A református hit és felekezet megjelenése a közép-amerikai országban a 19. századra megy vissza. A református gyülekezetek alapítását 1872 óta az USA Presbiteriánus Egyháza északi és déli egyháztestei kezdte meg. Jóllehet a csaknem 100 millió lakosú országban a protestánsok mindössze a lakosságnak csak 6 %-át teszik ki, a mexikói társadalomra és az állam demokratizálására nem kis befolyásuk volt és van – állítja a református teológus, író és kiadó, Leopoldo Cervantes-Ortiz professzor Mexikó-városból.

 

A református hit és felekezet megjelenése a közép-amerikai országban a 19. századra megy vissza. A református gyülekezetek alapítását 1872 óta az USA Presbiteriánus Egyháza északi és déli egyháztestei kezdte meg. Jóllehet a csaknem 100 millió lakosú országban a protestánsok mindössze a lakosságnak csak 6 %-át teszik ki, a mexikói társadalomra és az állam demokratizálására nem kis befolyásuk volt és van – állítja a református teológus, író és kiadó, Leopoldo Cervantes-Ortiz professzor Mexikó-városból.

 

 Az elmúlt jó másfél évszázadban a hatalmas országban hatféle presbiteriánus/református egyháztest alakult ki. Ezek között a legnépesebb a Mexikói Nemzeti Presbiteriánus Egyház, melynek 1 200 000 egyháztagja, 4 800 gyülekezete, 700 felszentelt lelkésze van. Hét teológiai főiskolájuk, szemináriumuk van, öt kórházuk, szanatóriumuk segíti a rászorultakat. Hitvallásaik között kiemelt helyen szerepel a Heidelbergi Káté, amit hitoktatásban és konfirmációi előkészítéskor használnak. Az utánuk következő legnépesebb egyháznak, a konzervatív-reformátusnak közel 30 000 tagja van, a többiek párezer lelket számláló közösségek.

Kálvin tehát nem ismeretlen Mexikóban. A spanyol megszállás elleni függetlenségi küzdelem vezetőit, Miguel Hidalgot és José María Morelost Luther és Kálvin követésével vádolták meg, s kiközösítették őket a katolikus egyházból. Minthogy katolikus lelkészek voltak, s így elítélésük a reformok, illetve a protestantizmus elterjedésének a megakadályozását célozta. Igazából Kálvin és a reformátusság megjelenése az országban egyfajta liberalizálódást jelentett, amerikai mintára. Ezt csak hangsúlyosabbá tette az USA 1847 szeptemberében végrehajtott katonai intervenciója Mexikó ellen.

Megbízható történeti források szerint az első református istentiszteletet az intervenciós sereg által elfoglalt mexikó-városi nemzeti palotában tartották. A református hit és tanítás ismertté tételében fontos szerepe volt Camilo Díaz presbiteriánus lelkésznek. A külföldi missziós társaságok megjelenésével olyan kép alakult ki (illetve olyan képet alakítottak ki) a lakosságban, hogy az igazi, hiteles evangéliumot azért hozták be az országba, hogy ezzel a „római hitetlenségnek" véget vessenek. Ez persze nem volt cél. A protestáns, kálvini befolyás elsősorban a társadalom demokratizálódási folyamataiban játszott egyházon túli keretek között szerepet. De legalább ennyire fontos és jelentős az oktatásügyben elfoglalt helyük is a mexikói reformátusoknak.
Földrajzilag jelentős elterjedtséget, pontosabban kiterjedést mutatnak a presbiteriánus/református gyülekeztek. Ám kiváltképpen a chiapas és tabasco indiánok lakta területeken nőtt meg befolyásuk. Az indiánok kiváltképpen gyorsan fogadták el a kálvini tanításokat, illetve egyszerű egyházi gyakorlatot, s a református hitet, elsőrenden is a Heidelbergi Káté egyszerű, velős, világos tanítása alapján. Száz évvel ezelőtt, Kálvin 400. születésnapján a református politikus, Aarón Sáenz (1891-1983) olyan beszédet mondott, amiben vázolta a reformátusok szerepét a forradalom előkészítésében. Ezzel sok ember vágyának adott kifejezést, lelkészek, presbiterek, gyülekezeti tagok hazaszeretete és szabadságszeretete szólalt meg beszédében.

