Szécsi Magda Gyöngy című novelláskötetéből a Kavics című drámát adta elő Cseh Judit a Werk Akadémia vizsgaelőadásán a Gólem Színházban Úgynevezett felolvasószínházat készített belőle Horkay Balázs rendező, Tóth Réka Ágnes dramaturg és Szemenyei János zeneszerző. A dráma úgy, ahogy láttuk, minden szempontból érett előadás volt. Cseh Judit alig nézett a forgatókönyvre, tudta a darabot. Nagy közönség előtt bármelyik színházban, bármikor színpadra kerülhetne!

Szécsi Magda Gyöngy című novelláskötetéből a Kavics című drámát adta elő Cseh Judit a Werk Akadémia vizsgaelőadásán a Gólem Színházban Úgynevezett felolvasószínházat készített belőle Horkay Balázs rendező, Tóth Réka Ágnes dramaturg és Szemenyei János zeneszerző. A dráma úgy, ahogy láttuk, minden szempontból érett előadás volt. Cseh Judit alig nézett a forgatókönyvre, tudta a darabot. Nagy közönség előtt bármelyik színházban, bármikor színpadra kerülhetne!

A szerző, Szécsi Magda 1958-as születésű, cigány származású magyar keramikus, író, grafikus, festő és illusztrátor. 4-18 éves koráig állami gondozott volt. Dolgozott kertészként, majd ápolónőként, elvégezte az Egészségügyi Főiskolát. 1980 óta jelennek meg írásai és illusztrációi. Kerámiákkal és festményekkel több kiállításon szerepelt, munkáiért Ferenczy Noémi-díjjal tüntették ki. Jelen novellája és a belőle készült egyfelvonásos dráma az állami gondozott gyerekkort idézi meg. Az előadást teljes egészében a hallgatók szervezték – kiválóan.

Az előadott történet: a Kádár-korban egy roma kislány kizárólag megaláztatást szenved el az intézeti nevelőktől, ezért egyetlen barátja a magány – ha éppen büntetésből bezárják a sötét raktárba. Kicsi kora óta semmi jóra nem számíthat a barna bőre miatt. Egyetlen egyszer látta csak az anyját. Megszökik a feltehetőleg vidéki intézetből, hogy megkeresse az anyát, bár a nevét és a címét nem ismeri. Megveri a rendőr, visszaviszi az intézetbe, aztán megpofozza a nevelőnő, Nusi néni is. Tanulság számára: „nincs különbség a benn és a kinn között". Sokat kérdezgetik, találkozott-e cukros bácsival. Unja a kérdéseket, s végül rávágja, hogy igen. Egy nőgyógyász megalázó vizsgálatot végez rajta. Nusi néni figyelmét csak akkor tudja felkelteni, ha puszta kézzel betöri az ablakot, és a karja erősen vérzik. Serdülőként érdekelni kezdi a cigány irodalom. A könyvtáros bácsi ekkor kavicsot tesz a kislány nyelve alá, mint magyarázza, hogy szebben beszéljen. Aztán könyv helyett megerőszakolja, mondván: „játsszunk papás-mamást!" A kiszolgáltatottság tetőpontján a kislány már nem védekezik.  Csak azt tudja, itt mindent el kell viselnie. Bármilyen lázadás ételmegvonással vagy sötétbe zárással jár.

A (fő)szereplő, Cseh Judit – bár vörös hajú, magas és fehér bőrű – játékával tökéletesen hihetővé varázsolta a kis cigánylány történetét. A rendező és a dramaturg szintén felsőfokon teljesített a darabban. Remélhetőleg ezt a stábot még gyakran láthatjuk együtt a színházi életben.

Illendő a tanáraikat is felsorolni: Orlai Tibor, Mattyasovszky-Zsolnay Bálint, Mattyasovszky-Zsolnay Bence, Juhász Dóra, Balogh Máté András, Gáspár Anna, Kulcsár Viktória, Barna Judit, Meczner Vera, Molnár Adél, Szép Károly, Berényi Konrád, Erdélyi Adrienn, Horváth Magyary Nóra és a vezető, Réz András.  Gratulálunk!

DOBI ILDIKÓ

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük