A következő uniós programozási időszakban a közlekedésfejlesztésre fordítható 1200 milliárd forint több mint egynegyedét a városi és elővárosi tömegközlekedés, fennmaradó részét pedig a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) magyarországi elemeinek közvetlen vagy közvetett fejlesztésére fordítja a kormány. Az Integrált Közlekedésfejlesztési és Operatív Program (IKOP) szakmai értékelését végző MultiContact Consulting szakértői szerint a forrásoknak a közösségi közlekedés minőségének javítása mellett abban is nagy szerepe lehet, hogy hazánk a vasúti logisztika régiós központjává váljon.

 

A következő uniós programozási időszakban a közlekedésfejlesztésre fordítható 1200 milliárd forint több mint egynegyedét a városi és elővárosi tömegközlekedés, fennmaradó részét pedig a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) magyarországi elemeinek közvetlen vagy közvetett fejlesztésére fordítja a kormány. Az Integrált Közlekedésfejlesztési és Operatív Program (IKOP) szakmai értékelését végző MultiContact Consulting szakértői szerint a forrásoknak a közösségi közlekedés minőségének javítása mellett abban is nagy szerepe lehet, hogy hazánk a vasúti logisztika régiós központjává váljon.

 

Az Integrált Közlekedésfejlesztési és Operatív Program (IKOP) keretein belül elérhető uniós és hazai források nem kevesebb mint 27,2 százalékát, nagyjából 330 milliárd forintot a fenntartható városi közlekedés és az elővárosi vasútvonalak fejlesztésére fordítja a kormány. A tervezett konkrét intézkedések között egyebek mellett a korszerű városi, helyi közösségi közlekedési járművek -villamos, HÉV, motorvonat, busz – beszerzése, valamint az agglomerációs, például a HÉV- vasútvonalak fejlesztése, továbbá a fővárosi villamosok és trolibuszok vonali infrastruktúrájának korszerűsítései szerepelnek.

 

„A pályafelújításoknak köszönhetően jelentősen gyorsulhat a közösségi közlekedés, amelyet önmagukban az új járművek is vonzóbbá tehetnek. A tervezett elektronikus jegyértékesítési rendszer szintén az utasok kényelmét szolgálja, ugyanakkor kiemelt jelentőséggel bír a saját és a közösségi közlekedési járművek közötti átszállási kapcsolatok fejlesztése is. Ilyen például a P+R és B+R („Park and Ride", azaz „parkolj le és utazz", illetve „Bike and Ride", „kerékpározz és utazz") lehetőségeket biztosító parkolók telepítése is. Ezzel nálunk is megnyílik az út a Nyugat-Európában elterjedt elővárosi közlekedés felé, amely az autóval és kerékpárral ingázóknak is jól működő alternatívát kínál" – emelte ki Pető Gábor, a MultiContact Consulting ügyvezető igazgatója.

A legnagyobb részét, 37,8 százalékát, megközelítőleg 450 milliárd forintot a transzeurópai közlekedési hálózat vasúti elérhetőségének javítására különítettek el. Ide tartozik például a lassújelek felszámolása, hogy ne legyen egyetlen olyan vasúti szakasz sem, ahol a pálya minősége miatt sebességkorlátozásra van szükség. A programban továbbá motorvonat-beszerzésről, a vasúti csomópontok korszerűsítéséről és vasútinformatikai és biztonsági fejlesztésekről is szó esik.

 

A források 25,9 százalékát, 310 milliárd forintot a közúti TEN-T hálózat fejlesztésére szánják, vagyis a gyorsforgalmi útszakaszok országhatárokig történő meghosszabbítására, a meglévő közúthálózat kapacitásbővítésére, valamint közlekedésbiztonsági beavatkozásokra, többek között láthatóságjavító közvilágításra, pihenőhelyek fejlesztésére, valamint a közúti infrastruktúra fenntarthatóságát szolgáló fejlesztésekre, mint a vízelvezetés fejlesztése és a vadbejutás megakadályozása.

 

Végül, valamivel több mint 100 milliárd forintot, a források 9,1 százalékát fordítja a kormány arra, hogy a transzeurópai közlekedési közúti hálózatnak részét nem képező, de arra rácsatlakozó, a közép-magyarországi régión kívül eső és legfeljebb 20 kilométeres közútszakaszokat is fejlesszen, amelyeket jelentős átmenő forgalom terhel.

 

„A fejlesztések elsősorban a kötöttpályás közlekedést érintik, a korábbi évekkel ellentétben a források nagyobb részét vasútfejlesztésre fordíthatjuk. Ezeknek a jelentősége az, hogy általuk Magyarország akár a régió vasúti logisztikai központjává is válhat, ugyanis a kelet-nyugati irányú vasúti szállításban használt széles nyomtávú vasútvonal csak az ukrán határig tart. A pályaszakaszok meghosszabbításával, valamint a teherszállítási sebesség növelésével el lehetne érni azt, hogy a kontinens nyugati részébe tartó teherforgalom ne a szomszédos országokon, hanem Magyarországon haladjon át" – zárta gondolatait Pető Gábor, a MultiContact Consulting ügyvezető igazgatója.

 

Néhány érdekes tervezett nagyprojekt

  • M30 Miskolc-országhatár közötti szakaszának kiépítése I. ütem;
  • M2 Budapest – Vác közötti szakaszának 2×2 sávossá bővítése;
  • MÁV 200 és 300 férőhelyes motorvonat beszerzés;
  • Budapest elővárosi HÉV vonalak fejlesztése, felújítása;
  • Megyei jogú városok vasútállomásai átszállókapcsolatainak fejlesztése és P+R parkolók kialakítása megyeszékhelyek vasúti elővárosi körzetében;
  • Rákospalota-Újpest – Veresegyház – Vác vasútvonal korszerűsítése
  • Hungária körút – Rákospalota-Újpest vasútvonal korszerűsítés
  • Kőbánya-Kispest – Lajosmizse – Kecskemét vasútvonal szűk keresztmetszet kiváltás és villamosítás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük