Kommunikációs konferencia Brüsszelben

Az esztendő utolsó hónapjában bonyolították le a találó nevű „Sztorik szavakban" (Telling the story) EU-s kommunikációs rendezvényt, mely lényegében két részből állt: egyrészt panel-megbeszélésekre került sor a fontosabb EU Főigazgatóságok (DG)  részéről delegáltak előadásával (élén D.Ciolis agrár-biztossal), másrészt ekkor adták át a  kommunikációs verseny helyezetteinek megszavazott díjakat is.

Az esztendő utolsó hónapjában bonyolították le a találó nevű „Sztorik szavakban" (Telling the story) EU-s kommunikációs rendezvényt, mely lényegében két részből állt: egyrészt panel-megbeszélésekre került sor a fontosabb EU Főigazgatóságok (DG)  részéről delegáltak előadásával (élén D.Ciolis agrár-biztossal), másrészt ekkor adták át a  kommunikációs verseny helyezetteinek megszavazott díjakat is.

      Miként tavaly, idén is igen nagy érdeklődéssel, az agrár-újságírók tömeges (30 országból 125 újságírót delegáltak) és aktív részvételével bonyolították le a három témakörben meghirdetett versenypályázatok rangsorolását. Előzetesen több mint bő négyszáz pályázat érkezett be, melyeket aztán egy független zsűri „előszelektált". Így a lelkes, szakavatott hallgatóságnak már csak a kiválasztott, azaz legjobbnak tartott kilenc pályázat rangsorolásának nehéz, de kellemes feladata jutott – a díjak ünnepélyes átadásával. Mivel a kategóriánként a „döntőbe" bejutott 3-3 pályázat mindegyike igen alapos munka eredményeként ért célba, így nem lehet célunk a pályaművek részletezése, csupán azok felsorolására szorítkozunk. Ám a felsorolásból is jól látható, hogy milyen széles skálán mozogtak a témák, a tarkaság előnyeit felcsillantva.

           Az agrárszektorban érdekeltek körét megszólító kategóriában első helyen az a pályázó végzett, aki a Balti-tenger szennyezettségének megakadályozására vállalkozó gazdák környezet-, pontosabban vízkímélő gyakorlatának a bemutatására vállalkozott. A 2. helyre rangsorolt pályázó a portugál gazdálkodók körében azokat a lehetőségeket és „legjobb gyakorlatokat" vizsgálta, melyekkel az agrár-környezetvédelmi intézkedéseket a biodiverzitás védelmére népszerűsíteni lehet. A 3. helyen szintén portugál pályázó végzett, aki tanulmányában a paratölgy ültetvények fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatát mutatta be – összefüggésben az ökológiai szolgáltatások jelentőségével, az NGO-szervezetek és a magánszektor közötti mintaszerű együttműködéssel.

   A második kategóriában (innovatív kommunikáció) egy román pályázó lett az első helyezett, aki a hazai gazdálkodók körében azt vizsgálta, hogy hogyan lehet őket információátadási célból a legegyszerűbb módon (még a legeldugottabb helyeken is) elérni. Ebben az SMS-ekre alapozó tájékoztatással is kiváló eredményeket tudtak elérni. A 2. helyet egy angol pályázó szerezte meg azzal a tanulmányával, melyben a döntéshozók és a polgárok költségtakarékos, közvetlen kapcsolatát lehet megteremteni igen egyszerű módon: Twitter révén. A 3. helyen egy görög pályázó végzett, aki arra világított rá, hogy a gazdálkodókat nem csupán „élelmiszer-termelőknek", hanem a jövőbe tekintő, felelősségteljes vállalkozóknak kell tekinteni.

   A harmadik kategóriába tartozó pályázatok azzal foglalkoztak, hogy miként lehet széles néptömegeket – tehát nemcsak az agrárszektorban érintetteket – hatékonyan tájékoztatni az EU-ról, azon belül is elsősorban a CAP-ról. Ebben a kategóriában az első helyet spanyol pályázók szerezték meg, kiválóan szemléltetve a CAP reformról szóló ismeretek széles körben való elterjesztését. A 2. helyezett Horvátországból érkezett, bemutatva, hogy miként lehet a horvát gazdálkodók körében a CAP-pal kapcsolatos  kételyeket eloszlatni és a CAP előnyeit kidomborítani. A 3. helyezett az EU-országok példájára támaszkodva mutatta be Szlovéniában a vidéki társadalom előtt álló feladatokat, egyben a vidékfejlesztés irányaira is felhívva a figyelmet.

A nagy érdeklődéssel, szinte hangzavarban lezajlott értékelés után hirdették ki a zsűri és a közönség díjait. Az előbbi díjat egy bolgár pályázó nyert el, aki azt mutatta be, hogy miként lehet a társadalmi kirekesztést elkerülni és új munkahelyeket teremteni. E kényes témához bátran nyúlt, amikor is a romák társadalmi integrálására való törekvést ismertette a vidéki környezetben. A közönség díját egy görög pályázónak ítélték, aki arra adott választ, hogy milyen oktatási és képzési eszközökkel lehet legjobban elősegíteni az „agrár-vállalkozási kultúrát". 

KÖLCSEI – SZALAY