Az Európai Bizottság a 2008 június 11-én megvitatta a globális üzemanyag-áremelkedés hatásainak enyhítése érdekében szükséges lehetséges szakpolitikai lépéseket. A tárgyalások következtetései alapján Barroso elnök közleményt nyújott be, melyet a Bizottság kellő időben fogad el ahhoz, hogy az Európai Tanács június 19-20-i ülése keretében megvitathassa, a közelmúltban az élelmiszer-áremelkedésről közzétett bizottsági közleménnyel együtt (lásd IP/08/763).

Az Európai Bizottság a 2008 június 11-én megvitatta a globális üzemanyag-áremelkedés hatásainak enyhítése érdekében szükséges lehetséges szakpolitikai lépéseket. A tárgyalások következtetései alapján Barroso elnök közleményt nyújott be, melyet a Bizottság kellő időben fogad el ahhoz, hogy az Európai Tanács június 19-20-i ülése keretében megvitathassa, a közelmúltban az élelmiszer-áremelkedésről közzétett bizottsági közleménnyel együtt (lásd IP/08/763).

 

 A biztosok testülete elemezte mind a strukturális, mind pedig a ciklikus tényezőket, és összehangolt szakpolitikai fellépést javasol, amely egyaránt tartalmaz rövid, közép és hosszú távú lehetséges szakpolitikai válaszokat. Az elmúlt két év során benyújtott bizottsági javaslatokon alapuló válaszok közé tartozik az energiahatékonyság érdekében tett erőfeszítések fokozása mind az üzleti szférában, mind pedig a magánháztartásokban, továbbá kötelezettségvállalás arra, hogy a Bizottság legkésőbb az év végig javaslatokat nyújt be a kereskedelmi olajkészletek átláthatóságára vonatkozóan, valamint a fő termelő és felhasználó országok részvételével az olajpiacok kiegyensúlyozott működésével kapcsolatos kérdések széles skálájának megvitatása céljából rendezendő globális üzemanyag-csúcsértekezlet szervezésének támogatása. A Bizottság egyetértett abban, hogy a tagállamok rövid távú kezdeményezéseket valósítsanak meg a lakosság leginkább sújtott csoportjainak támogatására. Ezen intézkedéseknek egy összehangolt stratégia részét kell képezniük, és nem gyakorolhatnak torzító hatást sem a belső piacra, sem a pénzügyi és monetáris politikára.

A Bizottság elnöke, José Manuel Barroso így nyilatkozott: „Az emelkedő üzemanyagárak valamennyi uniós polgár vásárlóerejét csökkentik, a legkomolyabb hatást Európa legalacsonyabb jövedelmű családjaira gyakorolják. Meggyőződésem, hogy ha e problémára megfelelően átgondolt uniós szintű választ adnunk – melynek lehetőség szerint kapcsolódnia kell a tagállamok célirányos szociálpolitikai intézkedéseihez -, sikerrel tudunk szembenézni e kihívással. Megközelítésünk középpontjában a Bizottság energiaügyi és éghajlat-változási javaslatainak maradéktalan végrehajtása áll, ide értve az energia diverzifikációját, az energiaellátás biztonságát és az energiahatékonyságot. Az energiatakarékosságra és az energiaforrások diverzifikálására kell törekednünk. Ha kellő gyorsasággal és határozottsággal cselekszünk, csökkenthetjük polgáraink és vállalkozásaink kiszolgáltatottságát, és támogatást nyújthatunk úgy az életminőségünk, mint a versenyképességünk megőrzéséhez. Várakozással tekintek a jövő heti Európai Tanács elé, ahol megvitathatjuk majd e kérdéseket a tagállamokkal."

Mi okozza az üzemanyagárak emelkedését?

Az elmúlt hónapokban az olajárak ugrásszerű, meredek emelkedése volt tapasztalható – e termékek árának reálértéke a hetvenes évek vége óta nem szökött ilyen magasra. A biztosok testülete megvizsgálta az üzemanyagárak – úgy az EU-n belül, mint nemzetközi szinten tapasztalt – közelmúltbeli ugrásszerű emelkedésének hátterében rejlő okokat. A jelenlegi olajár-emelkedés nagyrészt a világpiaci olajkeresletben és -kínálatban végbemenő igen jelentős strukturális átalakulás eredménye. Az olajkínálat megpróbál lépést tartani a világszinten – és különösen Kínában és Indiában – jelentkező megnövekedett kereslettel. Más, átmeneti jellegű tényezők szintén hatással vannak az olajárakra, így például a speciális csővezetékekkel és a kitermelési teljesítménnyel kapcsolatos problémák, a dollár gyengülése és az árupiacokra történő tőkebeáramlás, mely a becslések szerint 2008 első negyedévében mintegy 70 milliárd dollárt tett ki.

Az olajár-emelkedés nem annyira átmeneti jelenség, sokkal inkább a strukturális átalakulás részét képezi. 2030-ban a globális energiakereslet 50%-kal meghaladhatja a 2007-es szintet, és a rendelkezésre álló üzemanyagok széles skálájából továbbra is a fosszilis üzemanyagok teszik majd ki a fogyasztás nagy részét. Ha nem kerül sor az Európai Tanács által elfogadott politika végrehajtására, az Unió energiaszükségleteit a jövőben is a fosszilis üzemanyagokkal kell kielégíteni, és az import hányada még inkább növekedni fog. Következésképpen az importfüggőség mintegy 14%-kal növekszik és 2030-ra eléri a 67%-ot.

