Lángokban állt a budapesti repülőtér! — kényszerhelyzeti gyakorlat

Valódi kerozintűz és robbanások zaja verte fel a budapesti repülőtér csendjét, igaz csak egy kis időre, 2011. július 31.-én hajnali 2 és 4 óra között. Ez volt az egyetlen olyan időszak, amikor nem volt repülőgép forgalom és a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság (tűzoltók), a repülőtéri Polgári Védelem, az Országos Mentő Szolgálat, a Budapest Airport Fegyveres Biztonsági Őrsége valamint a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság munkatársai, teljes és közös katasztrófavédelmi gyakorlatot tarthattak.

Valódi kerozintűz és robbanások zaja verte fel a budapesti repülőtér csendjét, igaz csak egy kis időre, 2011. július 31.-én hajnali 2 és 4 óra között. Ez volt az egyetlen olyan időszak, amikor nem volt repülőgép forgalom és a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság (tűzoltók), a repülőtéri Polgári Védelem, az Országos Mentő Szolgálat, a Budapest Airport Fegyveres Biztonsági Őrsége valamint a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság munkatársai, teljes és közös katasztrófavédelmi gyakorlatot tarthattak.

Egy leszállni készülő Boeing 737-200 utasgép megcsúszott a futópályán és az irányíthatatlanná vált gép belevágódott egy, a földön guruló TU-154-es teherszállítógépbe. A két gépet elborították a lángok, több utas súlyosan megsérült, veszélyes rakomány, sőt egy fegyveres légimarsall is tartózkodott a gépen. Az éjszakát robbanások fénye, tűz és füst hasította ketté. Akárcsak egy hollywoodi akció- vagy katasztrófafilm helyszíne, úgy festett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér központi tűzoltóbázisa mögötti terület, ahol már napok ót készítették elő a terepet, a kiszuperált roncsgépeket a gyakorlatra. Mindezt egy alaposan kidolgozott, részletes forgatókönyv alapján.

Nem öncélú játék vagy valamiféle média-szemfényvesztés zajlott, hanem nagyon is életszerű gyakorlat, amit – nemzetközi szabványok alapján – legalább kétévente meg kell tartani egy akkora repülőtéren, mint a budapesti. Itt és most majdnem „élesben" gyakoroltak mindannyian, hiszen a tűzoltóknak igazi kerozintüzet kellett elfojtaniuk a gépek alá tett hatalmas tálcákból, a mentősöknek a megszólalásig élethű „sérülteket" kellett ellátniuk, a repülőtéri polgári védelem biztosította helyszínt és a mentést, a reptéri fegyveres biztonsági őrök a magasban köröző rendőrségi helikopter reflektorfénye mellett fésülték át az erdőt a sötétben elkóborolt, halálra rémült utasok után kutatva.

A gyakorlat kétórás időtartamára be kellett zárni a budapesti repülőteret, akárcsak egy igazi katasztrófa helyzetnél – erről egyébként a légitársaságokat már időben értesítették. Az éjszakai órákban nincs utasforgalom, így azt is sikerült elkerülni, hogy a gyakorlat fölösleges pánikot keltsen a mit sem sejtő valódi utasok körében.

A gyakorlaton most először vetették be „élesben" a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság két vadonatúj osztrák gyártmányú, Rosenbauer Panther típusú 6×6 összkerék meghajtású tűzoltószerét, amit a Budapest Airport vásárolt az RKI tűzoltóinak. Johan Merten, a Budapest Airport biztonsági igazgatója kijelentette: „Örömmel láttuk, hogy a repülőtéri tűzoltók rövid idő alatt teljesen elsajátították ezeknek a vadonatúj gépeknek a kezelését, a Budapest Airport ezen befektetése teljes mértékben igazolta létjogosultságát. Ez az a fajta befektetés, amelyen soha nem szabad takarékoskodni, mégis azt kell remélnünk, hogy soha nem is lesz rájuk szükség „éles" helyzetben."

Elégedett volt a gyakorlat lebonyolításával Jambrik Rudolf tűzoltó alezredes is. A Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság parancsnoka hangsúlyozta: „Igyekeztünk a valóságoshoz maximálisan hasonló helyzetet előállítani az állomány számára és a gyakorlattal összességében elégedett vagyok. A repülőtéri tűzoltók megmutatták, hogy a helyzet magaslatán állnak, komolyan hozzájárulnak a budapesti repülőtér biztonságos üzemeléséhez. Mint minden gyakorlatnál, itt is az volt a cél, hogy lássuk az együttműködés döccenőit is, a részletes elemzés még hátravan, de az biztos, hogy mindenki a tudása legjavát adta."