Nagy Anna kormányszóvivőNagy Anna kormányszóvivő

A kormányszóvivő szerint a szakszervezetek egy része is szembenézett azzal az elmúlt időben, hogy a korábban adott jogok egy része – például a korkedvezményes nyugdíj eddig érvényes rendszere – ma már egyszerűen nem működik.

Nagy Anna kormányszóvivőNagy Anna kormányszóvivő

A kormányszóvivő szerint a szakszervezetek egy része is szembenézett azzal az elmúlt időben, hogy a korábban adott jogok egy része – például a korkedvezményes nyugdíj eddig érvényes rendszere – ma már egyszerűen nem működik.

Nagy Anna a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának adott interjújából kiderült: a kormányzat jelentősen számít az állományhoz csatlakozó fiatal rendőrök munkájára a közbiztonság megteremtésében; a kormányzat azzal számol, hogy e fiatal állománynak inkább az élet- és pályakezdéshez adandó támogatás lesz a fontosabb, semmint a korkedvezményes nyugdíj ígérete.  Az elmúlt héten a bankbetétek befagyasztásának azóta egyértelműen cáfolt rémhíréről a szóvivő azt mondta: az akció motivációi még nem ismertek, de a lakosság nem ült fel a hamis információknak.

 

 

Éppen azt érzem, hogy igenis közeledtek az álláspontok; vannak olyan alapvetések, amelyek már körvonalazódtak – mondta Nagy Anna a Heti Hírmondó stúdiójában, szembehelyezkedve Árok Kornél, a kormányzattal tárgyaló rendvédelmis delegáció nemrég lemondott vezetőjének szavaival, miszerint a demonstrációk és szakszervezeti egyeztetések ellenére nem közeledtek az álláspontok, sőt, újabb problémák merültek fel.

 

A kormányszóvivő emlékeztetett: nem is hetek, hanem hónapok óta folynak a tárgyalások a belügyminiszter és az érintett szakszervezetek között. A tárgyalások mostani állapotában pedig vannak olyan alapvetések – ezek közötti a szakszervezetek javaslatai is ott vannak -, amiket a tárgyaló felek bemutatnak a miniszterelnöknek.

 

Nagy Anna egyik körvonalazódott alapvetésnek nevezte azt a lehetőséget, hogy eldönthessék a korkedvezményes nyugdíjas rendvédelmi dolgozók: visszamennek-e dolgozni, vagy megfontolják, hogy milyen feltételek mellett kapják tovább az ellátást.

 

A szóvivő fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy végre tisztába lehessen tenni a fogalmakat és a "nyugdíjat nevezzék nyugdíjnak". "Nyugdíj az, amit az ember akkor kap, amikor elég idős ahhoz, hogy elmehessen nyugdíjba, most ez hatvankét éves kor, később ez emelkedni fog. A többit ne hívjuk nyugdíjnak, mert abból olyan keveredések és káosz lesz, mint amit most is látunk; vannak korengedményes nyugdíjak, a korkedvezményes nyugdíjak, rokkantsági nyugdíjak – sok minden, ami azután kiszámíthatatlanná teszi, kinek pontosan hogyan és mi jár" – érvelt a szóvivő.

 

Kijelentette: való igaz, hogy a törvény lehetővé tette hosszú évtizedeken keresztül, hogy egyes szakmákban az emberek fiatalon nyugdíjba vonulhassanak. Viszont ez egy olyan lehetőség avagy adott jog, "ami nem működik 2011-ben, nem lehet megtenni". Ezzel szembe kell nézni, és vélhetően a szakszervezetek közül többen szembe is néztek ezzel – tette hozzá Nagy Anna.

 

Hogy lesz erős közbiztonság?

 

Az Orbán-kormány első és legfontosabb ígéretei között volt, hogy a közbiztonság terén rendet szeretnének tenni. A kormányzat és a rendvédelmisek között hónapok óta húzódó viszály közepette nem lesz rettenetesen nehéz építeni a közbiztonságot? – tette fel a kérdést a Heti Hírmondó.

 

Több ezer olyan fiatal rendőr lép munkába a tanév végeztével, akik a közbiztonság érdekében nagyon sokat tesznek majd – reagált a kormányszóvivő. "Egy fiatal rendőrnek nem sokkal vonzóbb-e a pályáján, ha azt látja, hogy el tudja indítani az életét, esetleg szolgálati lakásra lesz lehetősége, esetleg a gyermekét el tudja helyezni óvodában, bölcsődében? Nem ez lesz-e vonzóbb, mintsem az, hogy azt ígérik neki huszonegynéhány éves korában, hogy majd huszonöt év múlva elmehet nyugdíjba?" – vetette fel a szóvivő, aki szerint nem az utóbbi a "jövő útja", és nem is engedheti meg magának ez a gazdaság; "nem tudunk negyvenöt éves nyugdíjasokat fenntartani akkor, amikor az országban csak minden második aktív korú ember dolgozik".

 

Még nem tudni, miért terjesztettek rémhírt

 

Az elmúlt hét interneten elindult és azóta egyértelműen cáfolt rémhíréről, mely szerint a kormány a bankbetétek befagyasztását tervezné, Nagy Anna azt mondta: sikerült két személyt azonosítani, akik ezt a valótlan információt terjeszteni kezdték. Ugyanakkor nagyon fontos volt, hogy még az "egésznek a gyökerénél" sikerült megfogni és rendbe tenni a problémát – tette hozzá.

 

A szóvivőnek nincs arról információja, hogy a rémhír hatására bárki is kivette volna bankbetétjét. Mint mondta: ez akkor lehet veszélyes, ha tömegek kezdenek felülni egy ilyen rémhírnek, de ilyesmiről szerencsére nem volt szó. A rémhír terjesztőinek lehetséges okairól és motivációiról a szóvivő még nem tudott konkrétumot mondani, de megjegyezte: "jóindulatot aligha tudna feltételezni" az elkövetők részéről.

 

Vannak még tisztázni valók a devizahiteles mentőcsomagban

 

Elkészült a devizahiteleseket segítő csomag alap koncepciója. Mikor lesz meg ennek a végleges, a bankszövetséggel minden ponton leegyeztetett verziója, hiszen közeleg a kilakoltatási moratórium feloldásának határideje – emlékeztetett a Heti Hírmondó.

 

Ennek még megvannak a maga menetei; nem csak a bankszövetséggel kell véglegesíteni a megállapodást, hanem azt is tisztázni kell, mit lehet majd megtenni törvényileg – reagált Nagy Anna. A cél továbbra s változatlan: minél több devizahitelesnek megteremteni a lehetőséget ahhoz, hogy megtarthassa az otthonát, illetve, ha ez sehogy sem megy, akkor a lehető legtöbb embernek megadni a segítséget az élete tovább görgetéséhez.

 

 

Szöveg: Pintér Attila/ Duna Televízió.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük