A visegrádi országok és hat további kohéziós uniós tagállam közlekedési minisztériumainak szakterületi vezetői találkoztak Siim Kallas európai bizottsági alelnökkel, közlekedési biztossal 2012. március 20-án, Prágában. A soros cseh visegrádi elnökség kezdeményezésére létrejött egyeztetés célja a Transzeurópai Közlekedési Hálózatról (TEN-T) és az Európai Összekapcsolási Eszközről (CEF) szóló rendelettervezetekhez kapcsolódó álláspontok kölcsönös bemutatása volt a Közlekedési Tanács e témákkal is foglalkozó ülése előtt.

 

A visegrádi országok és hat további kohéziós uniós tagállam közlekedési minisztériumainak szakterületi vezetői találkoztak Siim Kallas európai bizottsági alelnökkel, közlekedési biztossal 2012. március 20-án, Prágában. A soros cseh visegrádi elnökség kezdeményezésére létrejött egyeztetés célja a Transzeurópai Közlekedési Hálózatról (TEN-T) és az Európai Összekapcsolási Eszközről (CEF) szóló rendelettervezetekhez kapcsolódó álláspontok kölcsönös bemutatása volt a Közlekedési Tanács e témákkal is foglalkozó ülése előtt.

 

A prágai találkozón az Európai Bizottság, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovénia küldöttségei vettek részt. A magyar delegációt vezető Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár kifejtette, hogy a visegrádi országok következetes együttműködésének és a Bizottság rugalmasságának köszönhetően a több tagállam számára leginkább aggályos törzshálózati folyosók koncepciója kedvező irányba változott. A dán elnökség által készített kompromisszumos javaslatok nyomán mérséklődtek azok a korábbi aggodalmak, amelyek szerint e folyosók egy nem kívánatos harmadik szintté alakulhatnak a törzshálózaton belül. A törzshálózati folyosók csupán három területre, a modális integrációra, az átjárhatóságra és a határkeresztező szakaszok koordinált fejlesztésére fókuszálnak. Emellett több kifogásolt rendelkezés (pl. a jogi személyiséggel rendelkező folyosó-platformok létrehozása vagy a bizottsági végrehajtási intézkedések lehetősége) is kikerült a TEN-T rendelet tervezetéből. Az előnyös módosítások nyomán Magyarország kész arra, hogy a törzshálózati folyosók létrehozásáról szóló előírások kapcsán korábban többször megerősített fenntartását a március 22-i Közlekedési Tanácson visszavonja.

 

Az államtitkár jelezte: a magyar küldöttség más tagállamok véleményét osztva továbbra sem ért egyet a TEN-T rendelettervezet szövegének a törzshálózat 2030-ig megvalósuló kötelező kiépítését és a vasúti törzshálózati vonalak műszaki paramétereit előíró elemeivel. Előbbi határidőt csak indikatív jelleggel tartja vállalhatónak, a javasolt szigorú műszaki kritériumokat (22,5 t tengelyterhelés, 750 méteres vonathossz) pedig csak az újonnan épített vagy felújított vasútvonalakra tudja elfogadni. A teljes vasúti törzshálózaton ugyanis a következő évtized végéig Magyarország elegendő forrás hiányában szinte biztosan nem lenne képes eleget tenni a fenti elvárásoknak.

 

A TEN-T rendelettervezet 2050-ig határozza meg az uniós közlekedési hálózat fejlesztésének irányait, amelynek kiindulópontja egy kétszintű, átfogó és törzshálózati elemekre osztott hálózat bevezetése. A Bizottság 2011 nyarán egy új támogatási eszköz, a TEN-T büdzsét felváltó Európai Összekapcsolási Eszköz (CEF – Connecting Europe Facility) alap létrehozását jelentette be, és ehhez egy előzetes, törzshálózati folyosókat, ezeken belül előre meghatározott projekteket és ún. horizontális, közlekedési menedzsment témaköröket tartalmazó listát csatolt.

 

Magyarország változatlanul nem ért egyet a kohéziós alap 10 milliárd eurós részének az Európai Összekapcsolási Eszköz számára történő elkülönítésével, és kitart az összeg kohéziós szabályok szerinti szétosztása mellett – tette hozzá Völner Pál.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük