A vallási radikalizálódás nem új keletű jelenség a Nyugat-Balkánon. A '90-es évek háborús zűrzavara kitűnő táptalajnak bizonyult a szélsőséges vallási irányzatok számára, melyek azóta mérsékeltebb hangnemben ugyan, de továbbra is jelen vannak. Az utóbbi években számos kisebb terrorcselekmény történt ebben a térségben, közel ezer helyi fiatal ment Szíriába és Irakba harcolni, több vallási vezetőt pedig a bíróság jogerősen elítélt gyűlöletkeltés és terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények vádjával.

A vallási radikalizálódás nem új keletű jelenség a Nyugat-Balkánon. A '90-es évek háborús zűrzavara kitűnő táptalajnak bizonyult a szélsőséges vallási irányzatok számára, melyek azóta mérsékeltebb hangnemben ugyan, de továbbra is jelen vannak. Az utóbbi években számos kisebb terrorcselekmény történt ebben a térségben, közel ezer helyi fiatal ment Szíriába és Irakba harcolni, több vallási vezetőt pedig a bíróság jogerősen elítélt gyűlöletkeltés és terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények vádjával.

Az egyes országokon belül léteznek olyan közösségek (például Gornja Maoča Bosznia-Hercegovinában), melyek esetében megszűnik a jogállamiság: saját törvényeik szerint élnek, gyermekeiket nem járatják iskolába, a településen belül saját félkatonai alakulatuk gondoskodik a rendről. Komoly biztonsági kockázatot jelentenek egyrészt a szíriai vagy iraki harctérről hazatérő harcosok, másrészt a térségen áthaladó menekülthullám és azok a menedékkérők, akik Nyugat-Európa helyett valamelyik nyugat-balkáni ország muszlimok által lakott területén szeretnének letelepedni.

A Balkánon évszázadok óta jelen van az iszlám vallás – az euroiszlám[1] irányzat képviselői e tekintetben előszeretettel hivatkoznak a Bosznia-Hercegovinában élő muszlim közösségre, a bosnyákokra. Az egykori jugoszláv tagállamok területén élő, muszlimánnak is nevezett, egységes vallási közösséget a kommunizmus „alkotta meg", és ruházta fel vallási monopóliummal, amely által ellenőrizni tudta. A kommunista rendszer bukása (1989) nem csak a muszlim politikai pártok megalakulását eredményezte, hanem megjelent a nemzeti érdekérvényesítés is, ami egészen az önálló államok kialakításának törekvéséig vezetett (ld. Bosznia-Hercegovina és Koszovó). A '90-es évek háborús időszakában arabok és irániak is megjelentek Boszniában, ezzel konkurens vallási csoportokat hozva létre, s teret engedve a szélsőséges irányzatok létrejöttének is. Erről tanúskodik, hogy a jugoszláv időkben a balkáni imámok és az iszlamista teológusok Egyiptomban és Szíriában végezték tanulmányaikat, ma viszont már a vallásilag szélsőségesebb Szaúd-Arábiába és Kuvaitba utaznak tanulni. Új vallási irányzatok láttak napvilágot – mint például a szalafizmus[2] és a vahabizmus[3] -, melyek veszélyes potenciált hordoznak magukban.

Napjaink demográfiai adatait szemlélve megállapíthatjuk, hogy a Nyugat-Balkán 3 országában is a lakosság nagyobbik hányada az iszlám vallást gyakorolja – Koszovóban a népesség 95,6 százaléka, Albániában 56,7 százaléka, Bosznia-Hercegovinában pedig 40 százaléka; de a többi országban is jelentős a muszlim kisebbség (Macedónia lakosságának 33,3 százaléka, Montenegró 19,1 százaléka, Szerbia 3,1 százaléka, s Horvátország 1,5 százaléka). Az említett országok összlakossága közel 24 millió, melyből a népszámláláskor magukat muszlimnak vallók száma 6.132.126 fő, vagyis a Nyugat-Balkán lakosságának közel egynegyede[4]. A háborús évek viszontagságai ellenére – a népszámlálási adatokat összehasonlítva – kiderül, hogy a népszaporulat tekintetében a muszlim lakosság vezető helyen áll, arányaiban mindegyik országban nőtt a számuk. Koszovóban az 1953-as és a 2011-es népszavazás adatait összevetve 28 százalékkal nőtt az albán lakosság száma; Bosznia-Hercegovina tekintetében az 1961-es és a 2013-as népszavazási adatokat összehasonlítva majdnem 15 százalékkal nőtt a muszlim lakosság száma; Macedóniában 1961-ben a lakosság 13 százaléka volt albán nemzetiségű, 2002-re pedig 25,7 százalékra nőtt ez a szám.[5][6][7][8][9]

A vallási radikalizmus nem új keletű dolog ezen a területen. A '90-es évek háborúi tökéletes táptalajnak bizonyultak arra, hogy a nemzetiségi viszályok vallási színezetet is öltsenek. Boszniában az 1992-1995 között tartó háborúban megjelentek a közel-keleti országokból érkező dzsihadista harcosok, a mudzsahedinek[10], akik amellett, hogy a bosnyák testvéreik oldalán harcoltak, igyekeztek szélsőséges vallási nézeteiket is terjeszteni. Ugyanez a forgatókönyv játszódott le a koszovói háború idején is 1999-ben. A háborús időszak véget ért a nyugat-balkáni országokban, a feszültségek ugyan enyhültek, de a zavargások mégsem szűntek meg. Az etnikai ellentétek, a törékeny államhatalmi berendezés, az államhatárok átrajzolódásának Damoklész kardjaként lebegő kockázata mind-mind hozzájárul a radikális iszlám térnyeréséhez a Balkánon.

A nyugat-balkáni országokból 2016-ig 877-en csatlakoztak az Iszlám Államhoz, s harcolnak Szíriában és Irakban: Koszovóból 300-an, Bosznia-Hercegovinából 200-an, Macedóniából 207-en, Albániából 107-en, Szerbiából 50-en, Montenegróból 13-an. Közülünk 299-en tértek vissza saját országukba: Koszovóba 130 fő, Macedóniába 70 fő, Bosznia-Hercegovinába 50 fő, Albániába 42 fő, Szerbiába 7 fő. Őket hazatérésükkor ugyan nem tartóztatták le, de folyamatos megfigyelés alatt vannak az adott ország rendőrségei által. 2015-ben a közel-keleti harcokra vállalkozó balkániak száma jelentősen csökkent.[11] Ennek legfőbb oka a szigorúbb törvényi szabályozás – szinte az összes érintett ország törvényben tiltja meg a külföldi harcokban való részvételt és a félkatonai alakulatokhoz csatlakozást. A toborzás leggyakrabban az illegálisan létrehozott imahelyeken és az interneten – főként a facebook-on keresztül – zajlik; egyre fiatalabbakat céloznak meg, s egyre több nő van a külföldre induló harcosok között. Azt, hogy miért indul valaki Szíriába vagy Irakba harcolni, nem szűkíthetjük le kizárólag egyre. ti. az extrém ideológia terjedése mellett, fontos tényező még az alacsony iskolázottság, a gazdasági helyzet, a korrupció és a szervezett bűnözés is.[12] A térség egyik fontos jellemvonása, hogy nem csak az extrém vallási csoportok soraiból kerülnek ki dzsihadisták, hanem más radikális csoportosulások, pl. szurkolócsoportok, csetnik mozgalmak, stb. köreiből is.

Habár Szarajevóban és Prištinában is egyre több kendőt viselő nőt látunk, a térségben ez nem annyira vallási, mint társadalmi osztályhoz – egy újonnan kialakult politikai és gazdasági elithez – tartozást jelöl.

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina sajátos képződmény: az ország lakosságát három fő népcsoport, a bosnyákok, a szerbek és a horvátok alkotják. Ez a három etnikum jellemzően három különböző vallást gyakorol: ortodoxot, római katolikust és iszlámot. A '90-es évek háborúi után a Daytoni szerződés ugyan meghozta a békét,[13] ugyanakkor az évek előrehaladásával egyre inkább ellehetetlenítette a térség helyzetének hosszú távú rendezését. A három népcsoport egy országon belül, mégis inkább egymás mellett, mintsem együtt él.

A háború évei alatt megjelentek a térségben a keletről érkező muszlim harcosok, a mára világméretet öltő dzsihád boszniai résztvevői azonban egy fiatalabb generáció képviselői; ők a jugoszláv háborúk után születtek, habár vezetőiket még éppen azok edzették meg. Ilyenformán akár folytonosságról is beszélhetünk. A háborús örökség nagyban hozzájárul a radikális iszlám irányzatok térnyeréséhez.

A sajtóhírekkel ellentétben a szarajevói Biztonsági Tanulmányok Központjának kutatásai és a boszniai rendőrség adatai szerint Boszniában nincsenek dzsihadista kiképzőtáborok. Azt viszont elismerik, hogy léteznek bizonyos szélsőséges csoportok, melyeket a biztonsági szolgálatok folyamatosan megfigyelnek, s ezáltal ellenőrzés alatt tartanak. Ide sorolják a vahabita mozgalmat is, melynek létszáma pontosan nem ismert, de becslések szerint Bosznia-Hercegovinában több, mint 500 főre tehető. A vahabiták informális vezetőjét, Husein Bosnić-ot 7 év börtönbüntetésre ítélték,[14] amiért nyilvánosan terrorcselekmények elkövetésére buzdította híveit, és terrorista szervezetet hozott létre és működtetett; az ő szervezésében mintegy 200 boszniai fiatal utazott ki a szíriai csatatérre. Az illetékes szervek azt is elismerik, hogy léteznek az országban olyan közösségek, olyan térségek, ahol nem működik a jogállamiság. Ilyen például Gornja Maoča, ahol helyiek saját őrjáratot szerveznek, és nem engedik a gyerekeket az állami iskolába. Erről a településről való a legismertebb boszniai terrorista, Melvid Jašarević is, aki 2011-ben tüzet nyitott az Amerikai Nagykövetség szarajevói épületére.[15] Ezen felül is voltak terrorcselekmények Boszniában. 2015 áprilisában Nerdin Ibrić lőfegyverrel támadt a zvorniki rendőrkapitányságra, ahol egy rendőrt megölt, kettőt pedig súlyosan megsebesített.[16] A párizsi merénylet után pedig alig pár nappal bombát dobtak a Zavidović-i rendőrkapitányságra – személyi sérülés nem történt, csak jelentősebb anyagi kár keletkezett.[17] A bosznia-hercegovinai ügyészség 2015 végéig 20 olyan személy ellen emelt vádat, akik valamely közel-keleti országba mentek harcolni, s másik 40 személy ellen folyik nyomozás azért, mert kapcsolatba hozhatók terrorista cselekményekkel.[18]

Koszovó

Koszovó a tökéletes példa arra, hogy egy nép – ez esetben beszélhetünk akár magáról egy vallásról is – hogyan tud területet foglalni csupán a népszaporulattal. Az 1953-as népszámlálás adatai szerint ezen a területen a lakosság 64,91 százaléka volt albán nemzetiségű, 23,51 százaléka pedig szerb;[19] a 2011-es adatok szerint az albánok aránya 92,93 százalékra nőtt, s mindössze 1,08 százalékot tett ki a szerb lakosság. Ha vallásilag nézzük, Koszovó ma már szinte homogén: a lakosság 95,6 százaléka iszlám vallású.[20]

A '90-es évek balkáni háborúi ezt a térséget is megviselték, a harcoknak a NATO bombázás ugyan véget vetett, etnikai indíttatású zavargások viszont azóta is előfordulnak. A térségben nemzetközi békefenntartók próbálják biztosítani a törékeny békét.

Annak ellenére, hogy Koszovóban a szélsőséges vallási csoportokat az állam próbálja felszámolni, ez a balkáni ország adja a térség legtöbb dzsihádistáját. A probléma minden bizonnyal az erős represszióban van; amíg Boszniában ezek a csoportosulások – amennyiben nem erőszakos csoportokról van szó – saját vallási elképzeléseik szerint élhetnek, addig Koszovóban ezek a közösségek illegalitásba kényszerültek. A radikális vallási csoportok népszerűségét elősegíti a korrupció és a szervezett bűnözés magas foka, az ország gazdasági gyengesége és a lakosság szegénysége, valamint az alacsony iskolázottság is.

Koszovói hírek között egyre többször merülnek fel az Iszlám Államhoz kapcsolódóak. Nemrég látott napvilágot például az a hír, miszerint a 29 éves koszovói élsportoló, Valdet Gasi, bokszoló, a szíriai harctéren életét veszítette.[21] Szerb kolostorok falára a „jön a Kalifátus" feliratokat firkálták.[22] A koszovói ügyészség egyre több esetben emel vádat terrorizmushoz kapcsolódó bűncselekmények miatt. 2016. április 29-én a prištinai bíróság kilenc férfit ítélt el külföldi terrorista csoportban való részvételért. A börtönbüntetésük személyenként 3 és 4,5 év között van. További két férfit 6-6 hónap börtönbüntetésre ítéltek terrorszervezettel való kapcsolat és fegyverbirtoklás miatt.[23]

Albánia

Albániában a lakosság 82,6 százaléka albán nemzetiségű, vallás tekintetében pedig 56,7 százalék a muszlimok aránya.[24] Ez a szám jól mutatja, hogy Albánia – az ex-jugoszláv országokkal ellentétben – még csak most kezdi kinőni a kommunista rendszer ateista elszigetelődését.[25]

Bosznia-Hercegovinával és Koszovóval ellentétben, Albániában kevéssé jellemző a radikalizmus a muszlim fiatalok körében. Rok Kola Mirdita, a tiranai római katolikus püspök szerint az országban tolerancia és harmónia honol, bár elismeri, hogy létezik egy szűk réteg – főleg fiatalok – akik „agymosásnak" voltak kitéve; egyrészt az országban számos, illegálisan épült dzsámiban terjed a radikális ideológia, másrészt sok albán fiatal utazik a Közel-Keletre tanulni.[26]

Albánia kapcsán ugyanakkor nem maradhat szó nélkül a „Nagy-Albánia" törekvés sem, mely „álomország" minden albán hazája lenne, kitolva a határokat a térség albánok lakta területeire. Ennek az elképzelésnek nincs hivatalos politikai támogatottsága, a koszovói és macedóniai albán lakosság nagy részében mégis utópisztikus álomképként él.[27] Ennek az eredménye a kumanovói kétnapos terrortámadás is, amelyben 18 ember életét vesztette, s 50 rendőr megsérült. Az elkövetők koszovói és macedóniai albánok voltak, akikre 8 évtől életfogytiglan terjedő szabadságvesztést szabhat ki a macedón bíróság.[28]

Macedónia

Etnikai összetételét tekintve a lakosság kétharmada macedón, egynegyede pedig albán.  Habár az itt élő muszlim közösség többnyire világias nézetekkel bír, a vallási radikalizálódáshoz hozzájárult a 2001 óta időről időre fellángoló konfliktus az albán felkelők és a macedón állam között. 2001-ben polgárháború alakult ki a macedón biztonsági szolgálat és albán felkelők között, mely végül az ohridi egyezménnyel zárult.[29] 2015 májusában ismét előtört az etnikai konfliktus terrorcselekmény formájában: 29 személyből (koszovói és macedóniai albánokból) álló fegyveres csoport tüzet nyitott a kumanovói rendőrkapitányságra. A tűzpárbaj két napig tartott, 18 halott és 50 sebesült lett az eredmény. Az elkövetőket akár életfogytiglanra is ítélheti a szkopjei bíróság.[30]

Macedóniában a mérsékelt irányzatot képviselő iszlám vallási közösségen belül nagy gondot jelent a nemrég megjelent radikális, vahabita irányvonal. A mérsékelt muszlimok szerint a vahabiták öt mecsetet tartanak a kezükben. Szkopjéban az iszlám vallási közösség felfüggesztette az állítólagos vahabita vezért, Ramadan Ramadanit, s eltiltotta őt az imádságok szervezésétől.[31]

Szerbia

Szerbiában mindössze 3,1% muszlim vallású lakos él[32] Szandzsák tartományban (többségében bosnyák lakosságú, elszegényedett, súlyos társadalmi problémákkal küzdő régió), mégis virágzik az iszlám vahabita irányzata. Ebben a térségben a radikális iszlamista szerveződések hivatalosan bejegyzett civil szervezetként működnek. A radikalizálódás kezdete a mudzsahedinek megérkezéséhez kapcsolódik, akik az 1992-1995 közötti bosnyák függetlenségi háború során jöttek a térségbe. Ebben a régióban két – egymás létjogosultságát ugyan megkérdőjelező – muszlim szervezet is működik: a Szerbia Iszlám Közössége és a Szerbiai Iszlám Közösség.[33] Ez utóbbi a radikális vahabita irányvonal képviselője, stratégiai feladatául pedig a „bosnyák probléma" nemzetközisítését tűzte ki.

Számos per zajlik és sok esetben született már ítélet szandzsáki vahabita személyek ellen: 2009-ben tizenkét személyt összesen több mint 60 év börtönbüntetésre ítélt a belgrádi törvényszék terrorcselekmény tervezése és kivitelezése miatt;[34] ugyancsak 2009-ben négy főt ítéltek el az újvidéki futball stadion ellen tervezett merényletért,[35] és a 2011-es szarajevói lövöldözés elkövetője is szandzsáki vahabita volt.[36]

Horvátország

A Horvátországban a lakosság mindössze 1,5 százaléka muszlim[37], s ez az iszlám közösség ellenáll a radikális irányzatoknak. Egy sikeresen integrálódott és magasan iskolázott közösségről van szó, melynek tagjai egyértelműen elvetik az ISIS által képviselt radikalizmust. Mindezek ellenére az ország nem maradt ki a közel-keleti harcokból, pontosabban azok támogatásából, hiszen 2012. óta (az Egyesült Államok tudtával) fegyvert ad el Iraknak és Jordániának, s ebből többmilliós bevételre tesz szert.[38]

Habár az elmúlt időszak európai terrortámadásai után szinte az összes nyugat-balkáni ország komoly intézkedéseket (szigorúbb szabályozást, fokozott rendészeti jelenlétet) foganatosított a potenciális támadások megakadályozására, a régió országai a terroristák számára jelentéktelen célpontoknak számítanak – egy esetleges, például szerbiai vagy boszniai robbantás közel sem bírna olyan hírértékkel s megfélemlítő hatással, mint a párizsi vagy a brüsszeli robbantások. Fontos kiemelni azt is, hogy ezek az államok a Közel-Keleten semleges vagy éppen iszlámbarát politikát folytatnak.

A térségben jelentős biztonsági kockázatot jelentett a Nyugat-Balkánon áthaladó menekülthullám; a párizsi támadások egyik gyanúsítottja is így jutott be menekültként az Európai Unióba. A párhuzam kedvéért fontos megemlíteni azt a tényt is, hogy a '90-es évek boszniai háborúja során több száz al-Kaida tag szivárgott be az ex-jugoszláv államokba, majd a harcok megszűnése után bosnyák menekültként utaztak tovább Nyugat-Európába. Visszatérve a jelenlegi eseményekhez, a menekültekkel együtt a nyugat-balkáni útvonalon érkezett Európába például Lait el Saleh, a szíriai iszlamista felkelők parancsnoka, aki Aleppó városában egy 700 főt számláló állig felfegyverzett katonai alakulatot (Szabad Szír Hadsereg) vezetett.[39]

Habár a nyugat-balkáni országok csak tranzit országként vannak jelen a migrációs térképen, s a macedón határ lezárásával ez az útvonal szinte meg is szűnt, biztonsági szempontokból mégis rendkívül fontos figyelmet fordítani azokra a menedékkérőkre, akik Nyugat-Európa helyett valamelyik nyugat-balkáni ország muszlimok által lakott területén szeretnének letelepedni. Különösen igaz ez azokra, akik olyan régiót választanak, ahol szélsőséges csoportok is élnek.

Felhasznált források:

 

  • Dragana Grabeljšek, Slovenko Damljanović, Snežana Jovanović, Maja Kosić-Kovačević (1992). Nacionalni sastav stanovništva SFR Jugoslavije 1961. Belgrád. ISP „Savremena administracija". 54.oldal (szerb nyelven)
  • Dragana Grabeljšek, Slovenko Damljanović, Snežana Jovanović, Maja Kosić-Kovačević (1992). Nacionalni sastav stanovništva SFR Jugoslavije 1953. Belgrád. ISP „Savremena administracija". 62.oldal (szerb nyelven)
  • John L. Esposito (2004). The Oxford Dictionary of Islam. USA. Oxford University Press, 213. oldal (angol nyelven)
  • Hugh Poluton-Suha Taji-Farouki (1997) Muslim identity and the Balkan State. London. Hurts and Company. 117. oldal. ISBN 1-85065-276-7 (angol nyelven)
  • Central Intelligence Agency (2016). World Factbook, Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10.) (angol nyelven)
  • Federalni Zavod za Statistiku BIH (2016) Popis 2013. Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10.) (bosnyák nyelven)
  • Derzaven Zavod Za Statistika (2016) Попис на населението, домаќинствата и становите 2002. Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10.) (macedón nyelven)
  • Agencija e statistikave te Kosoves (2016) Regjistrimi Popullsise 2011. Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10.) (albán nyelven)
  • Državni Zavod za Statistiku (2016) Popis 2011. Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10.) (horvát nyelven)
  • Republički Zavod za Statistiku (2016) Popis 2011. Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10.) (szerb nyelven)
  • Instituti i Statistikave (2016) Census Al 2011. Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10) (albán nyelven)
  • Tužilaštvo Bosne i Hercegovine (2015) Održan sastanak udarne grupe za borbu protiv terorizma. Forrás: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10.) (bosnyák nyelven)
  • Ohrid Framework Agreement (2001) Letöltve: innen Utolsó letöltés:2016.05.10.) (angol nyelven)
  • Bill Clinton (2016) Dayton Accords. Encyclopædia Britannica Online. Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 05.10.) (angol nyelven)
  • BIRN BIH (2016.03.30.). Balkanski Džihadisti. Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10.) (bosnyák nyelven)
  • com (2016). Vahabizmus. Letöltve: innen (utolsó letöltés: 2016.05.10.)
  • Press Republika Srpska (2015) Bosnić osuden na 7 godina zatvora za podsticanje na terorizam; Letöltve: innen (utolsó letöltés: 2016.05.10.) (szerb nyelven)
  • Glas Slavonije (2015) Teroristi se obučavaju 20 kilometara od hrvatske granice. Letöltve: innen (utolsó letöltés: 2016.05.10.) (horvát nyelven)
  • Tuzlanski (2015) Nerdin Ibric izveo napad na policijsku stanicu u Zvorniku. Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10.) (bosnyák nyelven)
  • BN Televizija (2015) Bombom na policijsku stanicu. Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10) (bosnyák nyelven)
  • Info KS (2015) Valdet Gasi, šampion u kikboksu sa Kosova poginuo u Siriji. Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10.) (szerb nyelven)
  • Večernje Novosti (2014) Islamska država je stigla na Kosovo. Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10.) (szerb nyelven)
  • Radio Slobodna Evropa (2016) Kosovo:Devet osoba osuđeno za terorizam. Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10.) (szerb nyelven)
  • B92 (2014) Radikalizacija islama na Balkanu. Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10.) (szerb nyelven)
  • Telegraf (2015) Gde su granice Velike Albanije? Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10.) (szerb nyelven)
  • Mondo (2015) Naoružana grupa pucala na policiju. Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10.) (szerb nyelven)
  • Vijesti (2015) Kumanovo: Najmanje 14 napadaca ubijeno, Letöltve: innen (utolsó letöltés: 2016.05.10.) (macedón nyelven)
  • Balkan Aljazeera (2016) Islamska Zajedniva kritizira IZ u Srbiji. Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10.) (szerb nyelven)
  • Balkans Aljazeera (2014) Oružje sa Balkana u rukama boraca ISIL. Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10.) (szerb nyelven)
  • Radiotelevizija Srbije (2009) Osuđene vahabije iz Novog Pazara. Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10.) (szerb nyelven)
  • Blic (2009) Vahabijama od četri do osam godina zatvora. Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10.) (szerb nyelven)
  • Blic (2011) Muftija proteran iz džamije u Skoplju. Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10.) (szerb nyelven)
  • Večernje Novosti (2014) Jašarević prebačen u Zenici. Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10.) (szerb nyelven)
  • Vesti (2015) Teroristi među migrantima. Letöltve: innen (Utolsó letöltés: 2016.05.10.) (szerb nyelven)

[1] Euroiszlám: nemzetközileg elismert akadémikusok egy csoportja az Euroiszlám elmélet meghonosításán dolgozik. Véleményük szerint az iszlám vallás évszázadok óta az európai kultúra szerves része. Egyik fő érvük a boszniai muszlim közösség, a bosnyákok évszázados jelenléte Európában. DW (2011) Hvaljen Bog, gospodine imame – balkanski model islama. Letöltve: http://www.dw.com/bs/hvaljen-bog-gospodine-imame-balkanski-model-islama/a-6458625-0 (utolsó letöltés: 2016.05.10)

[2] Szalafizmus: az iszlám egy puritánabb válfaja, követői úgy akarnak élni, mint ahogy „tiszta elődeik" éltek Mohamed próféta és utódai korában a VII és VIII században – berlini Zentrum Demokratische Kultur (ZDK) szakértőinek meghatározása; Claudia Dantschke, Ahmad Mansour, Jochen Müller, Yasemin Serbest (2011) „Ich lebe nur für Allah". Argumente und Anziehungskraft des Salafismus. Schriftenreihe Zentrum Demokratische Kultur, Berlin 2011

[3] Vahabizmus: az iszlám egyik irányzata, mely a hanbalita jogi irányzatból nőtt ki a 18. században; fő gondolata az iszlám eszméinek megtisztítása a vallásra rárakodott elemektől, ezáltal a Korán eredeti tanainak feltétlen és következetes érvényesítése; Iszlam.com (2016). Vahabizmus. Letöltve: http://iszlam.com/iszlam-az-elet-vallasa/az-iszlam-tortenete/item/597-vahabizmus (utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[4] Central Intelligence Agency (2016). World Factbook, Letöltve: https://www.cia.gov/library/publications/resources/the-world-factbook/ (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[5] Dragana Grabeljšek, Slovenko Damljanović, Snežana Jovanovic, Maja Kosic-Kovačević (1992). Nacionalni sastav stanovništva SFR Jugoslavije 1961. Belgrád. ISP „Savremena administracija". 54.oldal

[6] Dragana Grabeljšek, Slovenko Damljanović, Snežana Jovanović, Maja Kosic-Kovačević (1992). Nacionalni sastav stanovništva SFR Jugoslavije 1953. Belgrád. ISP „Savremena administracija". 62.oldal

[7] Federalni Zavod za Statistiku BIH (2016) Popis 2013. Letöltve: http://www.fzs.ba/popis.htm#_POPIS2013 (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[8] Derzaven Zavod Za Statistika (2016) Попис на населението, домаќинствата и становите 2002. Letöltve: http://www.stat.gov.mk/PrikaziPoslednaPublikacija.aspx?id=54 (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[9] Agjencia e Statistikave te Kosoves (2016) Rekos 2011. Letöltve: http://ask.rks-gov.net/rekos-2011 (utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[10] Mudzsáhedin: magyarul „küzdő", azon muszlimok, akik részt vesznek a Dzsihádban; John L. Esposito (2004). The Oxford Dictionary of Islam (angol nyelven). Oxford University Press, USA, 213. o

[11] A számadatok a 2016.03.30-án, Szarajevóban megtartott Balkáni dzsihádisták című konferencián hangzottak el, amit a Balkáni oknyomozó újságíró hálózat (Balkanska istraživačka regionalna mreža – Balkan Investigative Reporting Network – BIRN) szervezett. Előadók: Anita Rice, oknyomozó újságíró, Uroš Pena, boszniai rendőrfelügyelő, Ervin Quafmolla, a BIRN szerkesztője,  Vahbi Bushati, albán rendőrfelügyelő, Goran Kovačević, a Szarajevói Tudományegyetem kriminológusa. Az adatokat twitteren is közölték.BIRN BIH (2016.03.30.). Balkanski Džihadisti. Letöltve: https://twitter.com/BIRN_BiH?ref_src=twsrc^tfw (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[12] Skeder Perteshi, kutató, Koszovói Biztonsági Tanulmányok Központja (Centar za Sigurnosne Studije Kosovo)

[13] Az 1995. november 21-én Daytonban aláírt szerződés véget vetett a boszniai háborúnak. Az országot két nagy entitásra osztották, az elképzelések szerint a döntéseket az etnikumok képviselői konszenzussal hozták volna meg. A gyakorlatban azonban a nacionalista pártok térnyerésével a felek közötti megegyezés ellehetetlenült – a fontos kérdésekben rendre a nemzetközi közösség által delegált főképviselő döntött. A daytoni békeszerződés ideiglenes megoldásként jött létre, ám ahhoz, hogy azon változtasson Bosznia-Hercegovina, a 3 etnikum együttes döntésére lenne szükség (Bill Clinton, 2016:oldalszám???)

Dayton Accords. Encyclopædia Britannica Online. Letöltve http://www.britannica.com/event/Dayton-Accords (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[14] Press Republika Srpska (2015) Bosnić osuđen na 7 godina zatvora za podsticanje na terorizam; Letöltve: http://pressrs.ba/info/hronika/bosnic-osuden-na-7-godina-zatvora-za-podsticanje-na-terorizam-05-11-2015 (utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[15] A tűzpárbaj 1 órán át tartott, Jašarević-et meglőtték és elfogták – 15 év börtönbüntetésre ítélték. Glas Slavonije (2015) Teroristi se obučavaju 20kilometara od hrvatske granice. Letöltve: http://www.glas-slavonije.hr/286879/1/Teroristi-se-obucavaju-20-kilometara-od-hrvatske-granice?fb_comment_id=320304788093907_321464884644564#f3657eac9b132 (utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[16] A tűzharcban a rendőrség megölte a helyszínen. A házkutatás alkalmával a nagy mennyiségű lőfegyvert találtak az otthonában. Tuzlanski (2015) Nerdin Ibrić izveo napad na policijsku stanicu u Zvorniku. Letöltve: http://tuzlanski.ba/crna-hronika/nermin-ibric-60-iz-tuzle-izveo-napad-na-polcijsku-stanicu-u-zvorniku/ (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[17] BN Televizija (2015) Bombom na policijsku stanicu. Letöltve: http://www.rtvbn.com/366002/Zavidovici-Bombom-na-Policijsku-stanicu (Utolsó letöltés: 2016.05.10)

[18] Tuzilastvo Bosne i Hercegovine (2015) Održan sastanak udarne grupe za borbu protiv terorizma. Forrás: http://www.tuzilastvobih.gov.ba/?id=3118&jezik=b (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[19] Dragana Grabeljsšek, Slovenko Damljanović, Snežana Jovanović, Maja Kosic-Kovačević (1991). Nacionalni sastav stanovnistva SFR Jugoslavije. Belgrád. ISP „Savremena administracija".11-13.oldal

[20] Agencija e statistikave te Kosoves (2016) Regjistrimi Popullsise 2011. Letöltve: http://ask.rks-gov.net/rekos-2011 (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[21] Info KS (2015) Valdet Gasi, šampion u kikboksu sa Kosova poginuo u Siriji. Letöltve: http://www.info-ks.net/vijesti/kosovo/56502/valdet-gashi-sampion-u-kikboksu-sa-kosova-poginuo-u-siriji (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[22] Vecernje Novosti (2014) Islamska država je stigla na Kosovo. Letöltve: http://www.novosti.rs/vesti/srbija.73.html:514371-Islamska-drzava-je-stigla-na-Kosovo (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[23] Radio Slobodna Evropa (2016) Kosovo:Devet osoba osuđeno za terorizam. Letöltve: http://www.slobodnaevropa.org/archive/news/20160429/500/500.html?id=27707409 (Utolsü letöltés: 2016.05.10.)

[24] Central Intelligence Agency (2016). World Factbook – Albania, Letöltve: https://www.cia.gov/library/publications/resources/the-world-factbook/ (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[25] Az albán lakosság (gegek és toszkok) vallási hovatartozása sokat változott az évszázadok alatt. A középkorban a gegek a katolikus vallást, a toszkok az orthodoxiát gyakorolták. Az oszmán uralom alatt a toszkok nagy része szunnita muzulmán lett, s a gegek egy része is áttért erre a vallásra. A kommunista időszakban Albánia a világ egyetlen hivatalosan is ateista állama lett. A rendszerváltást követően a lakosság kevesebb, mint 40 százaléka vallotta magát vallásosnak. Hugh Poluton-Suha Taji-Farouki (1997) Muslim identity and the Balkan State. London. Hurts and Company. 117. oldal.

[26] B92 (2014) Radikalizacija islama na Balkanu. Letöltve: http://www.b92.net/info/vesti/index.php?yyyy=2014&mm=09&dd=16&nav_id=900248 (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[27] Telegraf (2015) Gde su granice Velike Albanije? Letöltve: http://www.telegraf.rs/vesti/politika/1561711-gde-su-granice-velike-albanije-ove-srpske-gradove-etnicki-ciste-i-bez-srba-zele-albanci-u-svojoj-drzavi-mapa (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[28] Mondo (2015) Naoružana grupa pucala na policiju. Letöltve: http://mondo.rs/a793372/Info/Ex-Yu/Kumanovo-Naoruzana-grupa-pucala-na-policiju.html (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[29] Az Ohridi Egyezmény a kisebbségi jogok terén jelentett garanciákat: a kettős többség és a közigazgatási kvóta mellett külön kisebbségi jogokat biztosított azokon a területeken ahol a kisebbségek aránya elérte a 20 százalékot. Ohrid Framework Agreement (2001) Letöltve: http://www.ucd.ie/ibis/filestore/Ohrid%20Framework%20Agreement.pdf (Utolsó letöltés:2016.05.10.)

[30] Vijesti (2015) Kumanovo: Najmanje 14 napadaca ubijeno, Letöltve: http://www.vijesti.me/svijet/kumanovo-najmanje-14-napadaca-ubijeno-832849 (utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[31] Blic (2011) Muftija proteran iz džamije u Skoplju. Letöltve: http://www.blic.rs/vesti/svet/muftija-proteran-iz-dzamije-u-skoplju/xedfndz (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[32] Republicki Zavod za Statistiku (2011) Popis 2011. Letöltve: http://popis2011.stat.rs/ (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[33] Szerbia Iszlám Közössége (Islamska zajednica Srbije), melynek A.Zilkić a vezetője, s a Szerbiai Iszlám Közösség (Islamska zajednica u Srbiji) melynek élén M.Zukorlić áll. Balkan Aljazeera (2016) Islamska Zajedniva kritizira IZ u Srbiji. Letöltve: http://balkans.aljazeera.net/vijesti/islamska-zajednica-srbije-kritizira-iz-u-srbiji (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[34] Radiotelevizija Srbije (2009) Osuđene vahabije iz Novog Pazara. Letöltve: http://www.rts.rs/page/stories/sr/story/135/hronika/71693/osudjene-vehabije-iz-novog-pazara.html (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[35] Blic (2009) Vahabijama od četri do osam godina zatvora. Letöltve: http://www.blic.rs/vesti/hronika/vehabijama-od-cetiri-do-osam-godina-zatvora/h6rjhsw (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[36] Mevlid Jašarević, a szarajevói amerikai nagykövetség épülete ellen követett el terrorcselekményt. Jelenleg 15 éves börtönbüntetését tölti a zenicai börtönben, Bosznia-Hercegovinában. Večernje Novosti (2014) Jašarević prebačen u Zenici. Letöltve: http://www.novosti.rs/vesti/planeta.300.html:482276-Jasarevic-prebacen-u-zatvor-u-Zenici (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[37] Državni Zavod za Statistiku (2016) Popis 2011. Letöltve:http://www.dzs.hr/Hrv/censuses/census2011/censuslogo.htm (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[38] Balkans Aljazeera (2014) Oružje sa Balkana u rukama boraca ISIL. Letöltve: http://balkans.aljazeera.net/vijesti/oruzje-sa-balkana-u-rukama-boraca-isil-0 (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

[39] Vesti (2015) Teroristi među migrantima. Letöltve: http://www.vesti-online.com/Vesti/Svet/513474/Teroristi-medju-migrantima (Utolsó letöltés: 2016.05.10.)

A TANULMÁNY EREDETILEG  MEGJELENT A MIGRÁCIÓKUTATÓ INTÉZET HONLAPJÁN:

http://www.migraciokutato.hu/hu/2016/05/17/az-iszlam-radikalizmus-ternyerese-a-nyugat-balkanon/  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük