Lassú a digitalizáció a kintlévőségek kezelésében
2 perc olvasás
Az EOS Csoport európai fizetési szokásokat vizsgáló tanulmánya kimutatta, hogy a digitalizáció csak lassan hódít teret a késedelmes kintlévőségek kezelésének területén. Míg a megkérdezett 3400 európai vállalat 49%-a saját folyamatait erősen digitalizáltnak tartja, csupán a cégek 18%-a küld késedelmesen fizető ügyfeleinek digitális felszólítást.
A kutatás kimutatta, hogy Magyarországon a folyamat némileg előrébb tart az európai és a regionális átlagnál egyaránt. A megkérdezett magyarországi vállalatok 55%-a tartja saját folyamatait erősen digitalizáltnak, ám mindössze 19%-uk küld teljesen digitális fizetési felszólításokat, valamilyen célszoftver segítségével emailben vagy SMS-ben.
Somodi Bernadett, az EOS Magyarország marketing igazgatója kiemelte, hogy a digitalizáció eszközeit nem használó cégek komoly előnyöktől esnek el versenytársaikkal szemben: „A megkérdezett szakemberek 42%-a gondolja úgy, hogy a digitális fizetési felszólításokkal a cég időt spórol, 38%-uk szerint pedig a jobb testreszabhatóság miatt javulhat a kintlévőségek feldolgozása. Ezzel szemben csupán a vállalatok 11%-a érzi úgy, hogy a digitalizáció nem javítana semmit a kintlévőség-kezelés hatékonyságán. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az idén több szolgáltató is bevezette a mobillal vagy kártyával gyorsan fizethető e-számlát, amire a fiatalabb generáció fogékonynak mutatkozik. Az EOS Csoport stratégiája kiemelt területként kezeli a digitalizált kintlévőség-kezelést, amiben cégcsoportunk európai szinten úttörő szerepet tölt be” – jelentette ki a szakértő.
2017 tavaszán, az EOS Csoport megbízásából a független piackutató, a TNS Kantar intézet 16 európai országban 3.400 pénzügyi szakértőt kérdezett ki az országukban tapasztalt fizetési szokásokról. Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Görögországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban, Szlovákiában, Spanyolországban, Horvátországban, Csehországban, Svájcban és Magyarországon 200-nál több, valamint Németországban 400-nál több, a kintlévőségek kezelési szektorán belül tevékenykedő döntéshozó válaszolt az utóbbi nyolc évben tapasztalt, fizetéssel, gazdasági tendenciákkal és a kintlévőségek kezelésével kapcsolatos kérdésekre.
