KörnyezetszennyezésAz Európai Endokrinológiai Társaság 9. konferenciáját (ECE 2007) április 28-a és május 2-a között tartották Budapesten a Papp László Sportarénában. A konferencián bemutatták az európai és nemzetközi endokrinológia újdonságait, és legfrissebb kutatási eredményeit.

  KörnyezetszennyezésAz Európai Endokrinológiai Társaság 9. konferenciáját (ECE 2007) április 28-a és május 2-a között tartották Budapesten a Papp László Sportarénában. A konferencián bemutatták az európai és nemzetközi endokrinológia újdonságait, és legfrissebb kutatási eredményeit.

Az endokrinológia a belsõelválasztású (hormontermelõ) mirigyek és váladékaik élettanával, valamint a hormonokra visszavezethetõ betegségekkel foglalkozó tudományág. Míg szervezetünk hormonháztartása kiegyensúlyozott és megfelelõen mûködik, szinte tudomást sem veszünk a hormonok létezésérõl, pedig hatásukat teljes szervezetünkben kifejtik.

A szervezet hírvivõ anyagainak feladata többek között a fejlõdés a nemi mûködés, az inzulin és vízháztartás valamint az emésztés szabályozása, azaz testünk mûködésének ?finomhangolása".

Mindezeken túl, a hormonok a szervezet öregedésében is alapvetõ szerepet játszanak és sajnos fény derült arra is, hogy már e területen is létezik ?környezetszennyezés".

 

HORMONÁLIS KÖRNYEZETSZENNYEZÉS – következmények generációkon át?

Az emberi hormonháztartás érzékeny egyensúlyát számos külsõ tényezõ veszélyezteti, hívta fel ismételten a figyelmet a veszélyre egy német kutatás.

A hormonháztartást befolyásoló anyagok (endocrin disrupting chemicals – EDCs) csoportjába olyan természetes és mesterséges vegyületek tartoznak, melyek képesek módosítani a szervezet hormonháztartását és ezáltal súlyosan károsítják az érintettek egészségét.

 Elsõsorban az úgy nevezett nukleáris receptorok családjára jellemzõ, hogy számos ilyen anyagot képesek megkötni. Ebbe a csoportba tartoznak például a fõ nemi hormonok (az ösztrogén és androgén) receptorai, melyek sokféle olyan anyaggal képesek kapcsolatba lépni, melyek módosítják a nemi hormonok hatását, aminek nagy valószínûséggel alapvetõ szerepe van a nõi és férfimeddõség kialakulásában.

Az EDCs férfi nemiszervek kialakulására és a nemi mûködésre gyakorolt hatásait több kísérletben is behatóan vizsgálták. Az EDCs nõi szervezetre gyakorolt hatásairól már kevesebb adat áll rendelkezésre, ugyanakkor kiemelkedõen fontos felfedezés, hogy ha terhes patkányok érintkeztek hormonháztartást befolyásoló anyagokkal, akkor a káros hatások nemcsak a közvetlen utódokban, hanem több generációval késõbb is jelentkeztek. Mindemellett ezen káros anyagok feltehetõen nem csak a nemi hormonokkal, hanem az más hormonális rendszerekkel pl. az adrenalinnal is, nem kívánatos kölcsönhatásokba lépnek.

Összegezve elmondható, hogy hormonháztartást befolyásoló anyagok feltehetõen számos problémáért lehetnek felelõsek, de egyelõre nem tudjuk pontosan milyen következményeik lehetnek. Feltétlenül további kutatások szükségesek, hogy meghatározhassuk, hogy ezek az anyagok pontosan mekkora veszélyforrást jelentenek a környezetre és az emberekre.

LÉPÉSEK AZ ÖRÖK ÉLET MEGÉRTÉSE FELÉ?

Mint ahogy az már korábban is ismert volt, hogy az úgynevezett Klotho gén hibája az egerekben egy az öregedéshez hasonlatos ?tünet együttest" okoz. A hibás gént hordozó egyedek életciklusa (élettartama) lerövidült, növekedésük megtorpant, nemi mûködésük leállt, elvesztették hallásukat, csontállományuk leépült valamint – többek között – az érelmeszesedés, bõr és izom atrópia (sorvadás) tüneteit mutatták. Ugyanakkor, ha az egér szervezete túl sok Klotho gént bocsátott ki, várható élettartama meghosszabbodott.

A túlzottan sok Klotho gént termelõ egerek megnyúlt életciklusa megnövekedett inzulin- és oxidatív stressz (öregedéssel járó sejtleépülés) rezisztenciával párosult, mely mechanizmusok ellensúlyozták az öregedést. A Klotho gén feltehetõleg úgy befolyásolja az öregedést az emlõsökben, hogy képes befolyásolni az inzulin receptor mûködését és csökkenti az oxidatív stresszt.

A konferencián most ismertetett vizsgálat szerint a Klotho gén hibáját hordozókhoz hasonlóan azok az egerek is az öregedés jeleit mutatják, melyekben hibás a fibroblast (kötõszöveti sejt fiatal alakja) növekedési faktor, az úgy nevezett FGF 23 (fibroblast growth factor-23), ami arra enged következtetni, hogy a Klotho gén és az FGF 23 ugyanazon jelátviteli csatornákon keresztül fejtik ki hatásukat. Az FGF23-at eredetileg olyan hormonként azonosították, mely korlátozza a foszfát újra felszívódást a vesében.

Miután foszfát megvonással (diéta) vagy a D vitamin hatásának megszüntetésével sikerült az egerekben elõidézni az öregedés tüneteit, a kutatási eredmények újabb lépcsõt jelentenek az emlõsök öregedésének megértésben.

Az Európai Endokrinológiai Társaság (ESE) és a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság (MEAT) által szervezett budapesti konferenciája ma délben ér véget.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük