Laktózintoleranciát okozhat a lisztérzékenység

Tömegeket érint hazánkban a laktóz- és a gluténérzékenység, mégis rengeteg tévhit kering a két „betegséggel" kapcsolatban. Mindkettő hasonló panaszokat kiváltó állapot, de míg a tejcukorérzékenység oka részleges vagy teljes enzimhiány, a másik téves immunválasz következménye.

Tömegeket érint hazánkban a laktóz- és a gluténérzékenység, mégis rengeteg tévhit kering a két „betegséggel" kapcsolatban. Mindkettő hasonló panaszokat kiváltó állapot, de míg a tejcukorérzékenység oka részleges vagy teljes enzimhiány, a másik téves immunválasz következménye.

Dr. Plósz János gasztroenterológus szerint másodlagos laktózintoleranciát akár lisztérzékenység is okozhat, de van megoldás: laktáz enzim pótlásával megelőzhetők a panaszok. A laktóz- és a gluténérzékenység bármilyen életkorban, akár felnőttként is megjelenhet, és mindkettő hasi diszkomforttal, puffadással, gázképződéssel, hasmenéssel járhat. Mégis két teljesen különböző emésztőrendszeri problémáról van szó.

Laktóz intoleranciáról akkor beszélünk, ha a vékonybélben részlegesen vagy teljesen hiányzik a tejcukor lebontására képes laktáz enzim. A laktáz mennyisége a születéstől kezdve fokozatosan csökken, így egyénenként eltérő lehet, ki mennyi tejcukorral képes megbirkózni panaszok nélkül. A lisztérzékenység, más néven cöliákia ezzel szemben egy téves immunreakció, amelynek kiváltója a gabonafélékben – többek között búzában, árpában, rozsban – megtalálható glutén, pontosabban annak alkoholban oldódó összetevője, a gliadin.

„A lisztérzékenyeknél a vékonybél nyálkahártyája sorvadásnak indul. Mivel a tápanyagok jelentős része a vékonybélben található bélbolyhokon keresztül jut a véráramba, a betegség súlyos felszívódási zavarokhoz vezet. Kezeletlen gluténérzékenység esetében szinte borítékolható, hogy laktózintolerancia is kialakul, fordítva azonban nem lehetséges, hiszen a tejcukorérzékenység enzimhiány, ami nem okoz eltérést a bél nyálkahártyaszerkezetében" – kezdte Dr. Plósz János gasztroenterológus. Rámutatott: a lisztérzékenyek, megfelelő diéta tartása mellett, egészségesnek tekinthetők, így az állapotuk nem befolyásolja a laktózintoleranciát: egyéni hajlam függvénye, kinél milyen mértékű érzékenység alakul ki.

„Akinél a gluténérzékenység váltotta ki és időben elkezdte a lisztmentes diétát, akár meg is szűnhet a másodlagosan kialakult laktózintolerancia, de akinek a szervezetéből korábban is hiányzott a laktáz, annál tartósan megmarad. Ez esetben sem kell azonban teljes mértékben lemondani a teljes tej, és tejes ételek fogyasztásáról. Míg a lisztérzékenység kizárólag a gluténtartalmú élelmiszerek – pékáruk, tészták stb. – teljes kiiktatásával kezelhető, addig a laktózérzékenyek rágótablettaként is elérhető laktáz enzim fogyasztásával megelőzhetik a panaszokat" – emelte ki a szakorvos hozzátéve, ha valaki rendszeresen tapasztalja magán a hasi diszkomfort jellegzetes tüneteit, feltétlen kérje gasztroenterológus szakember segítségét, mert a panaszok másfajta érzékenységre, allergiára és betegségre is utalhatnak.

Lantai József