Tavaszi áldozat/Tűzmadár
5 perc olvasás
Sztravinszkij két egyfelvonásosával érkezik a Moszkvai Klasszikus Balett. 2014. június 27-én a Tavaszi áldozat és a Tűzmadár című balettekkel vendégszerepel a Moszkvai Állami Akadémiai Klasszikus Balett Színház társulata a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az előadásokat a Bolsoj két egykori sztárja, Natalija Kaszatkina és Vlagyimir Vasziljov koreografálta.
Sztravinszkij két egyfelvonásosával érkezik a Moszkvai Klasszikus Balett. 2014. június 27-én a Tavaszi áldozat és a Tűzmadár című balettekkel vendégszerepel a Moszkvai Állami Akadémiai Klasszikus Balett Színház társulata a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az előadásokat a Bolsoj két egykori sztárja, Natalija Kaszatkina és Vlagyimir Vasziljov koreografálta.
A XX. század elején Sztravinszkij a párizsi emigrációban alkotó Gyagilev impresszárió megrendelésére három művet írt, melyekkel nemzetközi hírnévre tett szert. A Tavaszi áldozatot 1913-ban mutatta be az Orosz Balett Nizsinszkij koreográfiájával, és hatalmas botrányt kavart. A nézők kifütyülték az előadást, mégis ezt tartják a modern balett megszületésének, amely alapjaiban változtatta meg a zene és a tánc ritmusszerkezetről alkotott képét. Az ősi Oroszország pogány szertartásairól megálmodott vízió a mai napig elbűvöli a nézőket.
Az 1910-ben Mihail Fokin koreográfiájával bemutatott Tűzmadár az egyik legnépszerűbb és legtöbbet játszott balettzene, amely a kezdetektől számos komponista munkájára volt hatással. A klasszikus európai és orosz népmesei elemeket és népzenei motívumokat felhasználó mű az örök ellentét, a jó és a rossz harcáról szól.
A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Moszkvai Klasszikus Balett hagyományos előadásában tekinthető meg a két remekmű. A kiváló kondícióban lévő társulat a nagy orosz balettiskola, a Bolsoj két egykori sztárja, Natalija Kaszatkina és Vlagyimir Vasziljov autentikus, a néptánc elemeit is ötvöző koreográfiájával mutatkozik be a Budapesti Nyári Fesztiválon, amely az elmúlt évtizedekben bejárta a világot.
A Moszkvai Állami Akadémiai Klasszikus Balett Színház – rövidebb és közismertebb nevén a Moszkvai Klasszikus Balett – több mint negyven éves múltra tekint vissza.
A színház első művészeti igazgatója Igor Alekszandrovics Mojszejev, a neves táncos és koreográfus volt. Kaszatkina és Vasziljov 1977-ben kerültek az intézmény élére, és fokozatosan átalakították annak profilját. Az utazó turnészínházként működő Moszkvai Klasszikus Balett évtizedek óta világszerte nagy sikerrel közvetíti az orosz balettiskola hagyományát. Eddig több mint 200 városban, 30 országban, 5 kontinensen léptek fel 75 balett táncossal, 30 tonnányi díszletet és mintegy 4000 darab színházi jelmezt utaztatva. A Kaszatkina és Vasziljov kettős több mint húsz balettelőadást és számos operát állított színpadra, többek között Csajkovszkij-, Prokofjev-, Minkus-, Sztravinszkij-, Bartók- és Hacsaturján-darabokat. Olyan műveket tartanak repertoáron, melyekben a darab története és koreográfiája egyformán izgalmas és erős. A rengeteg teltházas előadás, a mozis közvetítések sikere és a külföldi előadások pozitív fogadtatása méltó visszajelzés a több évtizedes művészi munka értékéről.
A Tűzmadár és a Tavaszi áldozat az orosz származású Igor Sztravinszkij mesterműve, akit sokan a 20. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzőjének tartanak, és aki nem csak komponistaként, hanem zongoristaként és karmesterként is komoly elismerést vívott ki magának.
A Tűzmadár és a Tavaszi áldozat egy trilógia első és utolsó részei, melynek középső eleme a Petruska címet viseli.
Ez a három mű – melyet azóta is óriási sikerrel játszanak világszerte – hozta meg Sztravinszkij számára a világhírt. Életét azonban nemcsak hatalmas elismerések szegélyezték, hanem nagy tragédiák is. 1938. november 30-án meghalt a lánya, 1939. március 2-án elhunyt a felesége, június 7-én pedig meghalt az édesanyja is.
Igazi világfi volt: Párizsban élt és alkotott, francia állampolgárságot kapott, majd családja tragédiája után Amerikába utazott, és hamarosan ott is megkapta az állampolgárságot. Jó kapcsolatot ápolt Picassóval, aki portrét is készített róla.
Íróként is tevékenykedet: a Zene költészete című könyvében írta le az azóta szállóigévé vált mondatát, miszerint „a zene önmagán kívül semmit sem képes kifejezni". Komoly megpróbáltatást jelentett számára, hogy bármilyen népszerűségre is tett szert a világban, művei a Szovjetunióban egytől-egyig tiltólistán voltak. 1962-ben rehabilitálták, ekkor sok évtizedes távollét után hazalátogathatott szülőföldjére.
Sztravinszkijnek számos szerzői korszaka volt, és a Tűzmadár zenéje nem is lehetne pontosabb lenyomata első periódusának. Ekkor még mesterének, Rimszkij-Korszakovnak a hangszerelési technikáját követi, részben viszont már érezhetőek rajta a francia impresszionisták hatásai is. Emellett jelentős szerepe van a darabban az orosz népzenei hagyományoknak. Ettől a három elemtől válik a Tűzmadár egy igazán különleges, egyedi mesterművé.
Sztravinszkij képzeletét már a Tűzmadár után megragadta egy orosz pogánykori szertartásra épülő mű gondolata, melyben a tavasz akkor köszönthet csak be, ha egy fiatal emberi lényt feláldoz a közösség. A Petruska komponálása miatt azonban csúszott a megvalósítással.
A Tavaszi áldozatot 1913-ban mutatta be Párizsban az Orosz Balett. A várt siker azonban elmaradt. Óriási botrány volt az előadás, a közönség végig ordítozott, fütyült, a korabeli tudósítások szerint jószerével alig lehetett hallani a zenét. A nemtetszés fő oka az volt, hogy a közönség jelentős része a szimbolikus tartalmat, vagyis az emberáldozatot és a disszonáns zenét kifejezetten barbárnak érezte. A nem túl kedvező fogadtatás ellenére ezt a balettművet szokás a modern balett megszületésének tekinteni.
A zseniális zeneszerző mesterműve a Tavaszi áldozat/Tűzmadár 2014. június 27-én 20 órakor lesz látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Moszkvai Állami Akadémiai Klasszikus Balett Színház előadásában.
http://www.youtube.com/watch?v=N50B-wiErOY
Lantai József