Az 1920-as évek végén Sáenz államelnök-jelöltként részt vett a választásokon. Az, hogy mégsem futott be, az elemzők szerint karakterisztikusan református képzettségével, érvelésével, magatartásával függött össze.

Kálvin öröksége segítette kialakítani azt a vallási, politikai és kulturális profilt, ami a mai pluralista, sokrétű mexikói társadalomban jelen van és a reformátusság méreteihez képest befolyást tud gyakorolni a mexikói közgondolkodásra és közéletre.
Érdemes megemlíteni, hogy a mexikói reformátusok, presbiteriánusok között szinte a kezdetektől fogva közkézen forgott lelkészi könyvtárakból a spanyol fordítású Biblia, s hamar megjelent Kálvin fő műve, a Keresztyén vallás rendszere, az Institución de la religion Christiana is presbiteriánus körökben. Cipriano de Valera (1532-1602) Londonba menekült humanista spanyol tudós, aki személyesen találkozott Kálvinnal, s utána fordította le spanyolra az Institutiot, amit 1597-ben adtak ki. Érdemes megjegyezni róla, hogy 1558 óta Cambridge-ben, Oxfordban és Londonban tanított reformált teológiát és spanyol nyelvet. Fordítása aztán több revideáláson is keresztül ment az idők, a századok folyamán. Napjainkig 6 kiadása olvasható spanyolul. A tengerentúli spanyol nyelvterülteken, így Mexikóban is első renden az 1858-as kiadás jelent meg, amit holland és amerikai támogatással vettek kézbe a mexikói református/presbiteriánus lelkészek, presbiterek és érdeklődő gyülekezeti tagok. De már hamarosan megérkezett a másik fordítás is, amit a skót református egyház készíttetett spanyolul Edinburghban. Henry Beveridge munkája 1845-ben készült el, s valamivel az előbbi után érkezett meg Mexikóba. Latin-amerikai meghonosodását segítette az 1936-os buenos airesi kiadás, majd az 1952-es fakszimile kiadás Mexikó-városban. Az 1969-es hollandiai kiadás már az eredeti Cipriano de Valera-féle fordítás modern átdolgozása. 1988-ban Ricardo Cerni lelkész végzett a szövegen még pontosítást, amit a neves Eerdmans grand rapidsi/Michigan/USA református egyetemi kiadó jelentetett meg. Ugyanígy hamar megjelent a Heidelbergi Káté, a Catechismo de Heidelberg is spanyol fordításban az Újvilágban.

A mexikói presbiteri/református egyházak összesen 16 szemináriumot, bibliakutató intézetet és oktatási központot tartanak fenn. El Faro című lapjuk május-júniusi számában emlékeznek meg Kálvin születésének 500. évfordulójáról. Külön füzetet is megjelentettek Dr. S. P. López lelkész tollából, aki ezt a témát dolgozta fel: Bevezetés Kálvin János életébe és teológiájába. Jó látni, hogy reformátorunk ismertsége és elismertsége a messzi kontinensen elevenen él, ami azért is jelentős és fontos, mert Latin-Amerika és Közép-Amerika közismerten a római katolikus egyház abszolút többségét mutató területe a vallási világtérképnek. Mexikói református testvéreink nagy szellemi ráfordítással jelentetik meg a legújabb és kulcsfontosságú külföldi teológiai munkákat. Ezek között felfedezhetjük a katolikus Gánóczy Sándor professzor Kálvinról írt könyvét is. Úgy tűnik, hogy a mexikói reformátusok még sincsenek olyan távol tőlünk!

Dr. Békefy Lajos

© www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük