Nem birkanép a birkapásztor! Megmutatta hogy lényegi és komolyan vett demokrácia nélkül az Európai Unió vezetése elmehet a sóhivatalba! Nem működik már a nagyhatalmi gőg, nem lehet minden ország torkán mindent lenyomni. Mégoly nemes célokat sem, mint az Európai Unió.

 

Nem birkanép a birkapásztor! Megmutatta hogy lényegi és komolyan vett demokrácia nélkül az Európai Unió vezetése elmehet a sóhivatalba! Nem működik már a nagyhatalmi gőg, nem lehet minden ország torkán mindent lenyomni. Mégoly nemes célokat sem, mint az Európai Unió.

Amikor az ír NO hivatalossá vált, akkor itt Brüsszelben a Eu szkeptikus magukat képviselőknek nevező egyedek (vajh kit is képviselnek?)  tort ültek. Végre vége. Majd felfordul az EU! Pedig nem fog. Csak tanul. Fogcsikorgatva megtanulja, hogy a mindent maga alá daráló centralizált rend, legyen szovjet, amerikai, Világbanki, vagy akár az Európai Unió, nem működik. Mert mindig van a rendszerben hiba. Olyan hiba, amin megbuknak a dolgok. Mint most is. Végül majd csak megoldják, kihagyva az Írország érdekeit sértő részeket. De lehet, hogy azok az országok is e példa nyomán így döntenek, akik még nem szavazták meg. És a kormányok kénytelenek lesznek nyelni. És alkalmazkodni. Ez utóbbi a lényeg ez az EU tanulási folyamatának része.

Mert az EU-val szemben nincsen alternatíva: a három alapjognak a szabad költözködés és letelepedés, a szabad vállalkozás és az áruk szolgáltatások szabad mozgásának meg kell valósulnia. A határok nélküli Európának, ahol az országhatárok nem elválasztanak, hanem összekötnek. Ahol nem kell frászban várni a fináncok idióta tombolását a határokon. A még diszkriminatívabb és elmebeteg elemekkel megspékelt, megalázó, vízumért kuncsorgást. E nélkül Európa veheti az ásd el magad felszerelését, az összes egymással civakodó és a Trianoni Szerződés által összeugrasztott  nemzetállamaival együtt. Vagy önként és dalolva Oroszország, vagy az USA autonómnak nevezett  köztársaságának kérheti felvételét. Nem lesz piaca, kenyere, munkahelye.

A baj azonban az EU reform során ugyanott van, ahol az állatorvosi ló azaz Magyarország és sokszor Legyelország esetében: Demokrácia nélkül nem lehet reformot csinálni. Azaz ha valamit akarunk csinálni, akkor figyelembe kell venni néhány sajátosságot:

  • – Nem lehet kifosztani, megnyúzni az állampolgárokat. (magyar adórendszer, Németországban kémkednek az állapolgárok jövedelme után…)
  • – Nem lehet a fejük felett hozni döntéseket.
  • – Nem lehet azokat meghalasztani, akikre „nincs szüksége a gazdaságnak". (Magyar, angol, egészségügyi deform, az állami ellátás tudatos szétzüllesztése)
  • – Nem lehet erőszakszervezetekkel uralkodni rajtuk, hivatkozzunk bármilyen terror fenyegetésre.(Német digitális házkutatás, EU telefon és Net adatok általános rögzítése)
  • – Nem lehet egyenlőséget teremteni ott ahol nincs, akár erőszakkal, és nem lehet egyenlőtlenséget teremteni erőszakkal ott ahol van. (A román romák problémája Olaszországban, a magyaroké Magyarországon, muzulmán radikális közösségeké Franciaországban és Németországban, Svájcban)
  • – Nem lehet büntetlenül tönkretenni, kémkedéssel zsarolással kifosztani a vállakozói és érdemi mendzser réteget.(Németország és Franciaország, de Magyarország is esélyes ebben.)
  • – Nem lehet csak a kijáró lobbyérdekeknek megfelelően dönteni.
  • – Nem lehet idiokrata rendeleti úton kormányozni, a nemzeti sajátosságok figyelembe vétele nélkül.
  • – Nem lehet ellopni a támogatásokat, visszatartani, vagy ezzel tradicionális iparok, termelési formák feladására kényszeríteni az embereket.(EU mezőgazdaságpoltikája az újonnan csatlakozott országokban)
  • – Nem lehet az Európai Bank neoliberális programja alapján pénzügyi okora hivatkozva tönkretenni országokat.(Magyarország, Csehország, és most ujabban Románia)

Akkor ragadjuk ki ebből pár példát. Kezdjük a pénzügyekkel. Itt Brüsszelben az egyik legnagyobb szitok, ha valakire azt mondják Adóztasson téged a Kovács László! (ha valaki nem tudná, ő magyarország adóügyi biztosa, és nincsen hét, hogy új adóért, adóemelésért ne lobbyzna. Pedig nem ez a feladata.) Szóval, nem csoda, hogy az írek bepöccentek azon is, hogy itt Brüsszelben azt nyilatkozták (egyelőre…) az üzemanyagárakat nem lehet adócsökkentéssel mérsékelni.

De Németország is kiverte a biztosítékot. Többször is. Először gazdaságilag, amikor egyes német képviselők javasoltak: Mégse engedjék Szlovákiának  bevezetni jövö év január 1-el az eurót. Túl jó a gazdasága és ezzel szerintuk megszegte a maastrichti kritériumokat. Szerencsére volt egy kis józanság a vezetőkben, ez az indítvány a porba hullt. Másodszor, amikor elkezdett külföldön nyomozni állampolgárai után. Harmadszor, amikor jeletősen túlteljesítette az Európai Unió állampolgárok megfigyelésére vonatkozó kritériumait.

Viszont Magyarország sanyargatása és önsanyargatása napirenden van. Tudják, hogy a neoliberális – inkább libertiánus – gazdaságpoltika mérhetelen károkat, szenvedést okoz. Majnem olyat a maga túllihegett adórendszerével, kimutathatóan büntetés orientált adó és járulék rendszerével, törvényeivel, mint Rákosi Mátyás konfiskáló, beszolgáltató, gazdasági AVH-val megspékelt modellje. E mellé sikerült alkotni egy tönkretett egészségügyet, tönkretett tradicionális ipart, mezőgazdaságot.

S ha Magyarország nem elég, márpedig a bürökrata itt is az, aki javasol, lobbyizik, lássák, megdolgozik a fizetéséért, jön egy újabb kedvenc tökreteendő ország Románia. Amire senki sem számított, hogy ez a balkáni tipusú ország, ha ideológiai nyűgjeinek egy részétől megszabadul, képes gazdasági teljesítményekre. Mégpedig igencsak jókra. Hogyisne: csak nem előzi meg mindeféle gyüttment balkanisztáni állam a nagyokat. Euro idiótáink számoltak, osztottak szoroztak, és felszólították Romániát: tesség odafigyelni nagy a deficit. Megszoritani, sarcolni iziben… (Nos erre jók a nacionalista kormányok: szlovákoknál, románoknál ha kell elszabotalják a népnyúzást, vagy legalábbis elfogadható mértékre csökkentik…) Nem árt egy kis önállóság, és előny a szolgalélek hiánya is. No meg a román lobbysták talán legjobbak a világon. Megoldják, és remélhetően nem polgáraik kárára.

Köszöjük Írország, hogy olyan frászt adtál az Eurokratáknak, hogy mindkét fülük belecsengett. Megkapták a figyelmeztetést, hogy ez így nem mehet tovább. Tony Blair, Merkel és most Sarközy olyan vonalat hoztak be az EU-ba, ami talán csak Trianon idején volt napirenden: Minden hatalmat a szovjeteknek. Pardon. A Kisantantnak. Pardon az EU-nak. Mert az Eu eddig képtelen volt önkorlátozásra, ami pedig a jó állam erénye. Beleszólt olyan dolgokba, amik a nemzeti hatáskörökben kellene hogy maradjon: oktatási rendszer,  egészségügy, nyugdij. Szóval olyan nagy társadalmi ellátórendszerekbe, amelyek komoly helyi hagyományokkal rendelkeznek, s olyanokba, amelyek esetében – bármennyire is vért köpnek itt Brüsszelben, és mondjuk Németországban vagy Magyarországon még inkább az alig tisztelt neolibertiánus közgazdászok, -a nemzeteknek sarkukra kéne állniuk: Nem kerülhetnek be gazdasági és üzleti megfontolások sem az egészségügybe, sem az oktatásba, sem pedig a nyugdijrendszerbe. Ezeknek mindeképpen a népszolidaritás, ahogy szokták mondani a bányászláda elvén kell működniük.

Amikor behozzák a gazdaságossági elvet, embereket ítélnek teljesen tudatosan halálra. Pontosan úgy, mint a marhaistálló vagy a versenylóistálló tulajdonosa: Megéri vagy nem éri meg gyógyítani. Ha nem akkor jön az eufemizmussal elaltatásnak nevezett folyamat: az Euthanázia. Felesleges életek? Mert ez a helyzet sajnos jópár ország egészségügyi rendjében. Mit várunk egy olyan országtól, ahol a szülők megígérik a gyereknek, hogy nem lesznek terhére, és ha itt az ideje elmennek Svájcba, asszisztált öngyilkosságot elkövetni. Csak azért, hogy ne legyenek terhükre és a társadalom (természetesen egyes vezetői akit ezek a gondok nem érintenek) sui generis (eredeténeél fogva), mint termelésre és fogyasztásra képtelent, halálra ítélt. Az agyatlan eurokraták meghozzák intézkedéseiket, és ami baj, hogy zombi intelligenciáju, és saját hatalmukkal törödő pártok – sokszor az öngyikosságra való jogot, mint alapvető emberi jogot kezelve – keresztülpasszírozzák. Sokszor nyiltan, de sokszor rejtetten gazdaságoi eszközökkel. Kárálnak, nincsen pénz. Tesznek róla, legyenek várólisták, gyógyszer engedélyezési bürokrácia, és mire a beteg megkapná a kezelést már nem is él. Sajnáljuk, de a szabály az szabály! Vagy pár országban azt mondjak neki: egyezz bele az euthanáziába. Nem fog fájni és mindent megold. Nem leszel senki terhére.  És bármily hihetelen az agymosott birka polgár még erre is kondicionálható. Tony Blair rájött, ha pár kilométerrel tovább szállítják a beteget több súlyos beteg hal meg. Nosza neki: megszünetett vagy nyolcvan emergecy site (sürgősségi betegfelvételi és ellátási osztályt).

Vannak utak amelyek nem járhatóak. Az egyik – ezt itt is jól tudják – a maaastrichti kritériumok.- Ezek betartása a kicsiknek kötelező. A nagyok megtehetik hogy figyelmen kívül hagyják, hiszen ők diktálnak. Kivételt a görögök képeztek, akik úgy vezették be az eurot, hogy átverték az EU-t. Saját érdekükben. Jól tették! Nem teljesült egyetlen feltétel sem, de elhitették a Nagyokkal. És természetesen utólag botrány, de a görög euro maradt. És sem az Eu sem valutája nem omlott össze. Sőt erősebb mint bármikor. Az ír pofon ellenére. A görögök ellenére. Az olaszok ellenére.

A másik a nyugdijrendszerrel kapcsolatos hisztéria. Biztosításmatematikusok kórusban kárálnak: nem fiezthető tovább a kedvező nyugdijrendszer. Korhatáremelés, nyugdijcsökkentés. Pedig, ha kicsit gondolkodnának: a klasszikus nyugdijrendszerek nem csak a mai befizetésekből fizetnek. Hanem a korábbi de bennragadt befizetések tőkésítésével, azok befektetés utáni hasznából. Ja kérem, ezeket eltapsolták. Meg nagy a működési költség. Minden vezetőnek természetesen egy csúcs Audi dukál.  Akkor pedig ott a kozösségi elv, tessék megoldani az Áfa bevétel közös részéből, vagy bármiből. Fontossági sorrendet felállítva: egészségügy, nyugdij, oktatás. Ami maradt azt lehet kérem eltapsolni. Presztizsberuházásokra, hivatalnokok siserehadának fizetésére. Annak ellenőrzésére, hogy egyenes e az uborka, kerek e a dinnye…

Summa summárum köszönet Írországnak. Köszönet, hogy megtorpantotta a gőzhengerként nyomuló birodalmi logikát. És Sárközy, Merkel no meg a többi akarnok picit észre veheti: Kis ország is tehet nagyot. Ha hagyják gondolkodni. Irországot szerencsére vezetői eddig hagyták gondolkodni.

Az ír nem, nem az unióra mondott nem. Az alkalmazott módszerekre, arra, hogy mások akarják mindenben, a legapróbb dolgokban is megmondani, mit tehet és mit nem. Az Európai Unióra azonban szükség van, mert ha jól működik, akkor saját ámokfutó kormányaitól képes megvédeni az embereket. De most nem ezt teszi. Erre válasz a NEM.

(A szerző nem magyar állampolgár, Brüsszelben dolgozik. Nevének közléséhez nem járult hozzá)