Közel harmadával nőtt a támogatott agrárbiztosítások összege

2016-ban mintegy 12 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be a gazdálkodók Magyarországon, ebből több mint 7,5 milliárd forint után vehető igénybe az utólagos állami díjtámogatás. Bár az idei évben 3-ról 4 milliárd forintra emelkedett a díjtámogatási keretösszeg, az így sem fogja fedezni a kérelmekben szereplő díjtámogatások maximumát: a túligénylés mértéke idén is eléri a 22 százalékot. A kifizetések várható felosztását, valamint a rendszerrel kapcsolatos idei tapasztalatokat mutatja be a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) alábbi összegzése.

2016-ban mintegy 12 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be a gazdálkodók Magyarországon, ebből több mint 7,5 milliárd forint után vehető igénybe az utólagos állami díjtámogatás. Bár az idei évben 3-ról 4 milliárd forintra emelkedett a díjtámogatási keretösszeg, az így sem fogja fedezni a kérelmekben szereplő díjtámogatások maximumát: a túligénylés mértéke idén is eléri a 22 százalékot. A kifizetések várható felosztását, valamint a rendszerrel kapcsolatos idei tapasztalatokat mutatja be a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) alábbi összegzése.

Idén már ötödik éve működik a díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer, melynek keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos támogatásként visszakapják. Mivel a konstrukció népszerűsége egyre nő, ráadásul idén újra visszatérhettek a rendszerbe egyes nagyvállalatok, valamint állami és önkormányzati szereplők is, a támogatandó díjak összege a tavalyi 5,7 milliárdról 7,5 milliárd forintra emelkedett. Így hiába bővült az előző évi 3 milliárdról 4 milliárd forintra az idei díjtámogatási keret, a túligénylés mértéke közel 900 millió forint lett. Emiatt a díjtámogatás felosztása biztosítási típus szerint az alábbi séma szerint történik:

• A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében továbbra is 65 százalék a visszatérítés mértéke
• A jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára, illetve a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthető jégeső, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások (B típus) esetén 50 százaléknyi, míg
• A többi növény (C típus) esetén 40 százalékos visszatérítés várható.

„Elgondolkodtató, hogy a támogatást igénybe vevők döntő többsége szántóföldi növényekre kíván elsősorban biztosítást kötni, ugyanakkor a szőlő- és gyümölcsültetvények esetén ez a biztosítási hajlandóság jóval kisebb az elvárhatónál – mutat rá Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Igaz ugyan, hogy az értékesebb növénykultúrák esetén magasabb a díj, ugyanakkor amennyiben a kár bekövetkezik, a kártérítés is jóval magasabb összegű. Biztosítás nélkül tehát jóval nagyobb kockázatot vállal a termelő, amit tetéz, hogy ebben az esetben a kárenyhítési rendszer első pilléréből is csak a megítélt térítésnek a felét veheti igénybe."

Immár harmadik éve fordul elő, hogy a B és C típusú növénybiztosítások esetében a maximális 65 százalékostól elmaradó mértékű a visszatérítés. Ez sok termelő számára okozhat finanszírozási kockázatot, mivel nem látható előre, hogy végül a visszaigényelt összegnek mekkora hányadát fizetik ki díjtámogatásként. A FBAMSZ ezért üdvözli, hogy a kiírás során – idén első alkalommal – garantált visszatérítési alsó küszöbarányt határoztak meg: Ennek értelmében az A típusú biztosítások esetén minimum 41, míg a többi biztosítástípus esetén legalább 30 százaléknyi visszatérítés mindenképpen jár a gazdálkodóknak. Ez az intézkedés szintén érezhető módon hozzájárult a rendszer népszerűségének erősödéséhez.

Jellemző idei mezőgazdasági károk

Idén először lehetett őszi fagykár elleni biztosításra is támogatást szerezni. Főként paprikatermelők jelentettek ilyen jellegű károkat, melyek rendezése megtörtént.

2016-ban a mezőgazdasági jég- és viharkárok nagy része négy időpontban (május 7-én, május 15-én, július 8-9 éjjelén, illetve július 13-án) jelentkeztek. Közös jellemzőjük, hogy bár számos tájegységben előfordultak (a déli országrészek mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy, Vas és Veszprém megyékben is), viszonylag kis körzetekben jelentkeztek intenzív formában. Ugyanakkor a lokálisan a bekövetkező károk intenzitása évről évre egyre erősebb, ami az időjárás szélsőséges jellegének fokozódását jelzi.

„Éppen az ilyen, lokális jellegű, intenzív természeti csapások előrejelzésére alkalmatlanok az akár több évtizedre visszamenő, az adott tájegységre jellemző kártörténeti adatbázisok, amelyek a biztosításkötési döntéshez adnak ugyan támpontot, de az éghajlati változásokkal járó kockázatokat nem képesek előre jelezni" – hívja fel a figyelmet a FBAMSZ szakértője.

Így lehetne tovább növelni a biztosítást kötők körét

• Jelentős számú további érdeklődő jelenne meg a rendszerben, ha az agrárbiztosítási támogatások egyes kiemelt kockázatú állatbetegségekre, illetve hozamgarancia-biztosításra is kiterjednének.

• A visszaigénylések összegét idén is jelentősen csökkentette egy felesleges adminisztrációs elem: azok a termelők, akik az egységes támogatási kérelem űrlapján nem jelölték be a támogatott növénybiztosítás igényének rubrikáját, akkor is elesnek a támogatástól, ha egyébként minden más lépést az előírásoknak megfelelően hajtottak végre. Mindez feleslegesen rontja a mezőgazdasági szektorban amúgy sem magas biztosításkötési hajlandóságot, erodálva a tudatosság növelése érdekében hozott erőfeszítések eddig elért eredményeit.

Fontos az optimális biztosítási kombináció megtalálása

A túligénylés miatt a termelők immár évek óta csak csökkentett mértékben kapják meg a díjtámogatást, vagyis a jövő évre még körültekintőbben szeretnék kiszámolni azt az optimális biztosítási kombinációt, amely számukra legjobban megfelel, egyedi termelési struktúrájukhoz leginkább igazodik.

Immár harmadik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung) termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A fentiek miatt egyre nagyobb szerep jut az ajánlatok összehasonlítását, a speciális kockázatok és kárrendezési sajátosságok mérlegelését, illetve az ár-érték arányú kiválasztást segítő, a biztosítóktól független alkuszoknak

A támogatott mezőgazdasági biztosítások állománydíjának alakulása a rendszer működésének kezdete óta (millió Ft)

*: júliusi állapot

A kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer

Az úgynevezett kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be. Az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát támogatásként visszakapják. További ösztönző elem a rendszerben, hogy csak az üzleti agrárbiztosítást kötők válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, a többiek csupán annak 50 százalékából részesülnek.

 2016. december 31-ig a mezőgazdasági biztosítások díjtámogatását a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) intézte. Ezt a feladatkört 2017. január 1-játől a Magyar Államkincstár (MÁK) veszi majd át.