Kedves szomszédom Ausztriában dolgozik, rendszeresen jár haza, sokat beszélgetünk. Tőle hallottam a következő történetet. Valami intézni valója volt egy bankban, amikor felfigyelt arra, hogy egy ügyfél hangosan vitatkozik a pénztárossal.

Kedves szomszédom Ausztriában dolgozik, rendszeresen jár haza, sokat beszélgetünk. Tőle hallottam a következő történetet. Valami intézni valója volt egy bankban, amikor felfigyelt arra, hogy egy ügyfél hangosan vitatkozik a pénztárossal.

–  Kérem kisasszony, már harmadszor mondom, ötszáz eurót szeretnék átváltani dollárra. Nem beszélek világosan?

–  Ezt az ötszázeuróst váltsam át?

–  Igen, miért, mi baja van vele?

–  Nézze, én is már harmadszor mondom, a sok hajtogatásnál középen elvékonyodott, valami ragasztónyom is van rajta, ettől még beváltanám. De két milliméteres darab hiányzik a bankjegyből. Nézz meg, itt van.

–  Na és ha elhasználódott, na és ha hiányzik. Velem ne szórakozzon, Vonjanak le belőle pár eurót. Pont azért hoztam a bankba, mert maguk kötelesek így is elfogadni. Váltsa be amíg szépen beszélek. Nézze, már mennyien várnak magára.

–  Kérem, ne kiabáljon! Az egész bank bennünket néz.

–  Én ne kiabáljak? Maga ordít! Mit képzel tulajdonképpen? Azt hiszi hamis pénzt kapott tőlem?

–  Egy szóval sem mondtam ezt uram. Tudom, hogy valódi, a bankjegyvizsgáló készüléken átvilágítottam.  De értse meg, hiányos pénzt csak az Österreichische Nationalbank fogad el.

–  Azonnal hívja ide a főnökét!

–  Jó napot uram, a bank főpénztárosa vagyok. Miről van szó?

–  Ezt a pénzt akarom beváltani. De a kolléganője, ez a hisztérika, veszekszik velem, az ügyfelek meg itt állnak, legalább húszan. Váltsák be a pénzemet és kész.

–  Kérem uram, válogassa meg a szavait. A hölgy csak a munkáját végzi, a kötelességét teljesíti. Mutassa a bankjegyet. Tetszik látni, hiányos. Nincs jogunk beváltani, Erről törvény rendelkezik.

–  Na, nekem ebből elegem van. Itt egy vadonatúj ötszázeurós, remélem ez megfelel a hölgy kényes ízlésének.

–  Ezzel kellett volna kezdenie uram, tessék a dollárbankjegyek és a bizonylat. A viszontlátásra.

                                                                     *  

Mindenki megnyugodott, az arrogáns ügyfél végre elhagyta a bankot. A pénzintézetek nem szeretik a botrányt, a hangoskodást, a kellemetlenséget. Az esti pénztárzáráskor derült ki, hogy az ötszázeurós hamis. Azt már nem világította át a pénztárosnő a bankjegyvizsgáló készüléken. Mielőbb szabadulni akart az ügyféltől. Figyelmét elterelte a cirkusz, amit a szélhámos szándékosan rendezett. Az elterelő hadművelet sikerrel járt.

 

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük