Hitler az erkölcsi fertő megszüntetésével indokolta a hosszú kések éjszakáját
4 perc olvasás 
Hosszú kések éjszakája premier június 17-én a DoQ műsorán. 1934 nyarán Hitler kegyetlen módon számolt le legfőbb politikai ellenfeleivel és a náci rezsim kritikusaival. A hosszú kések éjszakáján a Führer parancsára a titkosrendőrség megtámadta és likvidálta az SA vezéralakjait, köztük Ernst Röhm-öt is, akit Hitler saját maga tartóztatott le. Június 17-én a Hosszú kések éjszakája című dokumentumfilm eredeti felvételekkel mutatja be a kegyetlen vérengzés történetét a DoQ műsorán. Ennek kapcsán lássunk öt érdekes tényt a könyörtelen hadműveletről.
Hosszú kések éjszakája premier június 17-én a DoQ műsorán. 1934 nyarán Hitler kegyetlen módon számolt le legfőbb politikai ellenfeleivel és a náci rezsim kritikusaival. A hosszú kések éjszakáján a Führer parancsára a titkosrendőrség megtámadta és likvidálta az SA vezéralakjait, köztük Ernst Röhm-öt is, akit Hitler saját maga tartóztatott le. Június 17-én a Hosszú kések éjszakája című dokumentumfilm eredeti felvételekkel mutatja be a kegyetlen vérengzés történetét a DoQ műsorán. Ennek kapcsán lássunk öt érdekes tényt a könyörtelen hadműveletről.
Legrégibb harcostársát sem kímélte
Ernst Röhm korábban a politikai ellenfelek megfélemlítéséről és a több mint 4 millió rohamosztagos vezetéséről vált ismertté, de azt kevesen tudják róla, hogy valójában Hitler egyik legrégebbi bajtársa is volt. Közeli kapcsolatukra utal, hogy csak ő szólíthatta Adolfnak a Führert. Azonban vezetőtársai meggyőzték Hitlert, hogy Röhm puccsot szervez ellene, amelyben a náci párt egykori alapítója, a diktátor által gyűlölt Strasser is részt vesz. Hitler személyesen vette őrizetbe a parancsnokot, aki épp egy üdülővárosban töltötte szabadságát.
Hosszas habozás után szánta el magát a pusztításra
Bár a hosszú kések éjszakájaként elhíresült haditerv hirtelen felindulásból kialakult bosszúhadjáratnak tűnhet, valójában hosszas bizonytalanság előzte meg. A Führer csak azután szánta el magát, miután Röhm-öt ultimátumban szólította fel, hogy csökkentse az SA létszámát és korlátozza a befolyását. Röhm azonban nyíltan megtagadta ezt a parancsot, így Hitler a veszélyesnek ítélt politikai ellenfelekkel való leszámolás mellett döntött. Június 30-án megkezdődött a tisztogatás, amelynek áldozata lett többek között a korábbi náci vezető, Gregor Strasser és a sörpuccs során a diktátornak hátat fordító Gustav Ritter von Kahr is.
„Ha meg kell halnom, személyesen Adolf öljön meg!"
Röhm-öt börtönbe vetették, ahol napokkal később egyedüliként kapott lehetőséget az öngyilkosságra. Hitler parancsára egyetlen golyóval ellátott pisztolyt adtak neki, hogy végezzen magával, és tíz perc gondolkodási időt hagytak a számára. Röhm válasza azonban egyértelmű volt: „Ha meg kell halnom, személyesen Adolf öljön meg!" – a kegyetlen kivégzést végül két SS katona hajtotta végre.
A homoszexuális „fertő" kiiktatásával indokolta a sorozatgyilkosságot
A likvidálás során a legtöbb összeesküvéssel vádolt SA vezetőt letartóztatták, kivéve Röhm helyettesét, Edmund Heinest, akit, miután a hosszú kések éjszakáján férfitársaságban találtak, nyomban lelőttek. Hitler két héttel később elhangzó beszédében a politikai tisztogatást a homoszexuális „fertő" kiiktatásának és a nemzet sorsáért érzett felelősségérzetének tudta be. Azt állította, hogy a törvényen kívüli ítéleteket a német faj védelme érdekében kellett cselekednie, az SA-ban tapasztalható erkölcsi romlottságot pedig nem nézhette tovább tétlenül.
Szemfényvesztő hivatalos iratok
Annak ellenére, hogy valós bizonyíték nem létezett a Röhm-féle puccsról, Hitler a teljes SA vezetést megrágalmazta, majd meg is torolta rajtuk a sosem tervezett puccsot. A hivatalos iratok szerint legalább 85 ember halt meg a tisztogatások során, de becslések szerint akár 150-200 ember veszthette életét, azokról nem is beszélve, akik nyomtalanul eltűntek…
Tudjon meg még többet a véres eseményről a Hosszú kések éjszakája című dokumentumfilmből június 17-én 21.00 órától a DoQ műsorán!
Lantai József
