Horizont 2020: 100 európai nagyvállalati vezető között csak 3 nő akad
5 perc olvasás
Szélsőséges eseteket is bemutatott a nők helyzetét – ezen belül is kiemelten az infokommunikáció és a mérnöki tudományok területén betöltött szerepüket – vizsgáló konferencia
Szélsőséges eseteket is bemutatott a nők helyzetét – ezen belül is kiemelten az infokommunikáció és a mérnöki tudományok területén betöltött szerepüket – vizsgáló konferencia
A nők egyenlők, de mégsem: bár jogilag semmiféle diszkrimináció nem létezik Európában a nők és a férfiak között, a gyakorlat mást mutat. Száz európai nagyvállalati vezető közül például mindössze 3 a nő, de még a cégek irányító testületeiben is alig 13,7% az arányuk. Magyarországon a helyzet egy kicsit rosszabb az átlag európainál, de még mindig jobb néhány kontinensbeli országnál – derült ki többek között tegnap a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) és az Óbudai Egyetem Székesfehérvárott közösen tartott „Horizont 2020 program gender vonatkozásai" című konferenciáján, amelynek fókuszában az infokommunikáció és a mérnöki tudományok voltak.
A nők és férfiak közötti egyenlőség – mely az alapvető emberi jogok sorába tartozik – az Európai Unió (EU) egyik fő prioritása, és mára az EU tagállamok alkotmányában rögzítettek szerint a nőket és a férfiakat egyenlő jogok illetik meg. Jogi értelemben nincsen megkülönböztetés, mégis tény, hogy napjainkban számos nő továbbra sem tud élni jogaival. Az európai átlagokat mutató számok jól érzékeltetik a tendenciákat, azonban kevésbé mutatják meg, milyen szélsőségek fordulnak elő: az Európai Parlament tagjainak 35%-a nő, és miközben a finn képviselők között 62% az arányuk, Máltáról egyetlen egy női képviselő sincsen! Jól ismert az úgynevezett üvegplafon jelenség is, mely olyan gátakat és korlátokat jelöl, amelyek megakadályozzák a nők előrejutását a társadalmi ranglétrán. Ezek a hátrányok nem csupán igazságtalanok és ellentmondanak az alapvető emberi jogoknak, de súlyos versenyhátrányt is jelentenek, hiszen tehetségeket fosztanak meg az érvényesüléstől.
A Horizont 2020 keretprogram fontos része az Unió versenyképességét növelni kívánó Európa 2020 stratégiának, és célja, hogy a tudományos eredményekből üzleti lehetőségeket biztosító innovatív termékek és szolgáltatások szülessenek.
Az Óbudai Egyetem és a Nők a Tudományban Egyesület rendezésében létrehozott „Horizont 2020 program gender vonatkozásai" című konferencia a nők szerepét és esélyeit vizsgálta, elsősorban olyan jövőorientált területeken, mint a mérnöki tudományok és az infokommunikáció, illetve a 2014 januárjában kezdődő európai uniós kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogram, a HORIZONT 2020 kiírásaira beadandó pályázatokhoz nyújt konkrét segítséget.
„Az Európai Bizottság 2014-ben kezdődő új kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogramja, a Horizont 2020 kiemelt figyelmet fog arra fordítani, hogy megvalósuljon a női esélyegyenlőség mind a programot irányító bizottságokban és az értékelők között, mind a pályázati konzorciumokban. Emellett minden eszközzel igyekeznek elősegíteni, hogy a pályázók integrálják a gender szempontokat a kutatás és fejlesztés teljes folyamatába."
– mutatott rá dr. Groó Dóra, a NaTE elnöke, a European Platform of Women Scientists vezetőségi tagja, a COST genderSTE akciójának programbizottsági tagja.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai karán a lányok részaránya alig éri el az 5%-ot, és az IT, a telekommunikációs és elektronikai szektor vállalatainál, valamint a kutatók között is szinte csak mutatóba akadnak nők.
„A hazai vállalatoknak szükségük van minden tehetséges fiatalra – a lányokra is. Magyarország jövője szempontjából nagyon fontos lenne, hogy még többen nyitottak legyenek a műszaki pályák szépségeire, és élethivatásul ezt a területet válasszák. Nagy lehetőségek várnak a lányokra."– fogalmazott Wahl István, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség alelnöke. A szövetséget olyan mérnöki tudományokat hasznosító hazai vállalatok alapították, mint a MOL, a National Instruments Hungary vagy az Ericsson Magyarország.
„Vizsgálataink egyértelműen kimutatták, hogy ezeknek a tabuknak a gyökerei elsősorban a tájékozatlanságra és a női minták, szerepmodellek hiányára vezethetők vissza, de visszatartó erő a környezet, a szülők és tanárok negatív hozzáállása és a diáklányok nemi sztereotípiái is." – húzta alá dr. Szekeres Valéria, az Óbudai Egyetem docense.
A káros attitűd megváltoztatására idén második alkalommal szervezte meg a NaTE a Lányok Napját, amely során tizenhat magyar városban mintegy háromezer 9-10-11. évfolyamos lány nyerhetett bepillantást a műszaki tudományok és munkahelyek rejtelmeibe. A 62 programból álló eseményt, amelyben 38 vállalat, 10 egyetem 12 kara, 4 kutatóintézet és egy múzeum vett részt, jövőre is megrendezik.
