2013. március 28-án, csütörtökön tartotta szezonnyitóját a Fővárosi Állat- és Növénykert. A szezonnyitón beszámoltak az Állatkert idei terveiről és bemutatkoztak a nemrégiben született indiai oroszlánok is. Az oroszlánkölyköket húsvétkor már a nagyközönség is láthatja.

 

2013. március 28-án, csütörtökön tartotta szezonnyitóját a Fővárosi Állat- és Növénykert. A szezonnyitón beszámoltak az Állatkert idei terveiről és bemutatkoztak a nemrégiben született indiai oroszlánok is. Az oroszlánkölyköket húsvétkor már a nagyközönség is láthatja.

 

Bővülő terület, szenzációs új állatok, változatos és gazdag programkínálat, rengeteg kisállat és egyéb látnivaló. Kiselefánt, indiai oroszlánok, gazellabébi, lajhárgyerek, kiskuszkusz. Ezt és még sok minden mást kínál a Fővárosi Állat- és Növénykert a húsvéttal kezdődő idei szezonban. Mi több, története során először az Állatkert területe is bővül. Az eseményen Tarlós István, Budapest főpolgármestere kiemelte, hogy évszázados szűkösség után Budapest megnövelte legnépszerűbb intézményének területét, és fontos ügyként kezeli a fejlesztését.

 

A 2013-as év egy egészen különleges új állattal indult az Állatkertben. Ugyanis 1917 után először érkeztek Budapestre tojásrakó hangyászsünök, amelyek a legkülönösebb emlősállatok közé tartoznak, és amelyek csak nagyon kevés állatkertben láthatóak őshazájukon, az ausztrál régión kívül. A gorilla csapat egy újabb nőstény tenyészállattal egészült ki a február végén Nürnbergből érkezett Hakuna Matata személyében. Az összeszoktatás jól halad, hétfő óta gyakorlatilag folyamatosan együtt van az új állat a csapat régebb ideje Budapesten élő tagjaival. Az orangután csapat is bővült két nősténnyel, akik a Müncheni Állatkertből érkeztek március 21-én. Idén első szezonját tölti Budapesten a kispanda pár, a nyala antilop trió, a Varázshegyben a nagy ugróegerek, a tüdőshal, a csikóhalak, a Föld legnagyobb rovarai és pókjai.

 

Az új állatokon kívül sok fontos szaporulatról is említést kell tenni. Még a télen született meg a kislajhár és a kuszkuszkölyök, a nagyközönség azonban csak tavasztól láthatta őket igazán jól. A január 31-én született Mhorr gazella, akit a gondozók mesterségesen nevelnek, ugyancsak szépen cseperedik, ami természetvédelmi szempontból is igen fontos eredmény, hiszen egy olyan patásról van szó, amely a szabad természetből már teljesen kipusztult. A legnagyobb szenzáció természetesen Asha, a kiselefánt születése volt, de a szezonnyitó alkalmából bemutatkozó indiai oroszlánkölykök is nagy népszerűségre számíthatnak. A közeljövőben egyébként számos további kisállat születése, kilelése, világra jövetele várható, leghamarabb egy zsiráfborjú születésére számítanak az állatkerti szakemberek.

 

Felnőttként is Budapesten maradhat a kiselefánt

Február 14-én elefántborjú született az Állatkertben. Az eseménynek külön jelentőséget ad, hogy utoljára 1961. május 10-én történt hasonló esemény Budapesten, vagyis több mint ötven évvel ezelőtt. A kicsi világra jövetelét több éves szervező munka előzte meg, amelynek során egyrészt megfelelő férőhelyeket alakított ki az Állatkert a régi Elefántház felújításával (1999), illetve egy új elefántcsarnok felépítésével (2008). Ezután megfelelő tenyészállatok beszerzéséről kellett gondoskodni, amely az Assam nevű elefántbika 2009-es és az Angele nevű elefánttehén 2010-es érkezésével meg is valósult. A két állat frigyéből született kiselefántnak a közönség segítségével, egy szavazás keretében kerestek nevet. Ennek nyomán a szanszkrit eredetű Asha nevet kapta, amely reményt jelent.

Asha az első napokban nem kevés aggodalmat okozott az állatkerti szakembereknek, mivel először nem találta meg az anyaállat emlőit, így ebben a dologban segíteni kellett neki. Kétnapos kora óta azonban már rendesen, magától táplálkozik. Az utóbbi időben – bár még inkább csak játékból – a szilárd táplálékkal is próbálkozik.

Az elkövetkező hónapokban Asha étrendjében folyamatosan nő majd a szilárd táplálék aránya, de még hosszú időn keresztül, akár kétéves kora után is vehet magához anyatejet. Bár néhány hónap múlva már nem fog egykönnyen átférni az anyaállat hasa alatt, a közönség még éveken át kiselefántként fogja látni az anya mellett.

Az állatkerti elefánttartás gyakorlatában a cseperedő kiselefántokat legkorábban négyéves kor körül lehet másik állatkertbe vinni, ha a tenyészprogram, vagy más okok miatt új helyet és társaságot kell keresni a számára. Nemrégiben azonban arról döntöttek az Állatkert szakemberei, hogy amennyiben az elefántoknak elegendő területet tudnak Budapesten adni, akkor a legvalószínűbb, hogy Asha felnőtt korában is az anyjával maradhat.

 

Először születtek Magyarországon indiai oroszlánok!

Minden valószínűség szerint a kiselefánthoz hasonló népszerűségre számíthat a február 15-én született négy indiai oroszlánkölyök. Világra jövetelük nemcsak azért fontos, mert nagyon aranyosak, hanem azért is, mert Magyarországon most először szaporodtak ezek a nagyon ritka nagymacskák. Az afrikai eredetű oroszlánok szaporodása természetesen nem lenne újdonság, hiszen a Fővárosi Állat- és Növénykertben már több mint százéves hagyománya van az oroszlánok szaporításának, mi több, Rátonyi Zoltán, az Állatkert egykori igazgatója már 1927-ben könyvet adott ki az állatkerti oroszlántenyésztésről. Arra azonban hazánkban eddig nem volt példa, hogy az afrikai rokonnál sokkal ritkább indiai oroszlánok szaporodjanak.

Shirwane, az anyaoroszlán 2008-ban született a franciaországi Mulhouse állatkertjében és 2010 óta él a magyar fővárosban. Az apa – tisztes nevén Basil – egy évvel fiatalabb, de ő is 2010-ben érkezett Budapestre. A négy kölyköt már húsvétkor is láthatja a közönség az anyaállattal együtt, mi több, áprilisban, amikor a kicsik a védőoltásokat megkapják, a sajtó számára egy külön bemutatót is szervez majd az Állatkert.

A kritikusan veszélyeztetett indiai oroszlánok (Panthera leo persica) létezéséről a közvélemény szinte alig tud. Ennek legfőbb oka, hogy az oroszlánokat általában afrikai fajként szokták elkönyvelni, hiszen a vadon élő populációk többsége valóban a fekete kontinensen él. A történelmi időkben azonban a faj Afrikán kívül, így Dél-Európában, illetve Délnyugat- és Dél-Ázsiában is igen elterjedtnek számított. Ezekről a területekről azonban – az emberi népesség növekedésének, illetve az ember környezet-átalakító tevékenységének következtében – az oroszlánok fokozatosan kiszorultak, kipusztultak. Dél-Európából már az ókorban eltűntek, de Nyugat-Ázsiában viszonylag sokáig fennmaradtak. Perzsiában – a mai Iránban – például még a XIX. században is éltek oroszlánok, többnyire a Zagrosz-hegység vidékén található élőhelyeken. Napjainkra azonban már Délnyugat-Ázsiából is teljesen eltűntek az oroszlánok. Így az egykor hatalmas méretű ázsiai elterjedési területen belül ma már csak az Indiában, közelebbről Gudzsarát tartományban található Gir erdőben maradtak fenn vadon élő egyedek. A Gir Erdő Nemzeti Parkban mintegy háromszáz indiai oroszlán él természetvédelmi oltalom alatt, további alig háromszáz egyed pedig Európa és Ázsia 43 állatkertjének lakója.

 

A szezonkezdettel együtt jár, hogy a főszezoni közönségprogramok is beindulnak az Állatkertben. Naponta hetvenféle eseményből válogathat a látogató: minden félórában ötféle választása lehet, hiszen ennyi idő alatt a kert különböző pontjain összesen öt előre meghirdetett programra, állatbemutatóra, látványetetésre, fókatréningre, óriáskígyó simogatásra, vagy más effélére kerül sor. Különösen sok programot kínál a Nagyszikla belsejében kialakított komplex bemutatóhely, a tavaly májusban megnyílt Varázshegy, amelyben az elmúlt 11 hónapban is számos változás, fejlesztés történt. A rájasimogatástól az óceánok óriásaival való ismerkedésig terjedő események közül talán az „Állatok akcióban" című állatbemutató a legnépszerűbb. Az állatok viselkedését élőben, akció közben megismertető program néhány népszerű szereplőjével a sajtótájékoztató résztvevői testközelből is megismerkedhetnek.

 

Nem lesz hiány a különféle fesztiválokban, több napos rendezvénysorozatokban sem. Az év eleje óta eddig eltelt időben már sor került a Mackófesztiválra, illetve néhány nappal ezelőtt a víz világnapjára és a gyermekvédelmi napra is. Áprilisban a Föld fesztivál, ősszel az Állatszeretet fesztivál, majd a Halloween és a Márton napi „ludasságok", decemberben pedig természetesen a Mikulás programok keretében várják majd a látogatókat. A hagyományoknak megfelelően szeptemberben kerül majd sor a Sérült gyermekek napjára, amelyet az ÉFOÉSZ-szel közösen szervez az Állatkert.

A kulturális események közül a nagy hagyományokkal rendelkező „Zenés állatkerti esték" koncertsorozatot érdemes kiemelni, amelyet természetesen a 2013-as évben is megrendezünk, július, illetve augusztus hónapokban. A fellépők között lesz a Budapest Bár, a Budapest Klezmer Band, a Csík Zenekar, a Hot Jazz Band, Berecz András, Dresch Mihály, Sebestyén Márta, Illényi Katica, Szulák Andrea, Micheller Myrtill és Varnus Xavér is.

Ugyancsak megrendezik – méghozzá az ország más állatkertjeivel együttműködve – az „Állatkertek éjszakáját". Erre a programra először tavaly, 2012-ben került sor hagyományteremtő szándékkal. Ahogy akkor, idén is augusztus utolsó péntekén fogjuk ezt az eseményt megtartani.

 

Néhány napon belül itt a húsvét, amelyre természetesen az Állatkert is készül húsvéti „cukiságokkal". Nagyszombattól húsvét hétfőig rengeteg programmal, a húsvéti hagyományok köré szervezett látnivalóval és eseménnyel, illetve nyuszisimogatóval várja a kert a nagyközönséget. Emellett az Állatkert egészében, és ezen belül a Varázshegyben is teljes gőzzel működnek a főszezon népszerű közönségprogramjai.

A Parasztudvar legifjabb lakói éppen a húsvétot megelőző napokra időzítve jöttek a világra. Nem olyan régen egy aranyos boci született, az elmúlt napokban pedig szinte minden napra jutott egy-egy kecskegida vagy kisbárány születés. Így a háromnapos ünnepen rengeteg „cuki" kisállatra lehet számítani a Parasztudvarban és az állatsimogatóban.

A húsvét kapcsán az Állatkert természetesen a nyulakkal kapcsolatos állatvédelmi kérdésekkel is foglalkozik. A húsvétot megelőző időszakban a média segítségével arra igyekeztek mindenki figyelmét felhívni, hogy ne vásároljanak felelőtlenül húsvéti nyulat. A felelős nyúltartók számára az állatokról való szakszerű gondoskodást segítő információkat helyeztek el az intézmény honlapján, azokat pedig, akik lemondtak ugyan a nyúltartásról, de a „húsvéti nyuszi élményből" nem szeretnének kimaradni, nyuszisimogatóval várják. Nyulakat viszont – ahogy már évek óta – idén sem fogad be az Állatkert.

 

Jelenleg is tart, illetve hamarosan befejezőik a népszerű családi játszótér rekonstrukciója. A megújult játszótér tengerbiológiai tematikájú, „korallzátony játszótér" lesz.

Őszre elkészül a Szavanna istálló emeletén a „szaharai éjszaka" nevű új létesítmény, amely a sivatagok főként éjjel aktív élővilágát mutatná be a nagyközönségnek. Emellett bizonyos változások történnek az oroszlánfókák medencéjének környékén. A medence fölé ugyanis egy új árnyékoló épül (ami az állatok kényelmét szolgálja), a medence közelében pedig egy olyan lelátót alakítunk ki, amely a látogatóknak segít abban, hogy a népszerű fókatréninget minél többen tudják megtekinteni egyidejűleg.

 

2012. november 28-án a Fővárosi Közgyűlés döntött arról, hogy az Állatkert a Vidám Park területével bővül. Ezzel mind az állatok, mind pedig a látogatók számára hosszabb távon is megfelelő terület biztosítható. Március 15-től már az Állatkert a korábbi vidámparki terület használója és kezelője. Az Állatkert visszakapta 60 éve elvett területeit, és ma már 17,3 hektáron terül el. A Budapesti Vidámpark  Zrt. szeptemberig bérli a terület egy részét.

Még az idén megkezdődik a Pannon Park kialakítása, amely 3-4 év alatt, teljes egészében megvalósulhat. Egy innovatív, fenntartható városfejlesztési mintaprojektként is funkcionáló közösségi tér, egyedülálló családi élménypark jön létre a Liget Programmal összhangban. A munka azonban – bár igen sok feladatot ad az állatkerti szakembereknek -2014-ben fog leghamarabb a közönség számára is látványos új állattartó helyeket eredményezni. Kivételt képez a Pónipark, amely az egykori „kis vidám park" helyén létesült 2010-ben, és amelyet az Állatkert üzemeltet. Ez a Pónipark az idei esztendőben jelentősen, több ezer négyzetméternyi területtel fog kibővülni. Idén ugyanis megkezdődik egyes állatbemutató létesítmények, például az állatsimogató átköltöztetése, de lesznek tevék, óriás lovak és alpakák is a Póniparkban.

 

Az Állatkert által létrehozott Magyar Madármentők Alapítvány természetvédelmi munkájának keretében az év eleje óta is több emberi segítségre szoruló, hazánkban őshonos védett állatot sikerült megmenteni. Március 7-én például egy mérgezésből felgyógyult parlagi sas szabadon engedésére kerülhetett sor, a közeljövőben pedig egy mentett hódot fognak a kert szakemberei visszajuttatni a szabad természetbe.

 

Fővárosi Állat- és Növénykert

1146 Budapest, Állatkert krt. 6-12

 

http://www.zoobudapest.com/

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük