Irány a süllyesztő avagy a Nép szava Isten szava?

Komoly fenyegető címlappal indult útjára ma a Népszava. Feltűnő volt, olyannyira, hogy itt Brüsszelben is vártuk, mi fog ebből kisülni. Talán Orbán Viktor kisöccsének az édesanyja volt párttitkár? Vagy esetleg a kutya titkosügynök? Az RTL-es médiaháború újabb fejezete kezdődik? Vagy megint az összeesküvés hivők újabb csatája jön?

Komoly fenyegető címlappal indult útjára ma a Népszava. Feltűnő volt, olyannyira, hogy itt Brüsszelben is vártuk, mi fog ebből kisülni. Talán Orbán Viktor kisöccsének az édesanyja volt párttitkár? Vagy esetleg a kutya titkosügynök? Az RTL-es médiaháború újabb fejezete kezdődik? Vagy megint az összeesküvés hivők újabb csatája jön?

Nos nem erről van szó. Sokkal egyszerűbbről. A svájci befektető kiszáll a lap finanszírozásából. És akkor ez a nagy múltú média beadja a kulcsot. (Mint most az USA-ban a Computerworld) De hát ilyen a piac kérem! http://hvg.hu/tudomany/20140624_47_ev_utan_megszunt_a_computerworld

A lapnak lehetősége lett volna  megújulni. Csak nem tette. A felforgatás, a támadás volt az ars poeticája, mint Gyurcsány Ferencnek, aki megüzente: Mindenáron megbuktatjuk a kormányt és Viktátort! Csakhát…

Csakhát a mai magyar valóság nem vevő az ilyen retorikára. Az emberek élni, dolgozni akarnak. Nem acsarkodni. Elegük van abból, hogy Brüsszel beleszól az életükbe, attól kezdve milyen szögben hajlik az uborka egészen addig, mit ehet uzsonnára a gyerek. (Pardon ez utóbbi hazai műalkotás, nem innen származik. De háborúzni sem akarnak. Sőt azt sem, hogy a rákényszerített fegyverkezéssel eladósítsák az országot. És ahogy az oroszokat, úgy az amerikai csapatokat sem látják szívesen…)

Nos van egy újság, ami saját ideológiáját és gumikutyáit hirdeti. Konfrontálódik ahelyett, hogy olvasóik érdekét képviselné. Elvi síkon. Nos az emberek is elvi síkon döntenek. Nem véletlen, hogy a baloldal esik szét. Mint ahogy az sem, hogy amit írnak a Népszava hasábjain immár egy kis fanatikus réteg kivételével senkit sem érdekel. Nem veszik a lapot. A befektető mivel látja, hogy ebből nincsen haszon, kiszáll. Mert nem hülye, hogy hagymázos rémálmokat finanszírozzon. Ha pedig tovább akarja csinálni nem kell mindezeket kinyomtatni. Ott az internet. a gondolat megjelenik, nem sérül a szólásszabadság, természetesen ha van valaki aki ezt finanszírozza, és aki olvassa.

Ahogy a hírekből itt látom, a főszerkesztő a kormányt hibáztatja. Nem hirdet náluk eleget. De miért is hirdetne? Ki az, aki ádáz ellenségét finanszírozza. Mert más az ellenfél és más az ellenség. Az ellenféllel lehet kompromisszumokat kötni. Az ellenfél egyes javaslatai akár előre is vihetik a közös ügyet. Lehet vele értelmesen beszélgetni, vitatkozni. De az ellenség az más: Azzal nem lehet semmit csinálni. Sőt olyan lépéseket is megenged magának, ami a tisztesség és etika szabályain kívül vannak. (A magyar balliberálisokról itt Brüsszelben közmondásos, ha valami nem tetszik nekik,  saját kormányukat, országukat jelentik fel, sokszor belső információkat is átadva a brüsszeli „illetékes elvtársaknak", aki szemben udvariasan megköszönik, majd ütnek egyet ha tudnak az országon.) Mert az ilyen akcióknak csak a magyar polgárok isszák meg a levét, és azután nagy szemmel a balliberális oldal megmondói kiabálják: Mit szidják az EU-t a magyar polgárok, hiszen onnan kapnak segélyt… De ez már azóta tart amióta a FIDESZ a kormányzó erő Magyarországon.

Nos, ennek a folyamatnak egy lépése a Népszava várható csődje. Egy történelmi lap, hagyományokkal, amely képtelen volt megújulni. Képtelen volt olyan tartalmat adni, ami érdekelte volna az embereket. Képtelen volt változtatni saját elitista felfogásán, hogy ők majd megmondják a tuttit. Ez megtehető volt Kádár alatt. Talán még csak-csak eldöcögött a szekér addig is, amíg a szocialisták voltak kormányon, mert akkor csurrantak cseppentek a támogatások. De most már nincsen ilyen. A lepel lehullt. A függönyt leeresztik.

Vége. Ítélt a Nép. Nem kell megosztó csoport, nem kell egy folytonosan támadó vádaskodó kiadvány. Félő, azonban, hogy ez egy folyamat kezdete, és akik nem ismerik fel mindezt követni fogják.

Emlékeznek arra a viccre amit annak idején a KGST-ről meséltünk Kádár János idején.

Hallotta? A KGST-t megelőztük! Miért? Mert ő a szakadék szélén áll. Mi pedig egy lépéssel előtte!

A lap sorsa figyelmeztető minden olyan média számára, aki nem szolgálja az olvasóit, hanem meg akarja mondani a tutit. Bal és jobboldalon, liberálisoknál egyaránt.

Advocatus Diaboli