2024.március.29. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Karácsony Izraelben

4 perc olvasás
<span class="inline inline-left"><a href="/node/56805"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/israel.gif" border="0" width="68" height="50" /></a></span>Az átlag izraeli alig szerez tudomást arról, hogy a december 24-ről 25-re virradó éjszaka másfél milliárd ember legnagyobb ünnepe kezdődik.A helyi, héber nyelvű rádió- és televízió hírei között szerepel a betlehemi, názáreti éjféli mise, közlik az országba érkező zarándokok számát is. Héber neve is van a Karácsonynak: chág hámolád, azaz "a születés ünnepe". A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió interneten is vehető héber adása a hírek bemondása előtt az "örömteli Chanuka" mellett "keresztény hallgatóinknak örömteli karácsonyt" is kíván, tudva, hogy pl. az éjjel-nappali hírműsort szolgáltató BÉT adónak igen sok izraeli és palesztin arab, valamint külföldi, héberül tudó keresztény hallgatója is van.

israelAz átlag izraeli alig szerez tudomást arról, hogy a december 24-ről 25-re virradó éjszaka másfél milliárd ember legnagyobb ünnepe kezdődik.A helyi, héber nyelvű rádió- és televízió hírei között szerepel a betlehemi, názáreti éjféli mise, közlik az országba érkező zarándokok számát is. Héber neve is van a Karácsonynak: chág hámolád, azaz "a születés ünnepe". A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió interneten is vehető héber adása a hírek bemondása előtt az "örömteli Chanuka" mellett "keresztény hallgatóinknak örömteli karácsonyt" is kíván, tudva, hogy pl. az éjjel-nappali hírműsort szolgáltató BÉT adónak igen sok izraeli és palesztin arab, valamint külföldi, héberül tudó keresztény hallgatója is van.

israelAz átlag izraeli alig szerez tudomást arról, hogy a december 24-ről 25-re virradó éjszaka másfél milliárd ember legnagyobb ünnepe kezdődik.A helyi, héber nyelvű rádió- és televízió hírei között szerepel a betlehemi, názáreti éjféli mise, közlik az országba érkező zarándokok számát is. Héber neve is van a Karácsonynak: chág hámolád, azaz "a születés ünnepe". A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió interneten is vehető héber adása a hírek bemondása előtt az "örömteli Chanuka" mellett "keresztény hallgatóinknak örömteli karácsonyt" is kíván, tudva, hogy pl. az éjjel-nappali hírműsort szolgáltató BÉT adónak igen sok izraeli és palesztin arab, valamint külföldi, héberül tudó keresztény hallgatója is van.

Mégis: az itt született, itt felnevelkedett zsidó lakosság alig tud valamit a keresztény hagyományokról. (Sokuk önnön ősei hagyományairól is nagyon keveset.) Azért mégis kisugárzik belőle valamennyi.

A 2011. év végén Izrael összlakossága kerekítve 7,8 millió fő.  Több, mint a  háromnegyede, vagyis közel 5,9 millió zsidó, tehát a negyedrész valamelyik kisebbséghez tartozik, akiknek a zöme arab.Az izraeli arabok nagy többsége a muzulmán vallás valamelyik ágát követi, többnyire a szunnitát. Él itt egy százezres nagyságrendű drúz közösség is, ők egy egyedi, "nemzeti" muzulmán szekta tagjai.Az Izraeli Statisztikai Hivatal 2011 végére 154,400 főben adja meg az ország keresztény polgárainak a számát. Közülük azonban csak 122,500 fő tartozik az arabsághoz, vagyis a fennmaradó 31,900 keresztény nem arab.Akkor hová tartozik?

Többségük orosz anyanyelvű. Zsidó bevándorlók házastársaiként érkeztek az országba és kaptak állampolgárságot, bár magukat keresztényként azonosítjákAz izraeli lakosság egy jóval nagyobb csoportja, körülbelül 4 százaléka, azaz mintegy 312 ezer állampolgár nem vallja magát sem zsidónak, sem arabnak. Vallási téren – hivatalosan – sem azonosul sem a judaizmussal, sem az iszlámmal, sem a kereszténységgel.Ők is zömmel a Szovjetunióból, vagy annak utódállamaiból érkeztek. Zömmel, de nem kizárólagosan. Akadnak közöttük amerikaiak, skandinávok, sőt – magyarok is.Az átlag izraeli zsidó polgár keresztény arabokkal csak akkor találkozik, ha vegyes lakosságú városban él: Názáretben, Haifában, Jaffában (de ők más negyedekben élnek: a keresztény lakosság a maga templomai, iskolái és egyéb intézményei közelében lakik) – Jeruzsálemben még inkább különválasztva élnek az egyes közösségek.Az itt megtelepedett európai keresztények és nem-zsidó vallás-semlegesek azonban a zsidó lakosság körében élnek. Bátran ide számítható az 1990 óta Oroszországból, Ukrajnából és a többi szovjet utódállamból érkezett elvben zsidó ("zsidó papírokkal" érkezett) bő milliós bevándorló-tömeg is, akik a szovjet rendszer vallásellenes lényegéből következően a zsidó hagyományokról alig hallottak.Tel Avivban, Rison Lecionban, Asdodban, Rehovotban, Beér Sévában és tucatnyi más városban az "orosz" üzletek előtt ott áll a pirossapkás "Gyed Maroz", magyar nevén Mikulás, a kirakatokban fenyőágak, egyes orosz-többségű negyedekben fenyőfát, karácsonyfa-díszeket árulnak.

(Tegyük hozzá: az arab keresztények többsége görög-keleti vallású; ők is, és a vallásukat tartó orosz ortodoxok is január 6-án tartják a Karácsonyt.)A Karácsony-hangulat tehát "beszivárog" Izraelbe, a Chanuka-gyertyák közé.A Szilveszter pedig lassan már polgárjogot is nyer, bár az elmúlt években a rabbinátus még a kósersági igazolás megvonását helyezte kilátásba azon éttermeknek, amelyek december 31-én este különleges szórakoztató műsort, tombolát, miegyebet rendeznek vendégeik számára.Akkor is, ha a vendégek éjfélkor nem húzzák meg a malac farkát

 

Breuerpress /szerk.: Halmos László ♦ 2011. december 25, vasárnap

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.