Húsvét az Állatkertben
6 perc olvasás
_47.jpg "húsvét az állatkertben 3")
Nagyszombattól húsvét hétfőig tartanak a húsvéti programok a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén is lesz nyuszisimogató, emellett pedig hagyományőrző programokkal várják az érdeklődőket. A húsvéti eseményektől függetlenül is sok a látnivaló, hiszen az elmúlt időszakban nagyon sok kisállat született.
Nagyszombattól húsvét hétfőig tartanak a húsvéti programok a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén is lesz nyuszisimogató, emellett pedig hagyományőrző programokkal várják az érdeklődőket. A húsvéti eseményektől függetlenül is sok a látnivaló, hiszen az elmúlt időszakban nagyon sok kisállat született.
Változatos húsvéti programokkal várja látogatóit az Állatkert nagyszombaton, valamint húsvét vasárnapján és hétfőjén. Hagyományos játékok, vidám népi vetélkedők, ügyességi próbák segítségével elevenítik fel húsvéttal kapcsolatos szokásokat, népi hagyományokat. Mindhárom nap lesz táncház is 11 és 14 órai kezdettel, ahol az érdeklődők élő népzene mellett maguk is belekóstolhatnak a néptánc világába, mi több, néhány hagyományos népi hangszerrel is megismerkedhetnek.
Természetesen lesz nyuszisimogató is, amelyet a Pálmaház mögött, fedett térben alakítanak ki. A tapsifülesek itt váltott műszakban teljesítenek szolgálatot, az Állatkert munkatársai és önkéntesei pedig arra figyelnek majd, hogy a nyuszikat a gyerekek valóban csak simogassák.
A kifejezetten húsvétra szervezett programok mellett nagyon sok egyéb látnivalót is kínál az Állatkert. Rengeteg az állatkölyök, a cseperedő kislajhár és kuszkuszkölyök mellett az elmúlt napokban – mintegy a húsvétra időzítve – rengeteg kecskegida és kisbárány is napvilágot látott a Parasztudvarban, illetve az állatsimogatóban. A legnagyobb érdeklődésre természetesen Asha, az alig több mint egy hónappal ezelőtt született kiselefánt, és a csütörtökön bemutatkozott indiai oroszlánkölykök számíthatnak.
Amit a húsvéti nyulakról tudni kell.
Több évtizedes hagyomány, hogy húsvét közeledtével sokan élő állatokat vásárolnak: kiscsibét, kiskacsát, néha bárányt, leggyakrabban pedig különféle nyulakat. Sajnos sokan csak „idényszerű házikedvencként" tekintenek ezekre az állatokra, így sorsuk és jóllétük az ünnepek után gyakran kérdésessé válik. A Fővárosi Állat- és Növénykert – több mint két évtizede – elsőként hívta fel a figyelmet a húsvéti nyulakkal kapcsolatos állatvédelmi problémákra, s azóta is minden évben foglalkozik a kérdéssel a húsvéti ünnepek közeledtével.
Az Állatkert nyulakkal kapcsolatos tevékenységének legfontosabb eleme mindig is az volt, hogy igyekszik meggyőzni a húsvéti nyúlvásárláson gondolkodó embereket, fontolják meg, tudnak-e tartósan, a jó gazda gondosságával eljárni a nyúltartás során. Ez egyébként nem csupán a témával kapcsolatos személyes vélekedés kérdése, hanem az állatvédelmi törvény minden állattartóra vonatkozó előírása is egyben.
Azok számára, akik felelősségük tudatában a nyúltartás mellett döntenek, szaktanácsokkal segítenek a nyulakról való gondoskodásban, amelyek az intézmény honlapján is olvashatóak. Azok számára pedig, akik felelős döntés alapján inkább nem vásárolnak nyulat, az Állatkert nagyszombattól húsvét hétfőig, azaz március 30-tól április 1-ig nyuszisimogatóval teremt lehetőséget arra, hogy ne maradjanak ki a „nyuszi élményből".
Az állatkerti nyuszisimogató a Pálmaház mögött, esőtől védett helyen kerül kialakításra. A nyuszisimogatóban „szolgálatot teljesítő" nyulakat rendszeres időközönként cserélik, a tapsifüleseket felügyelet mellett lehet majd simogatni.
A nyúlvédelmi tevékenység fenti elemei mellett az Állatkert régebben be is fogadott nyulakat a húsvéti ünnepek után. Ez utóbbi lehetőséggel az 1990-es évek közepén azoknak kívántak segíteni, akik pusztán ismerethiány miatt, esetleg önhibájukon kívül kerültek olyan helyzetbe, hogy az ünnep után nem tudtak gondoskodni a tapsifülesekről. A 2000-es évek végére viszont már főként olyanok éltek ezzel a lehetőséggel, akik eleve azért nem foglalkoztak az állattartás felelősségének kérdésével, mert kifejezetten azzal számoltak, hogy az ünnep után a nyulakat – és ezzel a felelősséget is – úgymond „lepasszolják" az Állatkertnek. A nyulak befogadása így állattartással kapcsolatos felelősség megkerülésével járó magatartást erősítené, ami ellentétes az Állatkert törekvéseivel. Éppen ezért 2008 óta már nem fogadnak be húsvéti nyuszikat.
Aki nyúltartásba fog, a következőkre érdemes figyelnie. A vásárlók körében a kicsi nyulak a népszerűek, ezért a törpenyúl fajták mellett gyakran árulnak egészen fiatal nyulakat is. Fontos tudnivaló azonban, hogy a nyúlfiak 20 és 28 napos koruk között térnek át a tejről a szilárd táplálékra, ezért, ha valaki túl fiatal nyulat vásárol, annak – megfelelő tejjel történő – táplálását is biztosítania kell. A legjobb azonban, ha ilyen fiatal nyulakat nem vásárolunk meg, bármennyire is aranyosak.
A nyúl nem ugyanazt eszi, mint az ember, a vasárnapi ebéd maradékát tehát ne is próbáljuk odaadni neki! Ugyanez vonatkozik a csokoládéra és hasonló nyalánkságokra! Igen elterjedt tévedés, hogy a nyúl fő tápláléka a sárgarépa vagy a káposzta: ezeket inkább csak kiegészítésként érdemes etetni velük. A legjobb, ha a nyúl táplálékának alapját a boltokban kapható nyúltáp (amely a fogak megfelelő kopását is elősegíti), emellett pedig jó minőségű, nem poros vagy túlzottan szúrós széna képezi. Ez utóbbira már csak azért is szükség van, mert a nyulaknak megfelelő mennyiségű rostra van szüksége. A táp és a széna mellé kiegészítésként adhatunk sárgarépát, karalábét, retket, káposztát, esetleg friss zöldet is.
A nyúl vízigénye – ha nem csak tápot és szénát, hanem zöldségeket is kap – nem túl jelentős; ennek ellenére helyes, ha van előtte ivóvíz.
A nyúlfiak számára 20-30 °C, a felnőttek számára a 15-20 °C a megfelelő hőmérséklet. A nyulakat leggyakrabban dróthálós nyúlketrecben tartják, mert a lakásban megrághatja például a szabadon futó kábeleket, a tapétát, és bútorok lábait is.
Fővárosi Állat- és Növénykert
1146 Budapest, Állatkert krt. 6-12
Lantai József