Az Európai Unió gazdaságára gyakorolt hatások

A háztartási kiadásokon belül az energiaárak kb. 10%-ot, az élelmiszerárak pedig mintegy 20%-ot tesznek ki. A megnövekedett olajárak inflációt idéznek elő az Európai Unióban. Az euró-övezetben 2007 negyedik negyedévében az energiaárak növekedése átlagosan 0,8%-kal járult hozzá a harmonizált fogyasztói árindex emelkedéséhez. Ez az Európai Unió egész területén közvetlen hatással van a háztartásokra. A háztartási célú és személyszállításra szolgáló folyékony üzemanyagok áremelkedésének mértéke 2007 áprilisa és 2008 áprilisa között messze meghaladta az ugyanezen időszakra érvényes átfogó harmonizált fogyasztói árindexet. A háztartási célú folyékony üzemanyagok ára 35,2%-kal, míg a szállítóeszközök üzemanyagaié 12,7%-kal emelkedett a harmonizált fogyasztói árindexben megállapított 3,6%-os átlaggal szemben. A közlemény szintén áttekinti az ugrásszerű olajár-emelkedés ágazat specifikus hatásait a halászati, a mezőgazdasági, a közlekedési, a vegyipari és a gépjármű-ágazatban, valamint a megújuló energia terén.

A szakpolitikai válasz

Az Európai Unió által az olajárak közelmúltbeli emelkedésére adott válasznak azon a feltételezésen kell alapulnia, hogy a magas árak nagy valószínűséggel közép- és hosszú távon is fennmaradnak. Ez strukturális kiigazítást tesz szükségessé, amelynek a lehető legelőbb ki kell fejtenie pozitív hatását. Ezzel egyidejűleg mérsékelni kell a lakosság egyes veszélyeztetett csoportjaira gyakorolt rövid távú hatásokat, elősegítve számukra, hogy képesek legyenek alkalmazkodni az új piaci helyzethez. A fő szakpolitikai válasznak azt kell elérnie, hogy az EU hatékonyabbá váljon az energiafelhasználás terén, valamint hogy mérsékelje a fosszilis üzemanyagok alkalmazását. A testület a mai napon számos azonnali, közép-, illetve hosszú távú intézkedési javaslatot tett, amelyek megfelelő választ adhatnak az olajár-emelkedésre. E javaslatok a közeljövőben közlemény formájában öltenek majd hivatalos formát, és többek között a következőket ajánlák az Európai Tanácsnak:

  • Erősítse meg elkötelezettségét olyan, jogilag kötelező érvényű intézkedések legkésőbb 2008 végéig történő elfogadására, amelyek érvényre juttatják a megújuló energiaforrásokra, a bioüzemanyagokra és az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésére irányuló 2020-as célkitűzéseit, melyek elengedhetetlenek az energiahatékonyság és az uniós energiaellátás diverzifikációjának jelentős mértékű javításához;
  • Fokozza az üzleti szféra és a magánháztartások energiahatékonysága érdekében kifejtett erőfeszítéseit, hogy az elfogadott célkitűzésekkel összhangban gyorsabb és jelentősebb megtakarítást lehessen elérni;
  • Vegye figyelembe, hogy az energiapolitika soron következő stratégiai felülvizsgálata során a Bizottság jelentést fog tenni az olaj- és kőolajpiacok működéséről, valamint az év végéig javaslatokat terjeszt elő a kereskedelmi olajkészletek átláthatósága tekintetében;
  • Vegye tekintetbe, hogy a Bizottság az idei évben javaslatokat terjeszt elő az energiaadó-irányelv és az Euromatrica-irányelv felülvizsgálatára, melyek a nagyobb energiahatékonyság elérését támogatják;
  • Vegye figyelembe a Bizottság szándékát, miszerint az ősz folyamán jelentést kíván benyújtani az adóösztönzők lehetséges alkalmazásáról, ideértve a kedvezményes HÉA-kulcsok alkalmazását az energiatakarékosság ösztönzésére;
  • Támogassa a fő olajtermelő és olajfelhasználó országok részvételével megrendezendő globális olajpiaci csúcsértekezlet szervezését és erősítse a már meglévő regionális és kétoldalú párbeszédet a piacra jutás és az átláthatóság javítása érdekében;
  • Fejezze ki egyetértését azzal, hogy a tagországok indokolt esetben célirányos támogatást nyújthatnak az olajár-emelkedés által legsúlyosabban érintett háztartásoknak, annak biztosítása mellett, hogy az olajár-emelkedés azonnali hatásainak enyhítésére tett intézkedések átmeneti jellegűek, nem torzítják a versenyt és nem gátolják a magasabb árakhoz való hosszabb távú alkalmazkodást;
  • Fejezze ki egyetértését azzal, hogy uniós fejlesztési programok keretében támogatást nyújtsanak az olajimportáló fejlődő országoknak a rövid távú hatások enyhítése és az energiahatékonyság javítása, valamint a fosszilis üzemanyagok megfelelő alternatívájának kidolgozása