Az E-könyvek piacán vezető Kossuth-Mojzer Kiadó néhány napja bocsátotta útjára legújabb hangos-könyvét Kertész Imre és Esterházy Péter írásával, amely 1993-ban jelent meg a Magvető Kiadónál Egy történet címmel. Az Örkény István Könyvesboltban a CD-ről Kőrössy P. József beszélgetett erről Esterházy Péterrel – éppen az eddig egyetlen magyar Nobel-díjas író, Kertész Imre temetése hetében. Nem lehetett jelen az e-könyv egyik felolvasója, Kulka János sem, akinek a Kiadó munkatársai és a hallgatóság tagjai eredményes felépülést kívántak. Szomorú időszerűség…

Az E-könyvek piacán vezető Kossuth-Mojzer Kiadó néhány napja bocsátotta útjára legújabb hangos-könyvét Kertész Imre és Esterházy Péter írásával, amely 1993-ban jelent meg a Magvető Kiadónál Egy történet címmel. Az Örkény István Könyvesboltban a CD-ről Kőrössy P. József beszélgetett erről Esterházy Péterrel – éppen az eddig egyetlen magyar Nobel-díjas író, Kertész Imre temetése hetében. Nem lehetett jelen az e-könyv egyik felolvasója, Kulka János sem, akinek a Kiadó munkatársai és a hallgatóság tagjai eredményes felépülést kívántak. Szomorú időszerűség…

Esterházy Péter a tőle megszokott szellemességgel szólt a távollévőkről. Kulka János után felolvasni valamit, akár saját írást, rémes dolog. Kulka ugyanis okos színész, értő ember, „gyomorból is olvas". A két előadó meghívásának felelőssége a Mojzer Kiadót terheli. Kertész Imre könyveinek különös sorsa van. Mindegy, hogy a Nobel-díj előtt vagy után keletkeztek. „Az irodalom olyan helyzetbe tud hozni, amire [az ember] magától nem jönne rá – ilyen Kertész műve."

A lemezről ezt írja: „Nem árulom el, ki a gyilkos. Vagy kik a gyilkosok. Vagy kik voltak a gyilkosok. Voltak. És azt sem, kik lesznek. Pedig lesznek. Van két történetünk. Az első (a Kertész Imréé) nem létezne a gyilkosok nélkül, hangja tragikus, kiszolgáltatottságának szükségszerűségében nem kételkedik. Nem áll módjában kételkedni. A második [Esterházy Péteré] nem léteznék az első nélkül. Az első nélkül nem volna mit elmesélni, érdektelen közhelyek közt maradnánk. De mert a második történet szerzője (alulírott) olvasta az elsőt, kiléphetett saját banalitásából, és az első írás érzékenysége az övé is lett. Így ráláthatott az eddig kedélyesen eltakart kiszolgáltatottságára, sőt, arra a szenvedésre is, amelyet amúgy észre sem vett volna. A legkevesebb, hogy láthatjuk, miként működik az irodalom, miként adja át a tapasztalatát, de ennél többet is látni: miként változtatja meg az életünket, mert megváltoztatja a világot. Mert megváltoztatja a tekintetünket. Mást látunk immár. A két írás oda-vissza értelmezi egymást, ketten egyek, együttlétükben látszik összetartozó különbözőségük. Testvérként állnak egymás mellett, közel vannak, távol vannak." 

Kertész „a saját kiszolgáltatottságomra hívta fel a figyelmemet. Az ő hőse megsemmisül. Kertész radikálisabb", amíg Esterházy hasonló helyzetben dühös lesz. „Egy értelmiségi kiszolgáltatottsága kell ahhoz, hogy belekerüljön ilyen helyzetbe" – bár egy görkorcsolyázó vagy egy bányász is lehet érzékeny. Nincs válasz Kertész megállapítására: „erkölcstelen világban erkölcsösnek lenni is erkölcstelen"… „Hegyeshalom – évtizedek szimbóluma – a munka felszabadít…" 1991. április 26-án a vámos felvette Kertészről a Jegyzőkönyvet. „Nincs benne szeretet." Állítólag előzőleg ismertette a deviza- és valutaszabályokat… hazudott, mindenesetre megtalálta az ösztöndíjként kapott négyezer schillinget, és leszállította a vonatról, hiába volt jegye Bécsig és vissza. „A paragrafusok mindig ellenem szolgáltak…émelyítő törvénykezés… Országom magával háborúba lépett" – fantasztikus mondatok. „Ez a szabadság egy rab illúziója."

Esterházy szerint az abúzus: az áldozat szégyelli magát, mint Kafka novelláiban. Velünk is bármikor előfordulhat. 1991-ben már azt hittük, mindent szabad, de megörököltük a félelmet a diktatúrából. Nem vezet jóra, ha megfeledkezünk róla. Kertész Imre sokkal nagyobb író, mint ma látjuk.

A társlemezen Esterházy maga olvassa fel az ÉS-ben megjelent, Kertész Imrének címzett írását. Elmélkedik „a szavak csélcsap természetéről", a magyar gerincről, ami olyan mulatságos, mint hajdan az elvtárs megszólítás. Fáj a háta. „Rossz utazó vagyok, utazáskor nincs bennem szeretet…" A vámos eleve feltételezi a bűnt. „Félni csak örökké lehet… mint a vadállat, fürkészve figyelek." Súlyos, elgondolkodtató szöveg mindkettő a két nagy írónktól.

A 110 perces hangfelvétel 2015-ben készült a Michel-Sound Stúdióban, Szentmihályi Gábor hangmérnök és Mojzer Győző szerkesztő közreműködésével. Kiadta 2016-ban a Kossuth-Mojzer Kiadó. Ára 2990.- forint.

DOBI ILDIKÓ