Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett az érintett szervezetek, a kormányzat valamint az üzleti szféra képviselőinek közreműködésével, hogy megvitassa az étkezési utalványok megadóztatásának hatásait. Az EUFE célja, hogy az étkezési utalványokkal kapcsolatos leendő kormányzati törvényjavaslat a költségvetési szempontok figyelembevételén túl a munkavállalók, a munkáltatók és az iparág számára is elfogadható legyen. A kerekasztal beszélgetés az EUFE egyik első lépése annak érdekében, hogy javaslataikkal és elemzéseikkel segítsék a Kormány munkáját.

 

Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett az érintett szervezetek, a kormányzat valamint az üzleti szféra képviselőinek közreműködésével, hogy megvitassa az étkezési utalványok megadóztatásának hatásait. Az EUFE célja, hogy az étkezési utalványokkal kapcsolatos leendő kormányzati törvényjavaslat a költségvetési szempontok figyelembevételén túl a munkavállalók, a munkáltatók és az iparág számára is elfogadható legyen. A kerekasztal beszélgetés az EUFE egyik első lépése annak érdekében, hogy javaslataikkal és elemzéseikkel segítsék a Kormány munkáját.

1.1.A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) megbízásából felmérte a természetbeni juttatások tervezett megadóztatásával érintett munkaadók és munkavállalók, illetve vendéglátósok várható reakcióit. A kutatásról készült jelentés mely kiegészült a legfrissebb kormányzati terveknek megfelelő adatokkal és számításokkal, most készült el. Ennek alkalmából az EUFE meghívta a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a Pénzügyminisztérium, a PricewaterhouseCoopers és a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet képviselőit, valamint a HR és a vendéglátóipar területéről egy-egy neves szakembert, hogy közösen vitassák meg milyen hatással lesz és egyáltalán kinek jó az étkezési utalványok megadóztatása.

2.2.

A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. kutatásának végleges számaiból kitűnik, hogy az étkezési utalványok megadóztatást előirányzó adótörvény módosítás a tervezett 25% százalékos ÁFA figyelembe vételével a kormány által tervezett 215 milliárd forint helyett mindössze 7,2 milliárd adóbevételt jelentene a költségvetésnek A felmérés szerint mindeközben az étkezési utalványok forgalma a korábbinak kevesebb, mint egyharmadára csökkenne. A teljes elfogadóhelyi forgalom 142 milliárd forinttal esne vissza a vendéglátóiparban, ami a országosan 18 900 állás megszűnését jelentené. Jelenleg a munkavállalók mintegy 80% kap hideg vagy melegétel utalványt. Az étkezési jegyek megadóztatásával a munkáltatók 37,4%-a megszüntetné az utalványokat és egyúttal a munkavállalók bérét sem emelné. Így a munkavállalók a korábbi mennyiség 69,4%-ának megfelelő étkezési utalványt veszíthetnek el.

3.3.Az egészséges életmódhoz hozzátartozik a meleg ebéd a munkanapokon is Amennyiben a jövőben a munkáltatók nem tudják biztosítani alkalmazottaik mindennapi meleg étkezését, az a jelenleg is riasztó népegészségi mutatók további romlásához vezethet.

4.

„Egyesülésünk hangsúlyozni kívánja, hogy étkezési utalványoknak piacélénkítő és gazdaságfehérítő szerepe is jelentős. A melegétel utalványok után mindig kifizetik az ÁFÁ-t, a foglalkoztatottak után pedig a közterheket. Az utalványok jelenleg csak meghatározott körben – éttermekben vagy ételszállító cégeknél – használhatók fel, tehát a rendszer jól átlátható és kontrollálható, így elősegítik a gazdaság fehérítését. Az utalványok csak belföldön használhatók fel, melynek a 60%-át a beváltók munkabérre, 40%-át főként Magyarországon előállított alapanyagok vásárlására költik"- nyilatkozta Bessenyey Bálint, az EUFE igazgatója, majd hozzáfűzte:„az EUFE bizakodva figyeli a törvényjavaslattal kapcsolatos lépéseket, és nyitott az étkezési jegyekkel kapcsolatos tárgyalásokra".

5.5.

A kerekasztal beszélgetésen részt vett:

Hernáldvölgyi Andrea, alelnök, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége

Dávid Ferenc, főtitkár, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

Lőcsei Tamás, cégtárs, PricewaterhouseCoopers

Potykiewicz Tamás,HR igazgató, Magyar Posta Zrt.

Palócz Éva, vezérigazgató, Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet

Klauber Mátyás, kutatásvezető, Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet

Bessenyey Bálint, igazgató, EUFE

Buday Péter, Chef

A Pénzügyminisztérium meghívott képviselője az utolsó pillanatban lemondta a részvételt.

Az elővezetett bizonyíték egy háttérkutatás. Mint elhangzott, ilyen apróságokkal nem veszkődik az adó deform során a kormányzat.

A tervezett adóváltozások várható hatása az étkezési utalványok forgalmára és az államháztartás adóbevételeire

1.1.A KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet Zrt. (továbbiakban Kopint-Tárki) az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (továbbiakban EUFE Egyesülés) megbízásából nagymintás megkérdezéssel felmérte a természetbeni juttatások tervezett megadóztatásával érintett munkaadók, munkavállalók, illetve vendéglátósok várható reakcióit az adótörvények változtatásaira.

2.2.A felmérés február 28. és március 9. között, tehát még a T/9179 adótörvény-tervezet nyilvánosságra kerülése előtt történt, a munkavállalókat (1000 érvényes kérdőív) és a vendéglátósokat (150) telefonon, előre megadott kérdéssorral, a munkaadókat (650) Interneten kérdeztük. Mivel a kérdőív összeállításakor még több adóelképzelés volt forgalomban, a kérdezés is több – három – lehetségesnek tűnő adószcenárió bekövetkeztére volt optimalizálva.

3.3.A kérdezés a jogszabálytervezet ismertté válásakor már folyt, sőt befejezéséhez közeledett, menetközben amúgy sem lett volna korrekt módosítani a kérdőívet. A felmérési eredmények azonban a T/9179 törvényjavaslat fényében is értelmezhetőek, sőt túlzás nélkül állítható, hogy megvilágító erejűek.

4.4.A korábbi tudás alapján tehát a felmérés három lehetséges szcenárióra terjedt ki, első szcenáriónk munkaadói TB és munkavállalói SzJA-kötelezettséget is tartalmazott, ez összességében hasonló, de semmiképpen nem nagyobb adóterhet jelentett volna, mint a T/9179. törvényjavaslatban szereplő adómérték. Alaposan feltételezhető, hogy a T/9179 törvényjavaslat elfogadása után a munkaadói reakciók az e szcenárióra előre jelzettől nem lesznek nagyon eltérők, semmi esetre sem visszafogottabbak a prognosztizáltnál.

5.5.Ez a „lekérdezett" szcenárió 11%-os, a munkaadók által fizetendő teherrel számolt, továbbá munkavállalói SzJA-fizetési kötelezettséggel (19, illetve 38%, az utalvány birtokosának jövedelmi színvonalától függően). Ez utóbbi mértékében lévő alternatívitás miatt nem hasonlítható össze egyébként pontosan az első szcenárió és a T/9179 sz. törvényjavaslat tervezete által generált közteher.

6.6.A felmérési időszak tartama alatt került nyilvánosságra a T/9179 törvényjavaslat, és ezzel a kérdőívek készítésekor valószínűnek tartott szcenáriók helyébe egy alapvetően más szerkezetű és más adómértékekkel operáló szcenárió lépett. A márciusban az Országgyűlés elé került, a napirendről egy ízben időközben levett T/9179. számú törvényjavaslat szerint a természetbeni juttatások korábban adómentes értékhatára összegszerűen nem változik ugyan, de értékük 50%-a után a munkáltató kötelezően 62% SzJA-t és az evvel növelt összegre 27% TB-t fizet. Ez összesen 105,74%-os adókulcsnak felel meg, de mivel „csak" a természetbeni juttatások 50%-ára kell megfizetni, a juttatások teljes összegére vetítve ez 52,87%-os effektív aggregált adóterhet jelent. Vagyis a T/9179 sz. törvényjavaslatban, habár nehezen megindokolhatóan bonyolult megfogalmazásban, de lényegében az szerepel, hogy a természetbeni juttatások teljes összegére vetítve 52,87%-os effektív aggregált adóterhet vetnek ki, és ezt a terhet teljes mértékben a munkaadók fizetnék meg.

7.7.Az étkezési utalványokat terhelő összes fizetési kötelezettség, adóteher mértékében tehát nincs igazán nagy különbség az általunk „lekérdezett" első szcenárió és a közeljövőben valószínűleg lényegében változatlan formában ismételt beterjesztésre kerülő T/9179. törvényjavaslat között. A kötelezettségek a T/9179 szerint csak a munkaadókat érintik, mi a kérdőív készítésekor azt feltételeztük, hogy a munkaadókon kívül a munkavállalóknak is a „kasszához kell járulniuk", ez a szerkezeti eltérés jelen becslésünk elkészítését megnehezíti, pontosabban csak az adóbevételek felső határának és nem abszolút értékének becslését teszi lehetővé.

8.8.Mindezek előrebocsátásával is alaposan feltételezhető, hogy a T/9179. törvényjavaslat elfogadása esetén a munkaadói reakciók az előre jelzettől nem lesznek nagymértékben eltérők, illetve a vélelmezhető eltérésekről, szisztematikus becslési hibáról biztosan állíthatjuk, hogy a munkaadói reakciók mindenképpen erőteljesebbek, és nem kisebb mértékűek lesznek, mint azt a kérdezés eredményei alapján prognosztizálhattuk.

9.9.Mert az aggregált (munkaadói+munkavállalói) terhek szintjét ugyan nagyjából sikerült előre „belőnünk", de a munkaadói válaszok valójában azt tükrözik, hogy ennek a megkérdezetti csoportnak 11%-os közvetlen közteherviselési kényszer esetén milyenek lettek volna a reakciói. A törvényjavaslat viszont, mint már említettük, 52,87%-os munkaadói terheléssel (és csak azzal) számol, tehát emberi számítás szerint megalapozott a ténylegesen kapott munkaadói válaszokat mint a lehetséges munkaadói reakciók alsó korlátját tekinteni.

10.10.Más szavakkal, a T/9179 adótörvény-tervezet elfogadása és hatályba lépése esetén a munkaadók legalább olyan mértékű és határozottságú válaszreakciókat tanúsítanának, mint a lekérdezett első szcenárió megvalósulása esetén.

11.11.A munkaadók számára ugyanakkor nem teljes mértékben közömbös, hogy a munkavállalóikat egy döntésükkel, adott esetben természetbeni juttatás megajánlásával összefüggésben milyen további fizetési kötelezettségek érintik, ezért azt sem gondoljuk, hogy az 52,87%-os adókulcsra adott munkaadói reakciók sokkal erőteljesebbek lesznek, mint a felmérési eredmények.

12.12.Itt jegyezzük meg, hogy a munkavállalói megkérdezés eredményeit nem tudjuk érvényesen felhasználni a reakciók prognózisában, mert nem tudjuk megmondani, milyen mértékben lennének „elfogadóbbak" a munkavállalók, ha a T/9179 törvényjavaslat értelmében a természetbeni juttatások náluk nem generálnának közvetlen fizetési kötelezettséget. Ezért „ideális", 100%-os munkavállalói elfogadással kalkulálunk.

13.13.A természetbeni juttatásokkal kapcsolatos összes döntés és a fizetési kötelezettség a munkaadóké, ezért a munkaadói kérdőív alapján becsüljük a jogszabályváltozás hatásait, illetve a közvetett hatások becsléséhez további paramétereket a vendéglátóipari kérdőívek adataiból nyerünk. A munkavállalói kérdőív eredményeit minden különösebb elemzés nélkül (csak az SzJA becslésénél hivatkozunk e felmérésre egy ízben) mellékletben publikáljuk, mert a téma iránt mélyebben érdeklődők számára e kérdőív eredményei is rejtenek érdekességeket, még ha az általunk legfontosabbnak tekintett elemzési szempontokat (az étkezési utalványok forgalmának és az államháztartás adóbevételeinek alakulását) nem is befolyásolják érdemben.

14.14.A felmérések legfontosabb célja volt, hogy megalapozott, dokumentált forrásból juthassunk olyan paraméterekhez[1], amelyek lehetővé teszik annak becslését, mennyivel nőttek volna meg a költségvetési adóbevételek 2010-től, ha az adótörvények egyszer már beterjesztett, majd visszavont és a legújabb hírek szerint lényegileg változatlan formában a közeljövőben ismételten beterjeszteni kívánt tervezetét[2] az Országgyűlés elfogadja.

15.15.A munkaadói felmérés célja annak megállapítása volt, hogy vajon miként reagálnának a döntési helyzetben levő munkáltatók a ma még adómentes juttatások adóterhelés alá vonására; változatlan vagy csökkentett összegben megtartják azokat, vagy megszűntetik, de részben vagy egészben béremeléssel kompenzálják?

A felmérési eredmények arról tanúskodnak, hogy a munkavállalók az adóváltozásokra adott, rendkívül erőteljes és karakteres munkavállalói reakciók következtében a korábbi mennyiség 30,6%-ának megfelelő étkezési utalványt és a korábbi utalványérték bruttó 12,9%-a mértékében pénzbeli fizetésemelést kapnának.

Az előző bekezdésben foglalt értékek nem közvetlenül a munkaadói kérdőív vonatkozó 4. kérdésre adott válaszokból származnak, hanem a több alkérdést tartalmazó összetett 4. kérdés válaszait kombináltunk össze egy egyszerű számításban.

A válaszoló munkaadók 12,7%-a nyilatkozott úgy, hogy az étkezési utalványokat változatlan értékben fogja adni dolgozóinak. Vagyis a korábbi utalványérték 12,7%-a az önmagukat e szegmensbe soroló munkaadók reakciójaként változatlanul a munkavállalókhoz kerül. Ennek természetbeni juttatás címén 2010-től előreláthatólag befizetendő adóterhe a korábbi utalványérték 6,7%-a

A válaszoló munkaadók 23,3%-a nyilatkozott úgy, hogy az étkezési utalványokat csökkentett értékben, de továbbra is fogja adni dolgozóinak.

A következő, csatlakozó alkérdésre adott válaszok átlagaként kiderült, hogy a csökkentés után átlagosan a korábbi utalványérték 76,88%-ának megfelelő értékben jutnak a dogozók étkezési utalványokhoz munkaadójuktól. A két arányszám szorzataként adódik, hogy e forrásból a korábbi utalványérték további 17,9%-a az önmagukat e szegmensbe soroló munkaadók reakciójaként a munkavállalókhoz kerül. Ennek természetbeni juttatás címén 2010-től előreláthatólag befizetendő adóterhe a korábbi utalványérték 9,5%-a

A következő három, egymással szoros logikai kapcsolatban álló alkérdés annak a várható munkaadói reakciótípusnak a gyakoriságát és mértékét kívánta feltárni, amely tartalmilag úgy foglalható össze, hogy a munkaadók felhagynak ugyan az étkezési utalványok juttatásával, de részben, vagy egészben kompenzálják a munkavállalók jövedelemcsökkenését béremeléssel. A számítások során azzal kalkuláltunk, hogy a jövő évi, munkaadó által fizetendő bérjárulék érzékelhetően csökken és 28,5% lesz a kifizetett bruttó bérre vetítve.

A válaszoló munkaadók 12,9%-a azt válaszolta, hogy a korábban – adómentesen – étkezési utalványban juttatott jövedelmet teljes mértékben kifizeti bruttó bérben. (Természetese úgy, hogy a többletbérre eső, jövőre valószínűleg 28,5%-os bérjárulékkal csökken a ténylegesen kifizetett bruttó bér.) Vagyis a korábbi teljes utalványérték 9,22%-a bruttó bérként kerülne a munkavállalókhoz és további 3,7%-a az állami költségvetés bevételeit gyarapítaná, bérjárulék formájában.

A munkaadók újabb 5,7%-a azt a választ jelölte be, hogy a korábbi utalványjuttatást a Cafetéria más elemeivel együtt megszüntetné, és a korábbi utalványérték átlagosan 65,27%-át nyújtaná bruttó béremelésben a dolgozóknak. Ez annyit tesz, hogy a korábbi bruttó utalványérték 3,7%-át fogja a munkaadók eme részlegesen kompenzáló csoportja munkabérként kifizetni. Ez esetben is keletkezik bérteher, kincstári bevétel, az eredeti utalványérték mintegy 1,6%-a.

A legnépesebb válaszolói csoport fentieknél jóval határozottabban vágná át az utalványjuttatás és adófizetés problematikájának gordiuszi csomóját. A válaszoló munkaadók több mint egyharmada, 37,4%-a nem adna többé utalványt munkavállalóinak és e természetbeni juttatás megszüntetését egyetlen fillér béremeléssel sem kompenzálná. Nem keletkezne sem béremelkedés, sem bérjárulékok, sem természetbeni juttatás, sem az ezek után fizetendő adók.

A természetbeni juttatásokhoz kapcsolódó adóterhek növekedésének hatását feltáró kérdéscsokornál azt is megvizsgáltuk, a válaszadóknál foglalkoztatottak száma szerint van-e szisztematikus eltérés a feleletekben. Az un. szűrést több ízben is elvégeztük, de nem találtunk összefüggést a munkaadók foglalkoztatotti létszáma és a kérdéseinkre adott válaszok között[3].

Összesítve, a munkavállalók az adótörvény tervezetének elfogadása esetén a korábbi utalványérték összesen 43,5%-ához jutnának hozzá utalványban vagy bruttó béremelésben, teljes veszteségük tehát a korábbi utalványérték 56,5%-a lenne. A kincstári bevétel a korábbi utalványérték 21,5%-val gyarapodna.

Játékelméleti szemléletben az új adó bevezetése háromszereplős, nulla összegű játék, amely a résztvevő jövedelemtulajdonosi csoportok; munkaadók, munkavállalók és a központi költségvetés között osztja újra a jövedelmeket. A munkavállalók 56,5%-os veszteségével áll szemben az új szereplő, a költségvetés 21,5%-os nyeresége, és az is egyértelmű, hogy a munkaadók a fennmaradó, kereken a korábbi utalványjuttatás 35%-ával egyenértékű kiadástól mentesülnének. Ez végülis nem kifogásolható, bár a munkaadók ilyen igénnyel nem léptek fel korábban. A tervezett adóintézkedés egyetlen igazi vesztese jól előrelátható módon a munkavállalók csoportja lesz.

A kérdezés tehát nem igazolta vissza a törvényjavaslathoz csatolt, a PM által jegyzett Tájékoztató feltételezését, mely szerint a gazdasági aktorok teljes passzivitással reagálnak az új adó bevezetésére, és a korábbi mértékben juttatnak, most már magas adókkal sújtott természetbeni juttatásokat, egyebek mellett étkezési utalványokat dolgozóiknak, ezért az államkincstár bevétele automatikusan nő az utalványok értékének felére számítható 105,74%-os közteherrel[4].

Az étkezési utalványok teljes forgalmát 2008-ban 231 milliárd forintra becsülhetjük, ennek természetbeni juttatásként megmaradó része a felmérés eredménye szerint 70,7 milliárd forint (30,6%). Az erre eső 52,87%-os adóteher mintegy 37,4 milliárd forint többletbevételt jelent a költségvetésnek.

A kompenzációs motivációjú béremelés (12,9 milliárd forint) miatt a munkaadók összesen 28,5%-os bérterhet, a munkavállalók TB-t és SzJA-t fizetnek.

A munkavállalói felmérésben rákérdeztünk az utalványokhoz jutó munkavállalók tényleges SzJA-fizetési mértékére, 2010-es sávhatárok és adókulcsok szerint. A választ adók 79,4%-a 19%-os kulcs szerint fizetne, 20,6%-a pedig a 38%-os kulcs szerint. Rávetítve ezeket a kulcsokat a kompenzációs béremelés összegére, 6,6 milliárd forint bérteher-többlettel, azaz további költségvetési plusz-bevétellel számolhatunk. Az összes kincstári bevétel-növekedés tehát első körben mintegy 49,5 milliárd forint. A munkavállalók ugyanakkor 130,5 milliárd forint értékű utalvánnyal, illetve ezt kompenzáló bruttó béremeléssel kapnának kevesebbet, a munkaadók kiadásai 81 milliárd forinttal csökkennének.

Fenti számok a primer jövedelemátrendeződési hatást jellemzik, amely nulla összegű játék: amit az egyik jövedelemtulajdonos csoport, a munkavállalói veszít, azt teljes mértékben megszerzi a költségvetés és a munkaadók.

A következőkben a vizsgálatot kiterjesztettük a forgalom várható változása miatti bevételi hatásokra. Ha ugyanis feltételezzük, hogy a kieső utalványok értékével csökken a lakossági fogyasztás, akkor az általános forgalmi adó befizetések is elmaradnak. A 130,5 milliárdos lakossági fogyasztáscsökkenés következtében kieső (23%-os) ÁFA összege 24,4 milliárd forint, ez csökkenti a kincstár többletét, a még mindig tetemes 25,1 milliárd forintra.

De károk, veszteségek és forgalmi kiesések keletkeznének az étkezési utalványok által generált forgalomra építő szolgáltatóknál. Különösen nagyok lennének a veszteségek az élőmunka-intenzív szolgáltatási ágazatokban, ilyen pl. a vendéglátás. (A továbbiakban a hidegétkezési utalványok visszaesésének másodlagos hatásával nem kalkulálunk, részint az adekvát becslési módszerek hiánya miatt praktikus okból, részint azért, mert nem az államháztartás adott helyzetében elkerülhetetlen, kényszerű fogyasztáscsökkentés szükségességét kívánjuk megkérdőjelezni, mindössze annak hatását vizsgáljuk, ha ez a fogyasztáscsökkenés szinte célzottan a rendkívül élőmunka-intenzív vendéglátás területére fókuszál.)

A háttéripar, a (meleg)étkezési utalványok esetében a vendéglátás forgalmi visszaesése és az e téren keletkező jövedelmek, adók csökkenése minden gazdasági szereplőnek: vendéglátóipari munkaadónak, munkavállalónak és a kincstárnak is jelentős veszteséget okoz. Ez a finomabb elemzési szint már nem nulla összegű játékra ad becslést: a háttéripar sokkszerű leépülésével mindenki veszíthet.

Kérdés azonban ennek mértéke. Mint láttuk, az étkezési utalványok forgalma becsülhetően 56,5%-os mértékben csökken.

Kiinduló adatok

Étkezési jegyet elfogadó éttermek és egyéb elfogadóhelyek:        9000.

Vendéglátóipari forgalom   759 milliárd forint.

Melegétkezési utalványok forgalma 2008-ban:130 milliárd forint.

Átlagosárbevétel a melegétkezési utalványt elfogadó helyeken: 84,4 millió forint.

Foglalkoztatottak becsült száma ezeken a helyeken:102 600 fő.

Bruttó átlagbér (KSH, 2008): 122.322 forint/hó.

Bruttó bértömeg:  150,6 milliárd forint

A vendéglátós kérdőív szerint az utalványérték 56,5%-os csökkenése esetén megkérdezett vendéglátóhelyek forgalma arányosan mintegy 18,7%-kal, a kifizetett bruttó bértömeg mintegy 16,4%-kal csökkenne.

Bruttó bértömeg 16,4% csökkenése: 24,7 milliárd forint.

Bérjárulékok (28,5%): 7,0 milliárd forint

SzJA-kiesés: legalább 19%, 4,7 milliárd forint

TB kiesése (16,5%) 4,1 milliárd forint

Költségvetési bevételkiesés a másodlagos foglalkoztatási hatások miatt: 15,8 milliárd forint

A költségvetés becsülhető teljes nyeresége az étkezési utalványok megadóztatása miatt tehát (primér és szekunder költségvetési hatások, bevételnövekedés együtt):

Nem több, mint 9,3 milliárd forint

A teljes vendéglátóipari, elfogadóhelyi forgalom a megkérdezés adatai szerint 142 milliárd forinttal csökkenne, a kifizetett munkabér mintegy 16,4%-kal, az étkezési jegyet elfogadó éttermek mintegy felében csökkenne az átlaglétszám is.

A becslési hiba miatt nem zárható ki, hogy a tényleges bevétel a kalkulálttól néhány milliárd forinttal eltér (annál esetleg magasabb), de ezt bőven ellensúlyozza, hogy – elsősorban módszertani nehézségek miatt – nem kalkuláltunk az alábbi tételek költségvetési hatásával:

  • Az elbocsátások költségvetési hatásai (munkanélküliségi segély, esetleg átképzési költségek);
  • A vendéglátó-ipari beruházások visszaesése;
  • Üzletbezárások,
  • A forgalom nem jelentéktelen részének visszaterelődése a szürke-fekete forgalomba
  • Csökkenés a befizetett iparűzési adóban.

A természetbeni juttatások tervezett megadóztatása várhatóan 10 milliárd forintnál kisebb költségvetési többletbevételt generálna, miközben a munkavállalók vesztesége meghaladná a 130 milliárd forintot. Látszólag szélesedne az adóalap, valójában azonban a legális foglalkoztatottak reálbére csökkenne, az adórendszer bonyolultabbá válna, az élőmunka adóterhe ettől az intézkedéstől megnövekedne. A természetbeni juttatás, ezen belül az általában egységes összegű étkezési utalvány széles munkavállalói csoportok szerzett joga volt, amely főleg a kisjövedelmű rétegek számára jelentett sokat.

Lezárva: 2009. április 14.

Az újságíró ilyenkor csak néz, mint Misi a moziban. Önkéntelenül eszébe ötlik egyik volt közgazdaság tanárával folytatott egyetemi beszélgetése. Ennek során éppen a Bokros Lajos féle intézkedés csomag kapcsán került szóba: Bokros Lajos nagyot alkotott a világ közgazdaság tanában. De negativ mértékben. Ő vezette be a közgazdasági szadizmus fogalmát. Ez az olyan megszorító intézkedéseket jelenti, amelyeknek valós megtakarításban értelmük nincsen vagy csak minimális, de aránytalan hátrányt, szenvedést okoznak az adott ország állampolgárainak. Nos a Cafeteria adó és az ingatlanadó a magyar viszonyok között ilyen. A következmény a piaci viszonyok összeomlása és a munkanélküliség növekedése lehet. A vendéglátásban és az idegenforgalomban ugyanis a recessziós időszakot éppen a hazai fogyasztás és turizmus segíti át. Most ez alól rúgják ki a sámlit.

Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés állásfoglalása

az étkezési jegyek megadóztatásával kapcsolatban

Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány által 2009. március 13-án az Országgyűlésnek benyújtott az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatnak (T/9179.) az étkezési utalványok megadóztatására vonatkozó részének jelentős negatív hatása lehet a magyar gazdaságra. A kormány javaslata szerint a természetbeni juttatások értékhatára nem változik, a munkáltatónak 2010. január 1-jétől azonban a juttatás értékének 50%-a után 62% személyi jövedelemadót és az ezzel növelt összeg után további 27% társadalombiztosítási járulékot kellene fizetni, amely a teljes juttatás értékére vetítve 52,87%-os effektív adókulcsnak felel meg.

A kormányzat szerint az intézkedést követően a kifizetők (munkaadók) által adómentes juttatásként adott, egyéb személyi jellegű ráfordítások nem növekednek, vagyis a változtatás a munkavállalók jövedelmét csökkenti, a munkáltatóknak viszont nem jelent majd tehernövekedést.

Álláspontunk szerint ez a javaslat:

  • Nagyon magas adóemelést jelent, amely feltétlenül befolyásolja a munkaadók viselkedését és a munkavállalók életét
  • A munkaadók az általuk fizetendő új adónem bevezetése miatt – a Kopint-Tárki tanulmánya szerint – jelentős, több mint egyharmados arányban megszüntetnék,  az étkezési utalványok adását a munkavállalóknak, és csak alig egynyolcaduk juttatna a korábbi mértékben utalványokat dolgozóinak.
  • A magyar munkavállalók ennek következtében összességében mintegy 130 milliárd forint vásárlóerőt fognak elveszíteni alapvető élelmiszereik finanszírozásából.
  • A vendéglátóiparra gyakorolt másodlagos hatás következtében 18.900 munkahely szűnhet meg.

Az adómentes juttatások szűkítésével, a várható és jól előrelátható munkaadói reakciók miatt a kormányzat által tervezett 215 milliárd forint töredéke folyhat be ténylegesen a költségvetésbe. A módosítás elfogadása esetén ugyanis az előzetes hatásvizsgálat eredményei szerint az összes kincstári bevétel-növekedés legfeljebb 50 milliárd forint lenne. A várható majdnem 130 milliárdos lakossági fogyasztáscsökkenés tovább mérsékelné a többletet, így az ÁFA-kieséssel, és a másodlagos hatásokkal – a vendéglátóipar illetve a házhozszállítás forgalmának visszaesése – együtt a költségvetés becsülhető „maradék" nyeresége legfeljebb 9,3 milliárd forint lenne.

Az étkezési jegyek megadóztatásának elsődleges hatásai

Jelenleg a munkavállalók mintegy 80% kap hideg / melegétel utalványt. Az étkezési jegyek megadóztatásával – a Kopint-Tárki legfrissebb felmérése szerint[5] – a munkáltatók 37,4%-a megszüntetné az utalványokat, és egyúttal a munkavállalók bérét sem emelné. Így a munkavállalók a korábbi mennyiség 69,4%-ának megfelelő étkezési utalványt veszíthetnek el.

Az adó bevezetésével a költségvetés legfeljebb 49,5 milliárd forint bevétel növekedéssel számolhat. Ugyanakkor a munkaadók várható kiadásai 81 milliárd forinttal csökkennének, így várhatóan a munkáltatók jövedelmi pozícióját erősebben érinti a tervezet, mint a kincstárét. Az adóintézkedés egyértelmű vesztesei a munkavállalók, akik 130,5 milliárd forint élelmezésre fordítható vásárlóerőt veszíthetnek el, amelyet béremeléssel nem kompenzálnának. Ez azt jelenti, hogy az étkezési utalványt igénybe vevő munkavállaló éves szinten hozzávetőlegesen a jelenlegi minimálbérnek megfelelő jövedelemtől esik el.

Az étkezési utalványok rendszere serkenti a fogyasztást, így ha azt feltételezzük, hogy az utalványok névértékével csökken a lakossági fogyasztás, akkor az ÁFA befizetések is elmaradnak. A mintegy 130 milliárd forintos lakossági fogyasztáscsökkenés következtében kieső ÁFA becsült összege  24,4 milliárd forint. Így az intézkedés nyomán a kincstár többlete 25,1 milliárd forintra csökken.

Az étkezési jegyek megadóztatásának másodlagos hatásai

Az étkezési jegyek megadóztatása nemcsak közvetlenül a munkavállalókat érinti, hanem a vendéglátóiparra is jelentős negatív hatást gyakorol. Így közvetve veszteségeket okoz a vendéglátó-ipari munkaadóknak, – munkavállalóknak, és a kincstárnak is további veszteséget jelent. Számszerűsítve: a teljes elfogadóhelyi forgalom 142 milliárd forinttal esne vissza a vendéglátóiparban, és a szektorban megszűnő munkahelyek száma országosan becsülhetően elérné a 18.900-at. A költségvetési kiesés a másodlagos hatások (a vendéglátóipari foglalkoztatottság és kifizetett bértömeg csökkenése) miatt 15,8 milliárd forint.

Az elsődleges hatások, az ÁFA-csökkenés és a másodlagos hatások figyelembevételével, az étkezési jegyek megadóztatásával a költségvetés várható többletbevétele 9,3milliárd forint. Ezt a nyereséget tovább csökkenti a vendéglátó-ipari elbocsátások költségvetési hatása, a vendéglátó-ipari beruházások csökkenése valamint a jelenleg működő üzletek egy részének bezárása, illetve a kivethető iparűzési adó csökkenése.

Egyéb, nem költségvetési szempontok

A melegétel utalványok után mindig megfizetik az ÁFÁ-t, a foglalkoztatottak után pedig a közterheket. Az utalványok jelenleg csak nagyon szűk körben – éttermekben vagy ételszállító cégeknél – használhatók fel, a rendszer tehát teljesen átlátható és kontrollálható, így a résztvevők nem kerülhetik el az adófizetést.

Az egészséges életmódhoz hozzátartozik munkanapokon is a meleg ebéd. A jelenleg is riasztó népegészségi mutatók további romlásához vezethet, ha a munkáltatók nem tudják biztosítani alkalmazottaik mindennapi meleg étkezését.

Az utalványok csak belföldön használhatók fel, melynek a 60%-át a beváltók munkabérre, 40%-át főként Magyarországon előállított alapanyagok vásárlására költik.

Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés javaslata

A fentiek alapján az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés azt javasolja a Kormánynak és a Parlamentnek, hogy vonja vissza, illetve ne támogassa az étkezési utalványokra vonatkozó adójavaslatot, mert

  • az adóintézkedés egyértelmű vesztesei a munkavállalók lennének, akik 130 milliárd forint értékű utalvánnyal, illetve ezt kompenzáló nettó béremeléssel kapnának kevesebbet;
  • az intézkedés multiplikátor hatása miatt a vendéglátó-iparban foglalkoztatottak száma 18.900 fővel csökkenne, a teljes elfogadóhelyi forgalom 142 milliárd forinttal esne vissza;
  • a melegétel utalványok rendszere átlátható és nyomon követhető, a résztvevők nem kerülhetik el az adófizetést. Az étkezési utalványok pozitív hatásainak erős lecsökkentésével a tervezett adóintézkedések erősítik a szürke- és a feketegazdaságot.

EUFE Egyesülés, 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 54-58.

Étkezési és ebéd utalványok jelenlegi piaca

A vállalati szférában jelenleg 1,5 millió munkavállaló részesül hidegétel utalvány és 1 millió munkavállaló melegétel utalvány juttatásban. Az étkezéshez kapcsolódó adómentes juttatások a bruttó átlagkeresetek 4-6%-át képviselik, ami jelenleg az EU középmezőnyét jelentik (Románia és Bulgária 15% feletti szinttel vezetik a listát).

Az adómentes melegétel utalvány az átlag nettó keresetekhez mérten 15%-ot tesz ki, és egy teljes átlagos cafeteria az éves nettó keresetek 18%-át biztosítja a munkavállalóknak. Az étkezési utalványok alkalmazása a munkaadók számára költséghatékony megoldás a munkaerő megtartására, a költségvetés számára biztos áfa bevételt generál.

Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülésről

Az EUFE 9 évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy tevékenységével hozzájáruljon a magyar munkavállalók egészségi állapotának és szociális helyzetének javításához, az egészséges munkahelyi étkeztetési rendszer kiszélesítéséhez, a gazdálkodó szervezetek hatékonyabb bérszerkezete kialakításához, a versenyképesebb és egészségesebb magyar munkaadói és munkavállalói réteg kiépítéséhez. Az egyesülésnek minden étkezési utalvány forgalmazásra szakosodott vállalat tagja.


[1] A megkérdezéses módszer sem zárja ki teljesen a bizonytalanságot és a tévedés lehetőségét, sok megkérdezett indulatból, vagy más megfontolásból másként válaszol a kérdezőbiztosnak, esetleg „üzen" a döntéshozóknak és másként reagál „élesben".

[2] A kutatási jelentés 2008. április 14-án került lezárásra. Eddig az időpontig csak az ismert, hogy egyelőre levették az adótörvények tervezetét az Országgyűlés napirendjéről. A 2009. július elsejétől hatályba léptetni tervezett ÁFA-emelés miatt a kormányzat időzavarban van ugyan, de várhatóan hamarosan újra kísérletet tesz az adótörvény elfogadtatására.

A kutatás során is változott néhány, korábban még nem jóváhagyott, de „biztosra" vehető adózási elképzelés, egyéb lényeges körülmény, ezért a megkérdezés során kénytelenek voltunk, a lehetőségek határain belül alkalmazkodni a változásokhoz.

A jelentés a visszavont adótörvények hatálybalépése esetén előálló költségvetési pozíciót kívánja feltárni.

[3] Tulajdonképpen a szűrés műveletét azért kényszerültünk elvégezni, mert adathiány miatt nem élhettünk egy egyszerűbb, és a megkérdezések esetében bevett módszerrel, a minta utólagos, matematikai módszerekkel történő reprezentatívvá tételével. Ennek magyarázata az, hogy a megkérdezés célzott volt: az étkezési utalványokat juttató munkaadókat, az étkezési utalványhoz jutó munkavállalókat és az étkezési utalványt elfogadó vendéglátóhelyeket kerestük. Ezekről a célcsoportokról viszont nem rendelkezünk alapadatokkal, pl. jövedelmi, illetve létszámkategóriák szerinti megoszlásukról, ezért nem volt olyan „sorvezetőnk", amelyhez igazíthattuk volna a reprezentativitást.

[4] PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

T/9179/1. számú TÁJÉKOZTATÓ

az Országgyűlés részére az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/9179. számú törvényjavaslathoz , 2009. március

http/09179.pdf – Adobe Reader

[5] A felmérést az EUFE megbízásából a Kopint-Tárki végezte 2009. február 28. és március 9. között. A felmérés három szcenárióra terjedt ki: az első szcenárió munkaadói (11%) és munkavállalói SZJA-kötelezettséget (19 ill. 38%) is tartalmazott. Ez összességében hasonló, de nem nagyobb adóterhet jelent, mint a törvényjavaslatban szereplő adómérték. Feltételezhető, hogy a törvény elfogadása után a munkaadói reakciók az e szcenárióra előre jelzettől nem lesznek nagyon eltérők.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük