Állatkerti Tavasz -képriport

Néha ráfér az emberre egy kis kikapcsolódás, móka, szórakozás. Néha muszáj leengedni a gőzt. Ha nálam ezek a muszájok előjönnek, akkor menni kell. Hogy hova? Az egyik kedvenc helyem, és kikapcsolódásom helyszíne a Fővárosi Állat-és Növénykert.

A Fővárosi Állat-és Növénykert azok közé a helyek közé tartozik, amelyek alkalmasak a kikapcsolódásra, szórakozásra, és a tanulásra is. Magam részéről órákig el tudok nézelődni, figyelni az állatokat. Egyik részről fáj, hogy ketrecben vannak, másik részről ésszel felfogom, hogy ilyen létesítmények nélkül gyermekeink sosem ismerhetnék meg talán közelebbről a zebrát, zsiráfot, skorpiót, de kemény városi lévén, lehet, hogy a kecskét sem. Mindemellett nem elhanyagolható az állatkertek azon fontos szerepe sem, hogy a kihalásra ítélt állatokat igyekeznek megmenteni. Szaporításukkal, visszatelepítésükkel a természetes állapotot próbálják így fenntartani (lásd a riportban).

A Fővárosi Állat-és Növénykertben Hanga Zoltánnal, a létesítmény szóvivőjével beszélgettem.

2.	3.
4.	5.
6.	7.
8.	9.
10.	11.

Tavasszal megnyílt a Szavanna Kifutó. Mesélne erről nekem?

A szavanna kifutó már egy régi terv. Célunk az volt, hogy az afrikai állatoknak több területet biztosítsunk. A budapesti állatkert a világ állatkertjeivel ellentétben területileg nem gyarapodott az alapítása óta, hanem sajnos csökkent. 18 hektáros volt, mikor megnyílt, most pedig nem egészen 11. A csökkenés a környező létesítmények beépítéseiből adódik. Így tehát a megmaradt területekből kellett gazdálkodni. A Szavanna Kifutó fél hektáros terület, a hozzá tartozó istállókkal. Ezek nagy része a meglévő állatházak átépítésével született, más része pedig teljesen új épület. Az állatkert ugye télen is nyitva van, így a látogatóknak sem mindegy, hogy mennyi állatot látnak, nem mindegy mennyi fűtött állatház van. Ilyen fűtött ház a pálmaház is, ahol növényeket, és hüllőket lehet látni.

A kivitelezés már a tervek készítésével 2000-ben elkezdődött, magának az építésnek 2006-ban fogtak neki. 2008. áprilisában fejeződött be, ekkor lehetett az állatokat átköltöztetni, belakni az új épületeket.

Negyvennél is több különböző faj van most a Szavanna Kifutón, köztük olyanok, amelyek korábban is itt éltek az állatkertben, de olyanok is, amelyek korábban nem voltak, mint pl. a nagyszarvú mocsári antilop, vagy a Mhorr-gazella, mely azért is különleges, mert a világ állatkertjeiben összesen 120 példány van, a vadonban pedig már egy sem.

12.	13.
14.	15.
16.	17.
18.	19.
20.	21.

Sok olyan állat van az állatkertekben, melyek már természetes élőhelyükről kipusztultak?

Van több olyan, mely a vadonban kipusztul, és az állatkertben megmarad, de az állatkerti szaporítás után ezeket az állatokat visszatelepítik. Ilyen volt, pl. az európai bölény, vagy az ázsiai vadló is.

Az új kifutóban tehát olyan állatok vannak, mint a zsiráf, kisemlősök, szurikáta, vannak madaraink, marabu, vagy a világ harmadik legnagyobbra növő szárazföldi teknőse, a sarkantyús teknős, de van egy nagyon gazdag ízeltlábú bemutató is. A skorpiókat is szeretnénk kicsit népszerűsíteni, az élővilág sokféleségét bemutatni. Természetesen növényeket is találunk, hiszen állat-, és növénykert vagyunk. Különlegesség még, hogy a szavannákon élő emberek kultúráját is szeretnénk bemutatni, különböző alkotásokkal, kézműves termékekkel, bronzszobrokkal, faragott maszkokkal.

22.	23.
24.	25.
26.	27.
28.	29.
30.	31.

A „Légy ott!" programok olyan programok, melyek az állatkert mindennapjainak szerves részei lettek. A résztvevők úgy lépnek az állatkertbe, hogy tudnak erről a programról, és részt akarnak ezeken venni, vagy itt tudják meg, és úgy kapcsolódnak be?

Mivel több helyen meghirdettük ezeket a programokat, stimulálhatja az embereket, hogy plusz érdekesség van, menjünk állatkertbe. Az állakert-élményt tudjuk így fokozni. De van egy másik oka is a programok indításának. Az emberek sokszor bejöttek, odamentek egy -egy állathoz, és előfordult, hogy az az állat éppen aludt, vagy nem csinált semmit. Ilyenkor voltak felháborodott reakciók is, hogy az állat éppen miért nem mozog, miért nem lehet látni. Nyilván ezzel a „Miért nem mozog az állat, amikor mi kifizettük a belépőjegyet" kritikával nem nagyon lehetett mit kezdeni, de az állatkert ezen továbblépett. Hogy mindenkinek tudjunk kedvezni, próbáltunk úgy gondolkodni, hogy azoknál az állaltoknál, ahol erre lehetőség van, előre meghirdettük, hogy mikor fog enni kapni, vagy mikor megy be a gondozó foglalkozni vele. Így meg van a lehetőség arra, hogy időre visszamenjenek, és biztosan lássák azt az állatot is, amely eddig esetleg aludt, vagy elbújt. Minden egész és fél órában van valami előre meghirdetett program. Pl. a kis panda vagy fóka etetése, vagy esetleg az elefántok etetése a látogatók bevonásával. Ez utóbbi ugyan 300.-Ft.os plusz költség, amit néha sokallnak, de ezekhez a programokhoz bizony plusz gondozót kell biztosítani, ami plusz költség is. De a kígyósimogatástól kezdve, az összes többi ingyenes. Mivel ilyen gyakran és sokféle program van, ha valaki csak egész nap ezeken a programokon venne részt, talán akkor sem lenne elég egy egész nap erre. A közönség informálására a médiát használjuk, és ezen túlmenően az állatkert bejáratánál is találhatunk ezekről az eseményekről információt, szórólapot, napközben a hangosbemondó is bemondja, sőt a helyszíneken is meg vannak jelölve az etetések időpontjai.

Melyik a legnépszerűbb program?

Az elefántetetés, a fókabemutató, és a pingvinek etetése.

A kígyósimogatás mennyire kedvelt?

32.Még a kígyósimogatás is a kedveltek között van. Az emberek általában azt gondolják, hogy nyálkás undorító valami a kígyó, és aztán kiderül, hogy nem így van. A gyerekek kicsinek nem félnek ezektől az állatoktól, sajnos a felnőttek nevelik beléjük, a „Jajj! Hozzá ne nyúlj!" felszólításokkal.

A meghirdetett „Békás" pályázatra érkeznek a pályázatok?

33.Ezzel ugyan egy kolleganőm foglalkozik, de igen érkeznek, és ennek azért is örülünk, mert ezek a békák sem tartoznak a legkedveltebbek közé. Az érdeklődés viszont elég nagy. Azért is érdekes ez, mert ez az év a Béka éve, melynek David Attenborough a fővédnöke. Van egy békabarát kertünk is, és tervezünk még „békás" dolgokat, de ezek majd meglepetések lesznek.

Hogy születnek az állatok nevei? Névvel együtt kerülnek az állatkertbe, vagy itt kapnak nevet?

Is-is. Van olyan, hogy már névvel érkezik, de ha itt születik, akkor nyilván itt kap nevet. Régen, pl. minden emberszabásúnak keresztnevet és családnevet is adtak Az orángután család feje, pl. Góliát Péter, párja Góliát Ida, kölyke pedig Góliát Pista volt.

De persze rengeteg féle névadás volt és van szokásban A két világháború között nagyon sok sváb származású állatgondozó volt, így sok sváb nevű állatunk is volt, mint pl. a Hanzi.

34.Aztán Anghi Csaba Professzor Úr, aki az állatkert igazgatója volt, azt javasolta, hogy legyen logikusabb a névadás. Így az azonos években születetteknek ugyanazzal a betűvel kezdődjenek. Pl. a leopárdoknál az első A-val kezdődött, másik évben B-vel. De még olyan szabály is van, hogy ugyanaz a kezdőbetű legyen a kicsinek nevének, mint az anyának. De kaphat olyan nevet is, ami utal az őshazájára. A komodói varánusz sárkányunk neve Irwin, Ő ezzel a névvel érkezett, és a tavaly szerencsétlenül járt Stewe Irwin krokodilvadászról nevezték el, aki leginkább „krokodilvadászként" ismert, ám valójában kiváló természetvédő és ismeretterjesztő egyéniség volt.

Beszéljünk a legekről kicsit. Melyik állat a legnépszerűbb?

Nagyon népszerűek a nagyemlősök, elefántok, orrszarvúak, oroszlánok, tigrisek, és az emberszabásúak. De persze minden állatnak megvan a maga barátja.

Legöregebb?

Az egyik szempont szerint a legöregebb az, aki a legtöbb éves. Akkor Ő Samu az aligátor, aki 1954-ben érkezett. Ha viszont a saját fajához viszonyítjuk a kort, akkor egy szamárszerű állat, amelyik a tevékkel lakik egy kifutóban, az onáger a legöregebb. Ő 34 éves most, és ezzel a legidősebb onáger a világon.

Legsúlyosabb?

Az elefántok. A két nőstény közül Hella 3500, Zitta 4500 kg.

Ki érkezett a legmesszebbről?

Ugyan válaszolhatnánk, hogy a kenguru Ausztráliából, de tudni kell, hogy az állatok nagy része más állatkertből érkezik. Úgy ahogy mi is adunk át állatokat, úgy veszünk is át, ún. csereprogram keretében. Pl. Holland-, Német-, Cseh állatkertekből is vannak állataink, és új elefánt Spanyolországból fog majd érkezni.

Mekkora az az ételmennyiség, amit elfogyasztanak az állatok?

Évi mintegy 130-140 millió forintba kerül az állatok etetése, ez kb. 400ezer forint /nap.

Néhány érdekes adat: 57 t sárgarépa, 248 t rétiszéna, 47 t alma, 31 ezer db kiwi, 12 t banán, 8 t burgonya, 37 t édesvízi hal, 527 kg kagyló, 1200 kg friss őszi szőlő, 90 ezer db tojás, 41 ezer fej saláta. De jelentős mennyiségben fogy az uborka, vörös szúnyog lárva, virágpor, tintahal, plankton, polip, kukorica, vagy a mokkacukor is.

Mennyire népszerűek az állatkert által meghirdetett önkéntesek programok? Van elég önkéntes?

Ez többféleképpen működik. Vannak nyári önkéntesek, akik általában diákok. A meghirdetés után gyorsan betelnek a helyek, mert meg van határozva, hogy mennyi önkéntest tudunk fogadni. Ugyanakkor előfordul, hogy csak bizonyos munkákat hajlandóak elvégezni. Tudni kell, hogy az állatkerti önkéntes munka nem csak állatsimogatásból, és állatnézegetésből áll, hanem bizony mindent meg kell csinálni, akár az állatok ketrecének takarítását is.

Vannak kicsi jelentkezők is, úgy 8 éves kortól már jönnének, de őket még nem lehet beengedni, hiszen azért ennek a munkának vannak veszélyei is.

A másik típusú önkéntes munka a felnőtteket, főleg nyugdíjasokat érinti. Pl. megnyílik a lepkekert, ahova zsilipajtón keresztül lehet bemenni. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy önkéntesek vannak a zsilipajtóknál, akik figyelnek arra, hogy ne legyen az összes zsilipajtó egyszerre nyitva. És persze a lepkekertben is fontosak, hogy a látogató valóban csak nézegesse a lepkéket. Ezek elég komoly, egész napos munkák, amire önkéntesek segítségét szoktuk kérni. Vagy ahol nem lehet etetni az állatokat, ott is hasznos munkát végezhetnek. Itt pl. az is fontos, ki látja el ezt a feladatot. Egy 16 éves diáknak sajnos nem fognak a felnőttek, talán még a gyerekek sem szót fogadni.

A fiatalok inkább az állatoknál szeretnének dolgozni, felnőtteknél már nem csak a simogatás motivál. Vannak olyan önkénteseink, akik hosszútávra itt ragadnak, szeretik ezt a munkát, vagy visszajárnak. Ők nagy segítség az állatkert számára. Akár terület-felügyeleti munkát is szívesen rájuk bízunk.

Köszönöm szépen a beszélgetést!

Itt a vakáció, itt a pihenés, lazítás ideje. Véleményem szerint az állatkert kiváló helyszín a kikapcsolódásra, és az állatokkal, növényekkel való ismerkedésre. Ha ezt választjuk, egy teljes napot biztosan kellemesen fogunk eltölteni, hazatérhetünk rengeteg élménnyel, tapasztalattal, és új ismerettel.

A Fővárosi Állat-és Növénykert a XIV. kerületben található az Állatkerti körút 6-12. szám alatt. Az éppen aktuális nyitvatartási időt a honlapon találhatjuk, vagy telefonon érdeklődhetünk felőle a 273-4900 telefonszámon.

Németh Krisztina

http://www.zoobudapest.com/