2022.05.25.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

László Gyula

4 min read
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--><span class="inline inline-left"><a href="/node/97615"><img class="image image-preview" src="/files/images/L%C3%A1szl%C3%B3%20Gyula.jpg" border="0" width="160" height="227" /></a></span>Balatonrendes Pálkövén ismertem meg, ahol feleségemmel gyakran nyaraltunk Gazsó Erzsi néni tágas házában. Közel a strand, jó ízű savanyúvíz forrás, erdők, sétányok, szóval minden, mi szem-szájnak ingere. Ellátásunkat a háziasszony finom főztje biztosította. Kis nyugdíját úgy pótolta ki, hogy a környékbelieknek főzött, de törzsvendégeknek is.

Balatonrendes Pálkövén ismertem meg, ahol feleségemmel gyakran nyaraltunk Gazsó Erzsi néni tágas házában. Közel a strand, jó ízű savanyúvíz forrás, erdők, sétányok, szóval minden, mi szem-szájnak ingere. Ellátásunkat a háziasszony finom főztje biztosította. Kis nyugdíját úgy pótolta ki, hogy a környékbelieknek főzött, de törzsvendégeknek is.

Balatonrendes Pálkövén ismertem meg, ahol feleségemmel gyakran nyaraltunk Gazsó Erzsi néni tágas házában. Közel a strand, jó ízű savanyúvíz forrás, erdők, sétányok, szóval minden, mi szem-szájnak ingere. Ellátásunkat a háziasszony finom főztje biztosította. Kis nyugdíját úgy pótolta ki, hogy a környékbelieknek főzött, de törzsvendégeknek is.

   Közéjük tartozott László Gyula, festőművész és régész. Ebéd után sokszor beszélgetett velem munkájáról, családjáról. Professzor úrnak szólítottam –  az ELTE  Régészeti Tanszékének vezetőjeként tisztelhettem -, de már az első találkozásunkkor így igazított ki: Gyula bácsi vagyok, pertu beszélgessünk. Még a családjáról is elárult egyet-mást. Lánya Pogány Ö. Gábornak, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójának fiával kötött házasságot. Építészmérnök fia az ELTE Germanisztikai Intézetének adjunktusát vette feleségül.

   Nála szimpatikusabb embert keveset ismertem. Igazi polihisztor. Érettségi után sikerrel felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára. Rudnay Gyula, Csók István, Glatz Oszkár tanítványaként végzett 1935-ben. Majd ösztöndíjakkal éveket töltött Londonban, Párizsban, Rómában, Firenzében és Athénban. Festett, rajzolt, sikeres tárlatai voltak. Ez után beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem (Ma: ELTE) művészettörténet, néprajz, régészet szakára. A magyar föld régészete c. doktori értekezése summa cum laude minősítést kapott.

   Sokszor ismételte: Hol festő szerettem volna lenni, hol régész. Valójában soha nem tudott választani, mindkét szférában otthon volt és nagyot alkotott. Néhány vonással bárkiről karakteres rajzot készített. Hatszáz portrét rajzolt híres kortársakról, barátokról. (Németh László, Darvas József, Illyés Gyula, Lukács György, Kodály Zoltán, Füst Milán, Kassák Lajos.)

   A nemzetköri régész világban a „kettős honfoglalás" elmélete tette ismertté. Régészeti leletekkel bizonyította hitelt érdemlően, hogy Árpád bejövetele előtt már laktak magyarok (onugorok) a Kárpát-medencében. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Szinte azonos nyelven beszéltek a későbbi honfoglalókkal.

   Nemzetközi régészeti kongresszusokon elismerően nyilatkoztak felfedezéséről. A magyar közélet a múlt század harmincas éveitől kezdve nem volt hajlandó tudomásul venni, vagy foglalkozni ezzel a kérdéssel. Kényelmesebb volt a magyarok bejövetele 896-os hősi mítoszának megtartása. A rendszerváltás után már megjelentek a kettős honfoglalásra utaló publikációk.

   Gyula bácsi valóban polihisztor volt. Rendszeres kiállításain kívül harminc könyve, több száz publikációja jelent meg a régészet, képzőművészet, művészettörténet tárgykörében. Szobrászkodott, bronzérméket készített, kopjafát faragott, történelmi diafilmeket festett, népdalokat gyűjtött, bútorokat tervezett.

   Öt nyelven beszélt, számos külföldi tudományos társaság fogadta tagjai közé. Sokoldalúságára jellemző, hogy őt bízták meg a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum anyagának rendezésével, katalógusának elkészítésével.

   Páratlan kézirat gyűjteményét féltve őrizte. Berzsenyi, Arany, Vörösmarty, Ady, Babits, Kosztolányi, József Attila kéziratain, levelein, versein kívül birtokában voltak Kossuth és Széchenyi naplójának lapjai is. Vajon hol lappanganak most ezek az ereklyék?

   Hiúság távol állt tőle. Az Unitárius Élet 1992. 9-10. számában így írt: „Ami maradandó érték munkásságomban, az váljék a magyar közművelődés részévé név nélkül, ami pedig esendő volt bennem, azt úgy is kirostálja az idő." 1996-ban hunyt el, nyolcvanhat éves korában. A Magyar Tudományos Akadémia saját halottjának tekintette.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

EUROASTRA - Powered by WebshopCompany Ltd. uk. | Newsphere by AF themes.