Tízből kilenc magyar még soha nem hallott a Dolgok Internetéről (IoT), pedig európai viszonylatban is kiemelkedően nyitottak vagyunk a technológiai újításokra – derült ki a Samsung felhasználói szokásokat vizsgáló friss kutatásából. Aki viszont ismeri, az szereti is: a tájékozott válaszadók egyötöde az IoT-képes eszközökért többet fizetne. Ez az állítás különösen igaz a harminc körüli nőkre, akik jóval nagyobb érdeklődést mutatnak az okos megoldások iránt, mint a férfiak.  A Samsung 2020-ra már kizárólag IoT-képes eszközöket fog gyártani, az elkövetkezendő négy évben pedig 1,2 milliárd dollárt fordít fejlesztésekre.

 

Tízből kilenc magyar még soha nem hallott a Dolgok Internetéről (IoT), pedig európai viszonylatban is kiemelkedően nyitottak vagyunk a technológiai újításokra – derült ki a Samsung felhasználói szokásokat vizsgáló friss kutatásából. Aki viszont ismeri, az szereti is: a tájékozott válaszadók egyötöde az IoT-képes eszközökért többet fizetne. Ez az állítás különösen igaz a harminc körüli nőkre, akik jóval nagyobb érdeklődést mutatnak az okos megoldások iránt, mint a férfiak.  A Samsung 2020-ra már kizárólag IoT-képes eszközöket fog gyártani, az elkövetkezendő négy évben pedig 1,2 milliárd dollárt fordít fejlesztésekre.

 

Távolról is elindíthatunk egy mosást, benézhetünk a hűtőnkbe, automatizálhatjuk a fűtésszabályozást és a világítást, nap közben is ellenőrizhetjük lakásunk biztonságát, és mindeközben monitorozhatjuk a saját egészségügyi állapotunkat. Az Internet of Things (IoT), azaz a Dolgok Internete egy gyűjtőfogalom: olyan, távolról is irányítható eszközöket jelöl, amelyek interneten keresztül önállóan is tudnak kommunikálni egymással.  Világszerte már most csaknem négymilliárd IoT-képes készülék működik a háztartásokban, és ez a szám robbanásszerűen emelkedhet a viselhető eszközök, az önjáró autók és okos otthonok elterjedésével.

 

Imádjuk az okos eszközöket, de nem tudjuk mire lehet használni őket

 

A Samsung 18 európai országot vizsgáló felmérése szerint a fogyasztók ismeretei egyelőre jócskán elmaradnak a fejlesztések ütemétől: a magyarok közel 90 százaléka például nincs tisztában az IoT kifejezés pontos jelentésével, és ezzel alig maradunk el az európai átlagtól.

Az egyes korosztályok ismeretei között komoly eltéréseket mutat a felmérés. A 16-24 évesek körében a férfiak sokkal érdeklődőbbek: 29 százalékuk hajlandó lenne fizetni azért, hogy IoT-képes legyen egy általuk megvásárolt eszköz, míg a nőknél ez az arány a 13 %-ot sem éri el. Az önállósodás és a gyermekvállalás időszakában viszont megfordul a tendencia: a 25-34 éves nőknek már több mint egyharmada fizetne többet az okos eszközökért, miközben a hasonló korú férfiak csupán egyötödére igaz ez az állítás. Az európai átlag ebben a kérdésben egészen mást mutat: a szóban forgó korosztályban a nők és a férfiak közel azonos arányban (22 % és 23%) vásárolnának drágább, de nagyobb tudású eszközt.

 

Bár az IoT-t még nem ismerik a magyarok, kiemelkedően fogékonyak a technológiai újítások iránt: 58 százalékuk figyelemmel kíséri a legújabb fejlesztéseket, és tízből kilenc válaszadó a közeljövőben vásárolni tervezett elektronikai eszközök tulajdonságaira is ügyel. Ennek ellenére a magyarok mintegy 40 százalékának van legalább egy olyan okos készüléke, amelyet nem tud teljes mértékben kihasználni. Közülük minden harmadik vásárló mindössze egyetlen funkció alapján választotta ki az adott terméket. Hiába képes tehát az eszközünk csatlakozni az internethez, ha nem ismerjük az IoT-ban rejlő lehetőségeket, nem is tudjuk kiaknázni azokat.

 

IoT: okosabb és biztonságosabb otthonok

 

2020-ra még a legóvatosabb becslések szerint is minden emberre 3 IoT-képes eszköz jut majd, és egyre többen fogják automatizálni a háztartáskörüli teendőket. A Dolgok Internete tehát jóval kényelmesebbé teheti a mindennapokat, de a benne rejlő lehetőségek már jócskán túlmutatnak a komfort funkciókon.

 

„Magyarországon az elmúlt évben 6512 lakástüzet regisztráltak, és az esetek jelentős részét emberi gondatlanság okozta. Ez a szám jelentősen csökkenne, ha a tulajdonosok bármikor ellenőrizhetnék a lakásukat, és akár távolról is áramtalanítani tudnák a bekapcsolva felejtett elektromos eszközeiket. Az IoT tehát nemcsak kényelmesebbé, de sokkal biztonságosabbá is teheti az otthonokat. Éppen ezért a Samsung 2020-ra már kizárólag olyan eszközöket fog gyártani, amelyek képesek lesznek csatlakozni az internethez, az elkövetkezendő négy évben pedig csak Amerikában 1,2 milliárd dollárt fordítunk majd IoT-képes készülékek fejlesztésére." – mutatott rá Nyilas Orsolya, a Samsung Electronics Magyar Zrt. kommunikációs vezetője.

IoT a mindennapokban

 

Tényleg a saját otthonunk lesz a jövő kórháza? A viselhető okoseszközökkel figyelhetjük saját és szeretteink egészségét, az így összegyűjtött anyagok az orvosok segítségére lesznek. http://medicalfuturist.com/2015/04/28/future-home-hospital/  

 

Az összekapcsolódás életeket menthet meg! Amerikában évente közel 50 000 páciens, azaz egy Eger méretű település lakossága hal meg azért, mert a kórházban használt orvosi műszerek és berendezések között nincs összeköttetés. Mivel azok nem tudnak kommunikálni egymással, hiába jelez az egyik műszer valamilyen rendellenességet, a másik kórházi berendezés változatlanul működik tovább. Mindez az egymással is összeköttetésben lévő, IoT-képes eszközökkel megakadályozható lenne.

http://electronicdesign.com/communications/internet-things-can-save-50000-lives-year

 

A világon közel 50 millió ember él epilepsziával. Egy startup  viselhető okos eszközökkel segítene a rohamok előrejelzésében illetve abban, hogy időben tudathassák másokkal, ha baj van.

https://www.technologyreview.com/s/532811/a-sleek-wristband-that-can-track-seizures/

 

A viselhető okoseszköz piac robbanásszerű növekedésének lehetünk tanúi. Sok olyan példával találkozhatunk, amikor az okoskarkötők, melyekkel egészségi állapotunkat monitorozhatjuk, emberek életét menthetik meg. A Samsung legújabb innovációja a legjobb technológiával felvértezve segít egészségünk és energikusságunk megőrzésesben.

http://www.samsung.com/hu/news/local/gear-fit2-and-gear-iconx-smart-accessories

 

A tűzoltók az IoT segítségével több életet menthetnek meg!

2015-ben 6512 lakástüzet regisztráltak Magyarországon, ezek 99 százaléka  emberi gondatlanságra vagy szándékosságra vezethető vissza, a második leggyakoribb ok az elektromos eszközök és azok meghibásodása. Az IoT segíthet a tűzoltóknak (felmérni a tűz kiterjedtségét + bent rekedt embereket)

http://www.forbes.com/sites/federicoguerrini/2015/06/29/firefighters-and-the-internet-of-things/#2474fed0451b

 

Sok kicsi sokra megy! Két egyszerű eszköz segítségével könnyen nyomon követhetjük a zuhanyzáshoz használt víz mennyiségét, így amellett hogy takarékoskodunk, még a környezetet is kíméljük!

https://www.theguardian.com/lifeandstyle/2014/aug/06/best-domestic-water-saving-gadgets

 

2016-ban világszerte már több mint 4 milliárd IoT eszköz lesz használatban csak a háztartásokban (ez a szám 2020-ra 13 milliárdra nőhet)

http://www.gartner.com/newsroom/id/3165317

 

Az Opinium Research által végzett kutatás 2016. március 16. és április 1. között, 10 138 brit, osztrák, belga, bolgár, német, dán, finn, görög, magyar, olasz, portugál, holland, norvég, lengyel, spanyol, román, svéd és svájci felnőtt online megkérdezésével zajlott. A megállapítások ezen online kérdőív válaszain alapulnak. Az Egyesült Királyság* kivételével súlyozást nem alkalmaztak az eredmények feldolgozása során. A vizsgált minta kiválasztásakor arra törekedtek, hogy az online megkérdezés korlátai ellenére is megközelítőleg egyenlő legyen a különböző korcsoportok és nemek aránya.

 

Néhány adat a Lightspeed GMI egy tavaly végzett kiegészítő kutatásából származik, amely során 18 ezer 16 év feletti felnőttet kérdeztek meg online Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, Finnországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Magyarországon, Hollandiában, Norvégiában, Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban, Svájcban, Romániában és az Egyesült Királyságban (1000 fő/ország). Az adatokat az ismert, korra és nemre vonatkozó nemzeti jellemzők alapján országonként súlyozták. Az interjúkat online rögzítették 2015. április 21. és május 18. között.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük