Megnyílt a Fővárosi Állat- és Növénykert legújabb attrakciója, a látványos India-ház, amely korábban a macskaféle ragadozók lakhelye volt. Az épületet 1912-ben tervezte Kós Károly és Zrumeczky Dezső egy korábbi, 1876-os Hauszmann Alajos állatháza helyén. Most indiai oroszlánon ülő Durgá-dévi (istennő) rendkívül színes szobra őrzi a bejáratot.

Megnyílt a Fővárosi Állat- és Növénykert legújabb attrakciója, a látványos India-ház, amely korábban a macskaféle ragadozók lakhelye volt. Az épületet 1912-ben tervezte Kós Károly és Zrumeczky Dezső egy korábbi, 1876-os Hauszmann Alajos állatháza helyén. Most indiai oroszlánon ülő Durgá-dévi (istennő) rendkívül színes szobra őrzi a bejáratot.

Némi magyarázat: az ázsiai oroszlán ma már csak Indiában lelhető fel, és az indiai ember harcát, saját egyedi vallási útját jelképezi. Az ázsiai oroszlán valaha elterjedt volt Afrikában, a Balkánon, a Közel-Keleten és Nyugat- valamint Dél-Ázsiában is. A természettudósok nyolc különböző alfaját tudják megkülönböztetni, de a legtöbbjük kihalt. 1826-ban J. N. von Meyer kutató nevezte el perzsa oroszlánnak. A sörényes nagymacskák most csupán (Afrikán kívül) Gudzsarát állam kis területén élnek egy védett területen. Mindössze 3-400 példányuk maradt fenn, illetve a világ 48 állatkertjében létezik további 280 indiai oroszlán. 1994 óta külön tenyész-program keretében szaporítják őket. Állatkertünk 2010-ben csatlakozott a programhoz, amikor megérkezett a három fiatal oroszlán: Shirwane, Kankai és Basil. A nézők az újjáalakított házban nem ketrecben, hanem hatalmas üvegablak mögött figyelhetik az átlagos méretű oroszlánoknál nagyobb termetű, félelmetes „cicákat".

Az India-házban lakik még csíkos hiéna, szilvafejű papagáj, a házhoz vezető India-zónában pedig indiai antilopokat, ázsiai vadkutyákat, indiai ludakat és zebukat láthatunk. A házban látható kiállítás az állatokon kívül bemutatja az indiai civilizáció és az állatvilág sok évezredes kapcsolatát. Ilyen az ókori perzsa töredék az oroszlánnal való küzdelemről és a szokásos keleti ábrázolásokkal. Mellettük megtaláljuk az előzőektől különböző címerállatként használt erő magyar nemesi jelképét is.

 

A legújabb látványosságot őexellenciája Gauri Shankat Gupta, az Indiai Köztáraság budapesti nagykövete, Hóvári János külügyminisztériumi helyettes államtitkár, Csomós Miklós főpolgármester-helyettes (mint az Állatkert fenntartója), Srila Sivarama Svámi Maharaja, az itthoni Krisna-tudatú Hívők Közösségének vezetője és dr. Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója nyitotta meg. Utóbbi indiai ruhában díszelgett, sőt, táncra is kelt az együttessel.

Valójában igazi indiai nap volt 2011. július 13. Délelőtt a pandzsábi Bhangra Néptáncegyütes előadásában gyönyörködhettünk. Este a „Zenés állatkerti esték" sorozatban Indiáról szólt a műsor. Fellépett a délelőtt is látott Bhangra Néptáncegyüttes, a Nadantam tánccsoport, a Sharmita Shama Kathak Együttes zenéjével. A hangszerek között szerepelt az erős hangú kagylókürt is az egyéb ősi zeneszerszámok között.

 

DOBI ILDIKÓ

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük