Királyi és főúri lovaskultúra Gödöllőn
8 perc olvasás
A Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. 2012. június 28-án tartotta, „A Gödöllői Királyi Kastély komplex, környezetbarát üzemeltetését lehetővé tevő újjáépítése és családbarát szolgáltatásokkal történő fejlesztése" című projektjének ünnepélyes záró rendezvényét a kastély megújult Lovardájában.
A Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. 2012. június 28-án tartotta, „A Gödöllői Királyi Kastély komplex, környezetbarát üzemeltetését lehetővé tevő újjáépítése és családbarát szolgáltatásokkal történő fejlesztése" című projektjének ünnepélyes záró rendezvényét a kastély megújult Lovardájában.
Az eseményen köszöntőt mondott Gönczi Tibor a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója, Dr. Gémesi György Gödöllő Város polgármestere, és Dr. Kovács Vilmos ezredes, parancsnok HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum.
A gödöllői kastély idén nyáron zárja a KMOP-3.1.1./E-09-2f-2010 pályázat II. ütemét. A mintegy egymilliárd forintos rekonstrukció – amelyet Gödöllő Város Önkormányzata 100 millió forint önerő biztosításával támogatott – keretében valósult meg korábban a kastély Lovardájának, illetve az egykori Barokk istállónak a helyreállítása. A pályázat egyik eleme a Királyi és főúri lovaskultúra című állandó kiállítás létrehozása. A 2012. július 7-től látogatható új tárlat helyszíne a Barokk istálló felett, a mezzanine szinten található szobák, amelyek mindegyike dekoratív, a 18. század második feléből származó falfestéssel díszített. A kiállítás koncepciójának összeállításában, a műtárgyak, fotók kiválasztásában a téma legkiválóbb hazai szakértői vettek részt. A nyolc helyiségben egy-egy külön témát (pl. A magyar huszártiszt, A magyar lovas testőrségek, Dámalovaglás, Főúri, királyi vadászatok) mutat be a kiállítás.
A Gödöllői Királyi Kastély II. kiemelt projektje 2012. június 30-án zárul. Megújult a Lovarda és a kapcsolódó területek, amelyek már bemutatkoztak a nagyközönségnek, mint Magyarország soros Európai Uniós elnökségi helyszínei. A felújítás keretében két szekcióterem is megépült a Lovarda szintje alatt, amelyek egyikében – a projekt tervezett turisztikai fejlesztéseinek részeként – 3D vetítőterem került kialakításra. Itt a kastély történetét és a királyi család, elsősorban Erzsébet királyné Gödöllőn töltött napjait bemutató film enged bepillantást a királyi család hétköznapjaiba és tájékoztatja látványos, szórakoztató módon az érdeklődőket. A film operatőre Ragályi Elemér volt. A premierre és a vetítőterem átadására a projekt lezárásakor, 2012. június 28-án, csütörtökön az állandó kiállítás sajtótájékoztatóval egybekötött ünnepélyes megnyitójának alkalmával került sor.
Az eseményen Gönczi Tibor, a kastély igazgatója megköszönte az újjáépítésben résztvevőknek az együttműködést, a gyorsaságot és a rugalmasságot. Elmondta, hogy az egymilliárdos projekt 2010 augusztusában kezdődött, szűk fél évvel később már az uniós elnökség tanácskozásaira érkező delegációkat fogadhatta az eredeti pompájában felújított lovarda. A Közép-magyarországi Operatív Program keretében felújított Lovarda és a kapcsolódó istálló épületrészek kivitelezési munkálatai a támogatási szerződés aláírását követő közbeszerzési eljárás lezárultát követően elindultak. A hazai és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőnek számító, rendkívül rövid idő, mintegy 4 hónap alatt felújított terek a magyar uniós elnökség során mutatkoztak be a tárgyalások résztvevőinek és a nagyközönségnek. Az elnökségi félévet követően már elmondható, hogy a „próbaüzem", amely egybeesett az éles, üzemszerű használattal, sikeres volt, a projekt keretében felújított műemléki terek megfeleltek a várakozásoknak és az elvárásoknak.
Királyi és főúri lovaskultúra a 18-20. században.
A beruházás utolsó elemének részét képező Királyi és főúri lovaskultúra című állandó kiállításról Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetője elmondta: a barokk istálló feletti szint nyolc kisebb termében berendezett tárlat egyebek mellett a huszárélet, a magyar nemesi testőrség, a dámalovaglás, a főúri, királyi vadászatok hangulatát idézi. A hadtörténeti jelentőségű kiállítás több darabját hazai múzeumoknak és magángyűjtőknek köszönhetik.
A nagyrekonstrukció II. ütemének számító lovarda- és istállófelújításról korábban a projekt irányítói elmondták, hogy Magyarország legnagyobb barokk kastélyának lovardája 1746 és 1749 között épült. Erzsébet királyné kívánságára később átépítették, a padlószintet feltöltötték, az ablakszintet megemelték, kerek manézst alakítottak ki benne, amelynek négy pontjára tükröket helyeztek. A lovarda a királyné egyik kedvenc helye volt a kastélyban. Nemcsak lovas események voltak itt, hanem Horthy Miklós kormányzó engedélyével különböző rendezvényeket, bálokat is tartottak. Később tábori kórházat, a II. világháború után szovjet laktanyát rendeztek be itt.
A 18-19. századi rendi nemesi ideológiában a huszár alakja mintegy a nemzeti identitás hordozója lett, ez a lovasság volt hivatva őrizni az ősi magyar harcmodort. Virtus, vitézség, férfias jellem és ehhez megfelelő elegáns és harcias küllem – ezt várta el a köz a huszártól. A huszárok világát huszárhadnagyi öltözet, huszártarsolyok, festmények, s a huszárok mindennapi életének kellékei jelenítik meg. A nemesi felkelés, azaz a direkt katonai szerep mellett a vármegyék nemessége különleges alkalmakkor, országos méretű parádék, megyegyűlések, országgyűlések, királykoronázások, rangos temetések alkalmából is „rendbe állt". Díszes, családi címerekkel ékített tarsolyok, valamint az 1790-es koronaőrző bandériumok színesítik a kiállítás nemesi bandériumokat bemutató termét. A főúri kocsizásról szóló szobában többek között parádés kocsis ruhát, főúri kocsitípusokat, valamint Lotz Károly: Ötös fogat c. festményét láthatják a vendégek. A tárlat dámalovaglást bemutató szobája, benne egy 19. századi dámanyereggel, s Ottilia Strecker híres, Erzsébet királynét lovaglóruhában ábrázoló festményével szorosan kapcsolódik a gödöllői kastélyhoz. Erzsébet királynét nemcsak Európa egyik legszebb asszonyának, hanem egyik legjobb női lovasának is tartották. A jellegzetes dámanyeregben ülve vett részt kilovaglásokon, illetve a falkavadászatokon is. Lovas tudását folyamatosan fejlesztette, nem elégedett meg az ugratással és a magasiskolával: cirkuszi kunsztokat tanult a Renz Cirkusz műlovarnőitől, többek között a gödöllői kastély lovardájában is. A számára készített lovaglóruhák is igazi szabász-remekek voltak, egészen feszes felsőkabát, nyakrészen kilógó, csipkegalléros blúzzal, hosszú, uszályos szoknyával. A kiállítás magyar nemesi testőrséget bemutató termében festmények, grafikák mellett egy igazi iparművészeti kuriózumot is bemutatunk: egy vörös posztóra applikált, domború arany- és ezüsthímzéssel díszített nyeregtakarót. A 17-18. században készült erdélyi munka, török hatást mutat. A tárlat utolsó terme a király és főúri vadászatokkal foglalkozik, amely több szálon is kapcsolódik a gödöllői kastélyhoz. A Grassalkovichok vadaskertet létesítettek a kastély parkjának egy részén. Az Osztrák-magyar Monarchia időszakában rendszeresek voltak itt a falkavadászatok, melyeken Ferenc József és Erzsébet királyné – a kastély akkor használói – is előszeretettel vett részt. Az uralkodó igen jó vadász volt. Igazodott a vadászati írott és íratlan szabályaihoz, hagyományaihoz. Ferenc Józsefhez hasonlóan Horthy Miklós kormányzó is szenvedélyes vadász volt, s ezt a kedvtelését szívesen használta fel diplomáciai kapcsolatai erősítésére. A gödöllői vadászatokon gyakran látott vendégül magas rangú politikusokat. Vendége volt többek között Viktor Emánuel olasz király, Ciano gróf, olasz külügyminiszter, a windsori herceg, s a kapurtalai maharadzsa. A vadászatok témáját vadászfegyverek, vadászati meghívók, valamint a solymászat témájához kapcsolódó tárgyak reprezentálják.
Az egyes szobákban a korabeli műtárgyakat modern technikai eszközök egészítik ki, olyan szemüveg nélküli 3D-s monitorok, amelyeken az adott témához tartozó különböző ábrázolásokat láthatnak, valamint fekete-fehér filmhíradó-részleteket tekinthetnek meg az érdeklődők.
„A Gödöllői Királyi Kastély komplex, környezetbarát üzemeltetését lehetővé tevő újjáépítése és családbarát szolgáltatásokkal történő fejlesztése (II. ütem – KMOP-3.1.1/E-09-2f-2010-0002)".
2100 Gödöllő, Grassalkovich-kastély
Lantai József
