Az MNB ajánlásának köszönhetően szeptember végéig közel 60 ezer késedelembe esett jelzáloghitelessel történt meg a kapcsolatfelvétel, s indulhatott meg a fizetőképesség helyreállítását célzó megoldáskeresési folyamat. A pénzügyi intézmények az elérhetetlen ügyfelek felkeresését újból megkísérlik, az együttműködő adósok számára pedig személyre szabott ajánlatokat dolgoznak ki.

Az MNB ajánlásának köszönhetően szeptember végéig közel 60 ezer késedelembe esett jelzáloghitelessel történt meg a kapcsolatfelvétel, s indulhatott meg a fizetőképesség helyreállítását célzó megoldáskeresési folyamat. A pénzügyi intézmények az elérhetetlen ügyfelek felkeresését újból megkísérlik, az együttműködő adósok számára pedig személyre szabott ajánlatokat dolgoznak ki.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) intézményi adatszolgáltatásait összegezve megállapítható, hogy a pénzügyi intézmények szeptember végéig megközelítőleg 60 ezer nemteljesítő jelzáloghitelest kerestek meg a jegybank ajánlásában foglaltak végrehajtása céljából. Az elérhetetlen adósokkal történő kapcsolatfelvételt a hitelező intézmények újból megkísérlik.

Az MNB – mint arról már korábban beszámolt – 2016 márciusában ajánlást bocsátott ki a késedelmessé vált lakossági jelzáloghitelesek fizetőképességének helyreállítása érdekében, meghatározva az adósokkal történő kapcsolatfelvétel, az információgyűjtés és a megoldási javaslatok kidolgozásának keretrendszerét. Mindezek alapján a jegybank a pénzügyi intézményektől első lépésként azt várta el, hogy a késedelmes kölcsönszerződések felmondása, a már felmondott szerződésből eredő követelések értékesítése, továbbá a fedezetérvényesítés, illetve egyéb jogi lépések megtétele előtt kíséreljék meg a kapcsolatfelvételt az ügyletben szereplő valamennyi adóssal.

Az ajánlás alapján a pénzügyi intézmények a levélben, telefonon vagy személyesen történő sikeres kapcsolatfelvételt követően – a helyzetértékeléshez, a személyre szabott ajánlat elkészítéséhez szükséges – olyan új információkat szerezhetnek be az adósok aktuális vagyoni és élethelyzetére vonatkozóan, amelyek korábban nem álltak a hitelező rendelkezésére.  Ezt követően az intézmények legalább két személyre szabott fizetésrendezési javaslatot készítenek elő oly módon, hogy legkésőbb az első sikeres kapcsolatfelvételtől számított 3 hónapon belül írásbeli egyezség jöhessen létre az együttműködő felek között. A jegybank indokoltnak tartja azt is, hogy a pénzügyi intézmények a folyamat során mérlegeljék a kezesek, illetve zálogkötelezettek bevonását is a megoldáskeresési folyamat eredményességének növelése érdekében.

A probléma megnyugtató rendezése kizárólag a felek, így az adósok, adóstársak jóhiszemű közreműködése útján valósulhat meg. Ennek hiányában a késedelmessé vált szerződést a pénzügyi intézmény felmondhatja, s a követelést – elévülési időn belül – bármikor jogi úton érvényesítheti, illetve a Polgári Törvénykönyv engedményezésre vonatkozó szabályai szerint követeléskezelő vállalkozások részére átengedheti.

A felmondott szerződés alapján fennálló követelés engedményezése (értékesítése) esetén a követelésvásárló vállalkozás jogutódként követeli a fennálló (késedelmi kamatokat és egyéb költségeket is magába foglaló) tartozás megfizetését, ezért a követelés érvényesítéséhez szükséges adatok részére átadásra kerülnek, az engedményezés tényéről a felek egyúttal az adóst is értesítik.

Az MNB a követeléskezelőktől is elvárja, hogy a vonatkozó jogszabályoknak és a mindenkor hatályos jegybanki ajánlásoknak megfelelően járjanak el az ügyfélkapcsolataik során, s a bírósági végrehajtás elkerülése érdekében elsődlegesen az adóst segítő áthidaló fizetési megoldások kidolgozására törekedjenek. A követeléskezelési eljárásban is fontos a megfelelő adósi együttműködés. Ha ugyanis nincs hajlandóság az adósságrendezésre, vagy az egyeztetések sikertelenek, a követelés jogosultja – a fedezeti ingatlan elvesztésével fenyegető és további költségeket jelentő – bírósági végrehajtást kezdeményezhet.

Abban az esetben, ha az adós vitatja a követeléskezelő eljárásának  jogszerűségét, vagy a tartozás összegét, mindenekelőtt az érintett társaságnál kell panaszt tennie. Ha a panaszt az intézmény elutasítja, akkor a fogyasztó – pénzügyi fogyasztói jogvita esetén – az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület díjmentes eljárását kezdeményezheti, vagy polgári bírósághoz fordulhat. Az MNB ügyfélszolgálatánál elsődlegesen a panaszkezelésre és a banktitokra vonatkozó előírások megsértése miatt lehet bejelentést tenni, akkor, ha a követeléskezelő vállalkozás banktitok körébe tartozó adatot jogsértő módon ad ki, vagy az ügyfél-panaszt nem kezeli, illetve azt 30 napon belül nem válaszolja meg.

A követelések érvényesítésével és kezelésével kapcsolatos további hasznos információk az MNB honlapjának fogyasztóvédelmi oldalán olvashatóak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük