalmazás lehetőségét – állapította meg a biztos.
Az ombudsman szerint a döntések tisztességes voltának (a tisztességes eljárás keretében hozott tisztességes döntésnek) egyik alapja a döntés átláthatóságának biztosítása, ami nem azonos a nyilvánosságával. A támogatások és támogatásban részesülők bizonyos adatait jelenleg is nyilvánosságra kell hozni. A döntés ettől azonban még nem lesz átlátható, hiszen az indokai nem ismerhetők meg. A biztos ezért tartja elengedhetetlennek az érdemi indokolást, aminek éppen az átláthatóság biztosítása érdekében – még a széles mérlegelési jogkörben hozott döntések esetében is – kiemelkedő szerepe van.
A mérlegelési jogkör nem jelenti, hogy a döntéshozó minden tekintetben szabadon dönthet: tevékenységének alapvető korlátja, hogy a döntése nem lehet diszkriminatív, és minden esetben vannak – kell, hogy legyenek – indokai, amiket az ombudsman szerint az eredménnyel együtt közölnie kell(ene). A fair döntés fokmérője az is, hogy megkérdőjelezhető-e, vagyis biztosított-e a jogorvoslat lehetősége, megvannak-e azok a fékek és ellensúlyok, amelyek garantálják, hogy kétség se férhessen a döntés tisztességes voltához. Ennek fényében a jogorvoslat lehetőségét minden állami támogatásról szóló döntéssel szemben biztosítani kell.
A biztos nem tartja e követelménnyel szemben elfogadhatónak azt az esetleges érvet sem, hogy az NKA esetében a jogorvoslat a döntésekkel szemben azért nem biztosítható, mert a döntések meghozatala széles mérlegelési jogkörben történik. Még ekkor is teljeskörűen biztosítani kell az esélyek egyenlőségének, a hátrányos megkülönböztetés kizárásának, valamint az elbírálás formai előírásainak követelményeit.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa megállapításait összegezve arra az álláspontra jutott, hogy a jogszabályi rendelkezések hiányosságai miatt sérül a jogbiztonság követelménye, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog. Az NKA támogatására pályázók ugyanis nem kapnak tájékoztatást az elutasító döntésének érdemi indokairól és sérül a jogorvoslathoz való joguk, mert ilyen lehetőséget a jelenleg érvényes szabályozás nem tartalmaz.
